tag:blogger.com,1999:blog-10959389601009668932024-02-20T08:07:52.540-08:00පෙනෙන නොපෙනෙනනදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.comBlogger48125tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-19974769545744510782023-10-06T20:31:00.001-07:002023-10-06T20:31:10.889-07:00ඇග පිට් එකට තියාගන්න එක ගැන මගේ උගත් පාඩම් <p>ඇග පිට් එකට තියාගන්න එක ගැන මගේ උගත් පාඩම් </p><p>(අවුරුදු 40 ට වැඩි අයට ගන්න යමක් ඇති කියලා මේක ලියන්නේ 😁 )</p><p>1. ඔය ඇවිදලා, පීනලා වගේ දේවල් විතරක් කරලා පිට් එකට ඉන්න බෑ අවුරුදු 40 ලං වුණාම (විශේෂයෙන් desk ජොබ් කරන කොට). මම සතියට කිලෝමීටර 4-5 පීනලා වුණත් ගන්න පුළුවන් වුනේ බොහෝම සීමිත ප්රතිඵල. ඔය ස්විම් කරන එකේ ගුණ ගැන කවි ගීත, අතිශයෝක්තිය තිබ්බාට පැයකින් ගන්න පුළුවන් රිටන් එක අඩුයි වයසට යද්දී.</p><p>ඒ වගේ නෙවෙයි සතියට දෙතුන් පාරක් ජිම් එකට ගිහින් ව්යායාම කරාම, වැය කරන ඒකක පැයකට ගන්න පුළුවන් ප්රතිපල වැඩියි. </p><p>පොඩියට පටන් අරං හෙමීට වැඩි කරන්න ඕනේ බර උස්සන එක. ඇගට ඇජස්ට් වෙන්න වෙලාව දෙන්න ඕනේ - මම දැකලා තියෙනවා ඔය අපේ වයසේ අය එක මාසෙන් ඇග පිට් කරගන්න ගිහින් කෙලවගන්නවා. </p><p><br /></p><p>අනික් එක ජිම් එකේ අයියා කිව්වාට ඇග වැඩිකරගන්න එක්සයිස් කරන්න යන්න එපා. එයාටම කියලා ලියාගන්න CORE එක ශක්තිමත්ව තියාගන්න කරන්න ඕනේ ව්යායාම. මේක තමා වැදගත් - ටික දවසක් කරාම තමුන්ටම තේරෙනවා ප්රතිපල. Core Workout කියලා Google කරාම එනවා ඕනේ තරම්. Basic එකකින් පටං අරං හෙමීට intermediate, advance ඒවාට යන්න. මම තාම කරන්නේ basic ඒවා.</p><p><br /></p><p>ඔය කිව්වාට මේක කරන්න හිත හදාගන්න කාලයක් යනවා - මොකද එළිපහලියේ ඇවිදිනවා, වතුරේ පීනනවා වගේ එන්ටර්ටේනින් වැඩක් නෙවෙයි මේ යකඩ නැවිල්ල. මේක කරද්දී විනෝදයක් නෑ - හැබැයි කරාට පස්සේ තමා මේකේ ත්රිල් එක එන්නේ. ඉතිං ඔය සිංහලෙන් කියන ඩිලේඩ් ග්රැටිෆිකේෂන් එක (මේකේ ඉංග්රිසි වචනේ දන්නේ නෑ) - මේකෙන් ගන්න ඉගෙන ගත්තාම වැඩේ අල්ලං ඉන්න පුළුවන් (ඔය පීනුවාම, ලස්සන පැත්තක ඇවිද්දාම එන්නේ ඉන්ස්ටන්ට් ග්රැටිෆිකේෂන් - මේ දෙකේ වෙනස තේරුම් ගත්තාම යකඩ නැවිල්ල අල්ලගෙන ඉන්න පුළුවන්). </p><p><br /></p><p>ඔය උදේ වර්ක් අවුට් එකක් කරාම දවසම මූඩ් එක අප් වෙලා තියෙන්නේ - ඔළුවත් මාර නිරවුල්. </p><p>ඒ ජිම් එකේ වෙලාව ඇත්තටම දවසට ආයෝජනයක්.</p><p><br /></p><p>2. ඔය මොන පොර ටෝක් දුන්නත් supplement එකක් ගහන්නම වෙනවා වයසට යද්දී. මාත් මේ ලගදී දැනගත්තේ - ඉස්සර මමත් හිතං හිටියේ ඇග හදාගන්න නැත්නම් ෆුල් ස්පෝටි එකෙක් වෙන්න ඔය තරගවලට යන්න තමා supplement ගන්න ඕනේ කියලා. සෑහෙන්න පරක්කු වෙලා ඉගෙනගත්තේ මේ සප්ලිමෙන්ට් එකකින් කරගන්න පුළුවන් දේ - හැබැයි මේකෙන් එන ප්රතිඵල අතිවිශිෂ්ඨයි.</p><p><br /></p><p>මම නම් whey protein එකක් ගහනවා වර්ක් අවුට් එක කරලා විනාඩි 30 ඇතුලත - දැන් මාස 6 ක විතර ඉඳන්. එක එක ගණං වලට එක එක රහට තියෙනවා whey protein (අරක්කු බෝතල් දෙකක ගානට තියෙනවා සමහර බ්රෑන්ඩ් - ඒක නිසා සල්ලි නෑ කියලා හිත රවට්ටගන්න එපා)</p><p><br /></p><p>මේක නොගහා ව්යායාම කරාම වෙන්නේ, ඒක කරලා දවසක් හමාරක් යනකං නිකං හාමතේ වගේ. ඊලග දවසේ යන්න හිතෙන්නේ නෑ. ඔය වැඩිපුර දුරක් පීනුවාමත් මට ඔය සීන් එක තිබ්බා - නිකං දවසක් දෙකක් යනකං මන්ද පෝෂණේ වගේ පට්ට තෙහෙට්ටුයි. මොලේ වැඩ කරන්නෙත් නෑ.</p><p><br /></p><p>හැබැයි ඉතිං ප්රොටීන් ශේක් එකක් බිව්වාම ආපහු පණ ගහලා එනවා - ආයේ ඊලග දවසේත් ව්යායාම කරන්න පුළුවන්.</p><p>මේ වර්ක් අවුට් කරන එක ෆුල් සස්ටේනබල් වැඩක් වෙන්නේ එතකොට - වැඩේ අල්ලං ඉන්න පුළුවන් මේ කාර්ය බහුලත්වයත් එක්ක.</p><p>(මම තව එකක් ගන්නවා - CREATINE කියන එක. සතියට දවස් 4-5 ක්. මේක ගැන තියෙන research කියවලා පොඩි ට්රයල් එකක් කරලා ගන්න ගත්තේ. Huberman Lab කියන YouTube චැනල් එකෙන් (https://www.youtube.com/@hubermanlab) තමා මේක ගැන මුලින් දැනගත්තේ. මේකත් මට සෙට් - මේක ඇගට වගේම මොලේ ක්රියාකාරිත්වයට උදව් වෙන දෙයක්. මේකේ අතුරු ආබාධ නැති තරම් කියලා තමා තියෙන්නේ පර්යේෂණ වල - වකුගඩු කේස් එකක් නැත්නම්)</p><p><br /></p><p>3. කෑම පාලනය - මම දැන් ගොඩක් දවස් වලට කන්නේ වේල් දෙකයි. උදේ 11 ට වගේ බ්රන්ච් එකක් ගන්නවා - උදේ දවල් කෑම දෙකම අල්ලලා.</p><p>රෑට කනවා හවස 5-6 වෙද්දී.</p><p>කන කෑම එක සෑහෙන්න වන්නකු එකට ලං කරලා හදලා දෙන්නේ අපේ නෝනා මහත්තයා ❤️</p><p><br /></p><p>ෂෝට් ඊට්, කේක් - මේවා 100% නතර කරලා නෑ. එහෙම කරාම අල්ලං ඉන්න බෑ (අත්දැකීමෙන් කියන්නේ) - ස්ට්රෙස් එකටයි ඇරියස් එකටයි එකපාරම ඊට පස්සේ කලින්ටත් වැඩිය කන්න හිතෙනවා. </p><p>පෘතග්ජන මිනිස්සු හින්දා මම නම් මේවා 80% වගේ අනුභවයෙන් වළකිනවා. 20% වගේ කනවා.</p><p><br /></p><p>තව මම කරන දෙයක් තමා සමහර ඔය සීනි ගොඩක් තියෙන ඩෙසට් වගේ ඒවා රහ බලලා නතර කරනවා. එතකොට හිතට ලොකු දුකක් නෑ 😁</p><p><br /></p><p>4. විවේකය - මේකත් වැදගත් ව්යයාම වගේම. ව්යායාම දෙකක් අතර ව්වේකය - මේක ඇගට දෙන්නේ නැතුව කරන්න ගියාම කෙල වෙනවා.</p><p><br /></p><p>අනික් එක හැමදාම ඔය එක්සයිස් කර කර ඉන්න බෑ එක දිගට - ඉඳලා හිටලා පොඩි ජොලියක් දාන්න ඕනේ ඒකාකාරී වර්ක් අවුට් සීන් එකෙන් මිදිලා. නැත්තං මේ වැඩේ සස්ටේනබල් වෙන්නේ නෑ - වටේ පිටේ තියෙන අනික් වගකීම්, ඩිජිටල් ලෝකේ ජීවිතය ගලාගෙන යන වේගයත් එක්ක. ඒක හින්දා චීට් ඩේස් - Cheat Days (ඕනෙම කෑමක් කන දවස්) එකක් දෙකක් සතියට තිබ්බාට අවුලක් නෑ.</p><p><br /></p><p>ආ අන්තිම එක - මම Body Scaler එකක් ගත්තා. මේක නම් රුපියල් 5000 ට අඩුවෙන් ගත්තේ චීනේ ගියපු වෙලාවක - XIAOMI එකක්. මේකෙන් බලාගන්න පුළුවන් මගේ බර අඩු වෙද්දී ඒ බර අඩු වෙන්නේ මගේ මාංශපේශී (Muscle mass) වලින්ද නැත්නම් මේදයෙන් (fat mass) ද කියලා. මේක 100% නිවැරදි නැතුව ඇති (medical grade නෙවෙයි) - ඒ වුණාට මම යන්නේ හරි පාරෙද කියලා දළ අදහසක් ගන්න පුළුවන්. ඔය SS වල තියෙන්නේ scaler එකේ එන දත්ත.</p><p><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhDp-PZzC-FlJahN2PHXCtbv0Ajd_zDahbTSgnGg13vd2bNBJJW3uAHDK6GYXmLM2T7LhibV7HqKAzUu-ToMuOA_9dGdqAY8xa-NXiWaVctIRcEhjGpqbs2zVbAwfcvqLpjBHYLfNYu66xcYDn7b6RVwJKizlCB763SNiSPSr-DhvsTffEokc3amk9SxH8" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="945" height="597" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhDp-PZzC-FlJahN2PHXCtbv0Ajd_zDahbTSgnGg13vd2bNBJJW3uAHDK6GYXmLM2T7LhibV7HqKAzUu-ToMuOA_9dGdqAY8xa-NXiWaVctIRcEhjGpqbs2zVbAwfcvqLpjBHYLfNYu66xcYDn7b6RVwJKizlCB763SNiSPSr-DhvsTffEokc3amk9SxH8=w276-h597" width="276" /></a></div><br /><br /><p></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhk-J9XS2vc-m1HKkLo1WN2QG4UFjBSo2RtbEtuX2m81X3C7veg1ZnjJtFoGhJtHyTvfhApyPPA_z-Y5FRipvJodKISdkurhnOcUaI8lhir6ZJ7Bl_rhOca9rx-N_huZ2MTJ-A0l1bkbNTcG0uxNXOAB-2YGGu0ijYO7MtQXgq0sEPSta8Ir67e6rGXz9U" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="960" height="743" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEhk-J9XS2vc-m1HKkLo1WN2QG4UFjBSo2RtbEtuX2m81X3C7veg1ZnjJtFoGhJtHyTvfhApyPPA_z-Y5FRipvJodKISdkurhnOcUaI8lhir6ZJ7Bl_rhOca9rx-N_huZ2MTJ-A0l1bkbNTcG0uxNXOAB-2YGGu0ijYO7MtQXgq0sEPSta8Ir67e6rGXz9U=w350-h743" width="350" /></a></div><br /><br /><p></p><p>ප.ලි. - ජිම් යන්න වෙලාවක් නෑ කියලා හිතෙනවා නම් ෆෝන් එකේ ස්ක්රීන් ටයිම් එකේ සතියකට ෆේස්බුක්, ඉන්ස්ටග්රෑම්, වට්ස්ඇප් වලට ගත කරලා තියෙන කාලය බලන්න - උත්තරේ එතන ඇති. වෙලාව නෑ කියලා එකක් නෑ!</p><p><br /></p><p>#බණ්ඩා ජිම් ගියා වගේ #බණ්ඩා බීපු සප්ලිමෙන්ට්</p>නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-69100380645385332292023-10-06T20:23:00.001-07:002023-10-06T20:23:56.751-07:00රැල්ලට බයේ දුවමුද? සර්ෆ් කරමුද? - ලංකාවේ සාගර සුලන් බලය <p><span style="white-space-collapse: preserve;">ලංකාවේ වැඩියෙන්ම ඛනිජ තෙල් පාවිච්චි කරන්නේ මොකටද කියල ඇහුවොත් බොහෝ දෙනෙක් කියයි මේ උත්තර දෙකෙන් එකක් </span></p><span style="white-space-collapse: preserve;">1 - කර්මාන්ත </span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">2 - විදුලි නිෂ්පාදනයට </span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">හැබැයි හරි උත්තරේ මේ දෙකෙන් එකක්වත් නෙවෙයි. ලංකාවේ වැඩියෙන්ම ආනයනික ඛනිජ තෙල් පාවිච්චි කරන්නේ ප්රවාහනයට. ඔය පලවෙනි පින්තූරේ තියෙන දත්ත වලින් පෙනෙයි පහුගිය ටිකේ සලාක ක්රමේට වාහන වලට තෙල් දුන්නත් ප්රවාහනයට ගිහින් තියෙන තරම. ප්රතිශත විදියට ගත්තොත් තෙල් වලින් 30-35% යන්නේ ප්රවාහනයට. 30% වගේ භාවිතා කරනවා රටේ කර්මාන්ත. </span><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEio7UFfWcUVk8dQInIb1Jm1uJrGHzPRzFqqSuSqekDcs8NDyA1rwGf1vc5uWiCdCaZ3Ra3-EzhfRr-d9VmhNq7H9ejXyaVc3sXi128HovlboQPgIRsgrQLIra0MDfNCittgae_ZeCNHGUt1Hbl9Qi8VzP-PVE5x7uT4pHCXKeapAAG26b98UT_m_-ZrIoU" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="628" data-original-width="874" height="230" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEio7UFfWcUVk8dQInIb1Jm1uJrGHzPRzFqqSuSqekDcs8NDyA1rwGf1vc5uWiCdCaZ3Ra3-EzhfRr-d9VmhNq7H9ejXyaVc3sXi128HovlboQPgIRsgrQLIra0MDfNCittgae_ZeCNHGUt1Hbl9Qi8VzP-PVE5x7uT4pHCXKeapAAG26b98UT_m_-ZrIoU" width="320" /></a></div></span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">දැන් එමු කියන්න ආපු ප්රධාන කාරණේට - ගිය මාසේ ලෝක බැංකුව වාර්තාවක් නිකුත් කලා - ශ්රි ලංකාවට සාගර සුලං බලය සංවර්ධනය කිරීමේ මාර්ග සිතියම. දැන් ඉතින් ලෝක බැංකු වාර්තා අපිට මොකටද කියල අහන්න එපා. වැඩිය අවධානයක් යොමු නොවුණාට මේ වාර්තාවේ තියෙනවා තෙල් නිධියකට එහා ගියපු ජාතික සම්පතක් ගැන - ලංකාව වටේ තියෙන මුහුදේ තියෙන සුලන් බලය. තෙල් නිධියක් වගේ නෙවෙයි - මේක හිදෙන්නේ නෑ ඉර පායනකන්. හැමදාම වැඩ අවුරුද්ද පුරාම - මොකද ලංකාවේ එක පැත්තක හුලන් හමන්නේ නැති කොට අනික් පැත්තේ හුලන් හමනවා. </span><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEipmYDm1MPmeuNfrTbMVCPXMUiHJTJXTPDdYxzJ1j86VmgBlRm_v2mPjfkD8Wpi-P-wOxBF_fCmqDiiYhreTTIg0bltCakAz65c5tGPrXgEWI2t5hbxSOApgG6xWBEyrk2cPX6FCzotyUGWW-E3Wtoigh9ZqKl3-FY9BJn0Z2-IAC2r623U4EAcV17yO_I" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1364" data-original-width="1302" height="434" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEipmYDm1MPmeuNfrTbMVCPXMUiHJTJXTPDdYxzJ1j86VmgBlRm_v2mPjfkD8Wpi-P-wOxBF_fCmqDiiYhreTTIg0bltCakAz65c5tGPrXgEWI2t5hbxSOApgG6xWBEyrk2cPX6FCzotyUGWW-E3Wtoigh9ZqKl3-FY9BJn0Z2-IAC2r623U4EAcV17yO_I=w414-h434" width="414" /></a></div><br /><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">ලංකාව වටේ මුදේ තියෙනවා ගිගාවොට් 56 ක මුහුදු සුලන් විදුලි බල ධාරිතාවක්. </span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div style="text-align: justify;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgeBLABfuMz_fPnadDbU4tg8CYb6dMDJG5VzhKLARzH3mOIW7s8Vuca7RUkO3D4icbXcrFCKh6z5nVSKb4wPAfJ6064-bcR67rP2pExjo9k0Ld_eEJMUtAbAkeWVIuIlJQD_H5ADNsLLweZ5Wn3bSc6cyz7njlRGpybvoe-TVJl_ZXCzRuzHM_gr5xCG5g" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center; white-space-collapse: preserve;"><img alt="" data-original-height="422" data-original-width="1302" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgeBLABfuMz_fPnadDbU4tg8CYb6dMDJG5VzhKLARzH3mOIW7s8Vuca7RUkO3D4icbXcrFCKh6z5nVSKb4wPAfJ6064-bcR67rP2pExjo9k0Ld_eEJMUtAbAkeWVIuIlJQD_H5ADNsLLweZ5Wn3bSc6cyz7njlRGpybvoe-TVJl_ZXCzRuzHM_gr5xCG5g=w622-h202" width="622" /></a></div><div><br /></div><div><br /></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;">හැබැයි ප්රයෝගික හේතු නිසා සහ වෙනත් සංකීර්ණතා නිසා මුළු ධරිතවයම සංවර්ධනය කරන්න බැරි වුනත් (වගුව 3.1 - තියෙනවා මේවට හේතු) - මේකෙන් 8% වගේ ඒ කියන්නේ ගිගාවොට් 5 වගේ භාවිතයට ගන්න පුළුවන් 2050 වර්ෂය වෙද්දී. </span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEihSAe8CQYnSeVHM1KTvnTOgAcyIkfnrPXcOBsRP3B4h14Fkb6g2bhpAp0QyGnlWnA9aoaqU5sJCd6-oh0Nu7iW9V42fBAt5OnI_dyUt5c3A_hegMnUOd_ccyIutiLIZI46gAHiPj7_F4l-7QY7bZ5YQib0_hURT8j18F4Qub_JwHdnTM9DjvPlcB88Dkg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="728" data-original-width="1302" height="305" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEihSAe8CQYnSeVHM1KTvnTOgAcyIkfnrPXcOBsRP3B4h14Fkb6g2bhpAp0QyGnlWnA9aoaqU5sJCd6-oh0Nu7iW9V42fBAt5OnI_dyUt5c3A_hegMnUOd_ccyIutiLIZI46gAHiPj7_F4l-7QY7bZ5YQib0_hURT8j18F4Qub_JwHdnTM9DjvPlcB88Dkg=w546-h305" width="546" /></a></div><br /><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><br /></span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">සංසන්දනාත්මකව ගත්තොත් ලංකාවේ දැනට තියෙන මුළු විදුලි බලාගාරවල එකතුව ගිගාවොට් 4 වගේ. සාමාන්යයෙන් අපේ ජාතික විදුලි ඉල්ලුම තියෙනෙන් ගිගාවොට් 2.8 වගේ. හිතාගන්න පුළුවන් නේ මේ අපි හිතන්නේ නැති කතා කරන්නේ නැති මහා සම්පතේ වටිනාකම?</span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">හරි ආපහු ප්රවාහනයට - ඉස්සෙල්ල කිව්වා නේ ලංකාවේ වැඩිම ආනයනික ඛනිජ තෙල් පාවිච්චි කරන්නේ ප්රවාහනයට කියලා. </span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">ගමනාගමනය කියන්නේ හරි වේගයෙන් Electrify වෙන අංශයක් - මේක මම හොඳටම දැක්කා චීනේ ඉන්නකොට මේ අවුරුද්දේ අප්රේල් මාසේ. මම චීනේ ප්රාන්ත 2 ක කරක් ගහද්දි නැගපු එක ටැක්සි එකක්වත් තෙල් වලින් දුවන එකක් තිබ්බේ නෑ. ඔක්කොම ඉලෙක්ට්රික් කාර්.</span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">තව මම චීනේදී දැක්කා NEO කියලා කාර් බ්රෑන්ඩ් එකක් - මේකේ තියෙන්නේ swappable බැටරි. මේකේ සංකල්පය තමා කාර් එක අයිතිකාරයා කොපි එකක් බොද්දී කාර් එකේ බැටරි එක මාරු කරලා දෙනවා චාජ් වෙලා තියෙන තව බැටරි එකකින්. මේ NEO කාර් එකක් ගත්තම මාසෙට බැටරි swap 4ක් දෙනවා නොමිලේ - අවුරුදු 10ක කාලෙකට. </span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjcvAnQGeT4GsKK05sKQTR0w_3m6qDdlEAgDcxQu0db7WJU1r4VyBRzj5HJybtJQ0y0GUiB3joL--dw3UME_4xWzzrh4TDHwnK8n_H66UWEjkSnx1egJTT_5sKM2-UxaaJvfmN4N85w1kwrDx8lm_qVpCZ2d8nMbdD197NaNgi5L9Hl5x6bYAQmfAbeEvo" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="225" data-original-width="400" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjcvAnQGeT4GsKK05sKQTR0w_3m6qDdlEAgDcxQu0db7WJU1r4VyBRzj5HJybtJQ0y0GUiB3joL--dw3UME_4xWzzrh4TDHwnK8n_H66UWEjkSnx1egJTT_5sKM2-UxaaJvfmN4N85w1kwrDx8lm_qVpCZ2d8nMbdD197NaNgi5L9Hl5x6bYAQmfAbeEvo" width="320" /></a></div><br /><br /></span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">මේ අවුරුද්දේ මුල කාර්තුවේ ඉතිහාසේ ප්රථම වතාවට වාහන අපනයනයෙන් ලෝකේ දෙවෙනි තැනට පත් වුණා - පලවෙනියා වුණේ චීනේ. මේකට හේතුව විදුලි කාර් - ඔව් චයිනීස් ඉලෙක්ට්රික් කාර්.</span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgGEU0osxpGt4-J4JHhCwW93zpvTEGzLTPGYcpfXx9QmRTWG2XARZzvhZQbv93thVGquyP1iUqrXet1tw2TRoAjEltvrRJXc3BHspe5eEQj6_z9qhBvflBHcug6JbY0GhCA9Ok__0QWNlZ77OKRXPythtUuFMiGz_PT8Uj_16Lb-5oFaRjFD_Fm5KhAivA" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1528" data-original-width="2738" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEgGEU0osxpGt4-J4JHhCwW93zpvTEGzLTPGYcpfXx9QmRTWG2XARZzvhZQbv93thVGquyP1iUqrXet1tw2TRoAjEltvrRJXc3BHspe5eEQj6_z9qhBvflBHcug6JbY0GhCA9Ok__0QWNlZ77OKRXPythtUuFMiGz_PT8Uj_16Lb-5oFaRjFD_Fm5KhAivA" width="320" /></a></div><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">ලෝකේ තියෙන ප්රශ්න වගේම උත්තරත් වෙනස් වෙනවා හරිම වේගෙන් - ලංකාව වගේ රටකට බෑ ට්රෙන්ඩ් හදන්න. අපි වගේ පුංචි රටවල් වලට පුළුවන් භය නැතුව ලෝකේ තියෙන ට්රෙන්ඩ් එක්ක ගිහින් - ඒ ඒ අවස්ථාවල්වල පල හරියට නෙළාගන්න. ඒක කරන්න ඔය "වද වෙයි" "අන්තර් ජාතික කුමන්ත්රණ" වගේ කියලා රට වහං බය වෙලා ඉඳලා හරියන්නේ නෑ. ලෝකෙට යන්න ඕනේ භය නැතුව - මේ ප්රවාහනය විදුලිකරණය වීමත් ඒ වගේ.</span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">දැන් ඉතිං හිතෙයි ඔය තරම් සුලං වලින් විදුලි බලය හදන්නේ කොහොමද කියලා. ඒකට තමයි අළුත් තාක්ෂණය එක්ක භය නැතුව වැඩ කරන්න පුළුවන්, හිතන්න පුළුවන් ඉංජිනේරුවෝ ඕනේ. අඤී අපිට බෑ - තාම ඔය තාක්ෂණය mature මදි වගේ යල් පැනපු කතා කියලා රටකට ගොඩ යන්න බෑ. </span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">මේ ලෝකේ බලශක්තිය සහ ශක්තිය - ඉතා වේගයෙන් වෙනස් වෙනවා. මේ ක්ශේත්රයේ තියෙන ප්රශ්න වගේම උත්තරත්. දැනටමත් මේ බලශක්ති ඉල්ලුම සැපයුමේ අභියෝග ජයගන්න පාවිච්චි කරන්නේ - AI සහ Machine Learning. </span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">අපිට රටක් විදිහට මේ වෙලාවේ තෝරාගැනීම් දෙකක් තියෙනවා </span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">1 - රැල්ල එද්දී එකට බයේ දුවන එක </span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">2 - රැල්ලේ සර්ෆ් කරන එක </span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">මම නම් කැමති දෙවෙනි එකට - මොකද පලවෙනි එක sustainable නෑ. සමහර රැලි එනවා අපිට ඒකෙන් දුවාගන්න බෑ - රැල්ලේ වේගය වැඩියි අපේ වේගයට වැඩිය. රැල්ලෙන් බේරිලා දුවන්න ගියාම වෙන්නේ රැල්ලට යට වෙන එක - යට වෙලා ඇට කටු කැඩෙන එක.</span><br /><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">අන්තිම පින්තූරේ - අඩි 100 උස රැල්ලක් සර්ෆ් කරන කාන්තාවක්. මේක ගැන documentary තිබ්බා netflix එකෙත්. </span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><br /></span></div><div><span style="white-space-collapse: preserve;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjyzXr-34Kfv6bgBTVP2wAVgnSySfn9iBuPcyqlnb13sUdhMquIMb-q1aC03RafSDCRJJbjj5mFX8AWA_aMUP3eTCNgo_uPJiZswSCLPBe7dx8UE4YSAhdGjaNysdL03rAh3pVm_4jH6hpbK3jr2qROdWRgeBy1xgXyjAqlR5hh7A14JFkgwGpXB2Q1dSI" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1516" data-original-width="1020" height="708" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjyzXr-34Kfv6bgBTVP2wAVgnSySfn9iBuPcyqlnb13sUdhMquIMb-q1aC03RafSDCRJJbjj5mFX8AWA_aMUP3eTCNgo_uPJiZswSCLPBe7dx8UE4YSAhdGjaNysdL03rAh3pVm_4jH6hpbK3jr2qROdWRgeBy1xgXyjAqlR5hh7A14JFkgwGpXB2Q1dSI=w475-h708" width="475" /></a></div><br /><br /></span><br /><span style="white-space-collapse: preserve;">දත්ත සහ මූලාශ්ර - ශ්රී ලංකා මහා බැංකුව, ජාතික ශක්ති වාර්තාව - සුනිත්ය බලශක්ති අධිකාරිය, ලෝක බැංකුව </span><br /><br /><span class="xv78j7m" spellcheck="false" style="white-space-collapse: preserve;">#කතා</span><span style="white-space-collapse: preserve;"> කරන දත්ත </span><span class="xv78j7m" spellcheck="false" style="white-space-collapse: preserve;">#පාර</span><span style="white-space-collapse: preserve;"> කියන දත්ත</span></div>නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-67451687998970873802023-10-06T20:11:00.001-07:002023-10-06T20:11:04.257-07:00 අසමත් රාජ්ය/රාජ්ය සේවකයා සහ සිවිල් පුරවැසියාගේ වගකීම<p> අසමත් රාජ්ය/රාජ්ය සේවකයා සහ සිවිල් පුරවැසියාගේ වගකීම!</p><p><br /></p><p>මේ සිදුවුණ දේට ඔය කොළඹ නගර සභාවටයි ඒකෙ ගස් කපන සැට් එකටයි බැණලා හිත හදාගන්න එකට මම නම් සෑහෙන්න විරුද්ධයි. </p><p><br /></p><p>මේ වගේ සිද්ධි සිදුවෙන්න එක ප්රබලම හේතුවක් තමා අපේ මිනිස්සු මේ වගේ දේවල් ඉවසන්න, දරාගෙන ඉන්න (tolerate කරන්න) පුරුදු වෙලා ඉන්න එක. මේකට අදාළ රාජ්ය සේවකයාටම වගකීම දෙන්න බෑ - සාමූහික වගකීමක් තියෙනවා රටේ මිනිස්සුන්ගේත්. </p><p><br /></p><p>අනේ පව්, කවුරු හරි දරු පවුලක් තියෙන කෙනෙක්ගේ රස්සාව නේ, ඔය කවුරු හිටියත් ඔහොම වෙනවා, මේක අපේ කරුමේ - මේ වගේ දේවල් හිතට කියාගෙන මිනිස්සු මේවා ඉවසන්න දරාගෙන ඉන්න පුරුදු වෙලා තියෙනවා. මේ සිද්ධි වලට වග වෙන්න ඕනේ අයට නීතිය ක්රියාත්මක කරන්න, එහෙම නීති නැත්නම් නීති හදන්න සමාජ කතිකාවතක් හදන්න - මේවා සිවිල් සමාජයේ වගකීම්. </p><p><br /></p><p>අදාළ නිලධාරීන් රාජකාරිය පැහැර හැරලා තියෙනවාද? එහෙම නම් ඒ නිලධාරීන්ට විරුද්ධව ගත්ත ක්රියාමාර්ග මොනවද? එහෙම නිසි විනය ක්රියාමාර්ග ගත්තේ නැති වෙලාවට ආණ්ඩුවට, තමන්ගේ මහජන නියෝජිතයාට බල කරන්න නීතිය ක්රියාත්මක කරන්න - මේ වගේ දේවල් වලට අපේ සාමාන්ය ජනයා යොමු වෙනවා ඉතාමත් අඩුයි. ඔය "පවු නේ" "අපේ කරුමේ" "මැරිච්ච එකාට ආයේ පණ ගන්න පුළුවන් යෑ - වුණ දේ වුණා" වගේ මෝඩ සංකල්ප ටිකක් ඔලුවට දාගෙන ආතල් එකේ (ෆැන්ටසි ලෝකේ) ඉඳලා හැමදාම වැලලෙනවා මේ වගේ මොනවා හරි දෙයක් වුණාම </p><p><br /></p><p>මේ ලඟදි දවසක වැඩ මුළුවකදී මට හම්බ වුණා ඔය ලන්ඩන්වල තියෙන විදුලිය නියාමනය කරන ආයතනයේ (utility regulator) ලොක්කෙක්. මිනිහා කිව්වා දැන් අවුරුදු 20 කට විතර කලින් ලන්ඩන් නගරයෙන් 15% වගේ ප්රමාණයකට විනාඩි 30ක කාලයක් වගේ විදුලිය නැති වුණ සිදුවීමක් - ඒ පොඩි වෙලාවට විදුලිය නැති වුණ එක මිනිස්සු ලේසියට ගත්තේ නැහැල්ලු. මිනිස්සු පුදුම විදිහට ඒකට තරහා අරන් එකට වගකිව යුත්තන් හොයන්න, නීතිය ක්රියාත්මක කරන්න, ඒ වගේම මේ වගේ එකක් නොවෙන්න බල කරලා තියෙනවා විදුලි සපයන සමාගමට වගේම විදුලි නියාමන ආයතනයට, ඇමතිට වගේම අගමැතිටත්. දැන් ඒ අයගේ විදුලිය තියෙන කාළය 99.999% වගේ. මේ සිද්ධියෙන් විදුලිය නැති වෙලා තියෙන්නේ පාරිභෝගිකයින් ලක්ෂ දෙකහමාරකට වගේ (ලන්ඩන් නුවර මිනිස්සු ඉන්නවා මිලියන 9 වගේ) - ඒ වගේම මෙහෙම ලොකු විදුලිය බිඳ වැටීමක් (partial blackout) එකක් ඊට කලින් වෙලා තියෙන්නේ 1987 (අපි මොන්ටිසෝරි යන කාලේ). </p><p><br /></p><p>දැන් ලංකාවට එමු - ලංකාවේ මුළු රටේම (මිලියන 20 ක් මිනිස්සුන්ගේ) විදුලිය නැති වෙන සිදුවීම් කීයක් වෙලා තියෙනවද අපේ ජීවිත කාලේ?</p><p><br /></p><p>දැන් ලංකාවේ එහෙම සිද්ධි වුණාම නිලධාරීන් කීයකට විරුද්ධව විනය ක්රියාමාර්ග අරන් තියෙනවද? අඩුමගානේ වැඩ තහනම් කිරීමක්වත්? ඔහොම මිනිස්සු කොච්චර මැරිලා ඇත්ද - කුණු කන්දට යට වෙලා, නිසි ප්රමිතියට නැති බෙහෙත් දීලා, ශල්යාගාරයට විදුලිය නැති වෙලා, ප්රධාන පාරවල්වල තියෙන වලවල් වලට වැටිලා?</p><p><br /></p><p>සිවිල් සමාජයක් වුණාම මේ වගේ දෙයක් වුණාම නිකං දේශපලකෙයෙක්ට, ආණ්ඩුවේ වැඩ කරන කීප දෙනෙක්ට බැණලා හිත හදාගෙන වැඩක් නෑ - ඒ දේ සිදුවුණේ කාගේ හරි නිලධාරියෙක්ගේ හෝ නිලධාරී කණ්ඩායමකගේ වගකීම් පැහැර හැරීමක්, රාජකාරිය නිසි පරිදි නොකිරීමක් නිසා ද කියලා හොයලා බලලා ඒ අයට විරුද්ධව නීතිය ක්රියාත්මක වුණාද? මොනවද ඒ අයට ගත්ත ක්රියාමාර්ග කියලා හොයලා බලලා එහෙම වෙලා නැත්තන් ඒකට බල කරන එක සිවිල් සමාජයේ වැඩක් වගේම වගකීමක්. </p><p><br /></p><p>"අපි ආස කරන සමාජය අහසින් පාත් වෙන්නේ නෑ - ඒක අපිම හදාගන්න ඕනේ"</p><p><br /></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEictmE7u5vZg0uVNZiJ5xvzYy5Vl0M5nE00l8L8m8c8wQ3Jx2HYvXuy5MT4wOgFYwERf16t9ivr9oIPstCQlqkUiQSdmunn0yaMr2A7szUgxjdaGoVxaxGz9gFEivsxiZolKSgROFbcpgna_4U97c7eOKIRfLdvSEj9RIu-Wrp8ZHm2f5KN25EZeO_Zb60" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="2048" data-original-width="1638" height="568" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEictmE7u5vZg0uVNZiJ5xvzYy5Vl0M5nE00l8L8m8c8wQ3Jx2HYvXuy5MT4wOgFYwERf16t9ivr9oIPstCQlqkUiQSdmunn0yaMr2A7szUgxjdaGoVxaxGz9gFEivsxiZolKSgROFbcpgna_4U97c7eOKIRfLdvSEj9RIu-Wrp8ZHm2f5KN25EZeO_Zb60=w454-h568" width="454" /></a></div><br /><br /><p></p><p><br /></p><p><br /></p><div><br /></div>නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-21064347392641674402023-01-13T21:04:00.004-08:002023-01-13T21:04:56.722-08:00විෂය ප්රවීණයෙක් වෙන්න ඒ පිලිබඳ සහතිකයක් තිබිය යුතුමද?ලෝකේ තියෙනවා "Autodidacticism" කියලා සංකල්පයක්. මේකෙන් කියන්නේ structured learning එහෙමත් නැත්තං formal learning - ඒ කියන්නේ ඒ විෂය උගන්වන ගුරුවරයෙක් ගාවට නැත්නම් ඒ විෂය හදාරන්න පාඨමාලාවක් (උපාධියක් නැත්නම් ඩිප්ලෝමාවක්) තියෙන තැනකට යන්නේ නැතුව තනියම ඉගෙන ගන්නවා. මේකට කියනවා self taught එහෙමත් නැත්තන් තමන් විසින් ස්ව අධ්යනය කරපු පුද්ගලයෙක් "Autodidact" කෙනෙක් කියලා. <div><br /></div><div><br /></div><div> අපේ රටේ මිනිස්සුන්ගේ ලොකු මිත්යා මතයක් තියෙනවා යමෙක් යම් විෂයක් ගැන කතා කරන්න ලියන්න නම් ඒ මනුස්සයා ඒක ගැන ආචාර්ය උපාධියක්, මහාචාර්ය පදවියක් නැත්නම් අඩුම ගානේ උපාධියක්වත් නැත්නම් ඒ විෂය ගැන කතා කරන්න බෑ කියල. මේක සම්පුර්ණයෙන්ම වැරදි මතයක් වගේම මිනිස්සුන්ගේ පරිකල්පනය, අදහස් ප්රකාශ කිරීම නතර කරන දෙයක්.
ලෝකේ ගත්තම ඉතිහාසේ හිටපු පතාක යෝධයෝ බොහොමයක් මේ ගණයට අයත්. ලියනාඩෝ ඩා වින්චි ගෙන් පටන් ගත්තම තෝමස් අල්වා එඩිසන්, නිකොලා ටෙස්ලා, ඒබ්රහම් ලිංකන්, ජේම්ස් වොට්, රයිට් සහෝදරයෝ - මේ හැමෝම තමන්ගේ ප්රවීණ විෂය self taught. කොහොමත් මේ මිනිස්සු ඒ කාලේ තිබ්බ විශ්ව විද්යාලෙකට ගියත් (යන්න ලැබුණා කියලා උපකල්පනය කරොත්) - ඒ කාලේ ලෝකේ ඒ විෂය සම්බන්ධයෙන් තිබ්බ අවබෝධය සහ සොයාගැනීම් මේ අයගේ දැනුමට පහලින් තිබ්බේ. මොකද මේ හැම කෙනාම තමන්ගේ විෂය ක්ෂේත්රයේ එතෙක් සොයා නොගත් දැනුමක් හොයාගෙන ලෝකෙට දායාද කරලා දීපු මිනිස්සු. </div><div><br /></div><div> උදාහරණයක් විදියට නිකොලා ටෙස්ලා ගත්තොත් - අපි ජීවිතේ හැමදාම පාවිච්චි කරන ප්රත්යවර්ථ තෙකලා විදුලිය (3 phase alternative current), induction motor (වතුර පොම්පේ, විදුලි පංකාවේ ඉඳන් කර්මාන්ත ශාලාවල තියෙන මෝටර් වලින් 90% කට වඩා තියෙන්නේ මේ මොටරේ) වගේ දේවල් හොයාගත්ත මේ මහා විද්යාඥයා විදුලි ඉංජිනේරු විද්යාව පිලිබඳ උපාධියක් නැහැ. මොහුගේ මුලින් ලොක්කා වුණ තෝමස් අල්වා එඩිසන් වුණත් විශ්ව විද්යාලෙකට ගිහින් විදුලි ඉංජිනේරු විද්යාව හදාරලා නැහැ. කොටින්ම කිව්වොත් ඉස්කෝලේ ගිහින් තියෙන්නෙත් පොඩි කාලයක් - එඩිසන්ගේ අම්මා තමා එයාට මුල කාලේ උගන්වල තියෙන්නේ. </div><div><br /></div><div>ඇත්තටම මේ මිනිස්සු දෙන්නා ලංකාවෙ ඉපදිලා ඔය කියන සොයාගැනීම් කරා නම් ලොකු ප්රශ්නයක් වෙන්න තිබ්බා - "අපෝ ඔය ඩිග්රි එකක්වත් නැති මනුස්සයා හදපු දේවල් අපි කොහොමද පාවිච්චි කරන්නේ " වගේ බොළඳ තර්ක එන්න තිබ්බා අපේ සමාජෙන් සහ ඒ විෂය පිලිබඳ ප්රමාණික උගත්තුන්ගෙන්. </div><div><br /></div><div> ලෝකේ හොඳම පර්යේෂනකරු (experimentalist) වගේම විදුලි ඉංජිනේරු විද්යාවේ පියා කියල හඳුන්වන මයිකල් ෆැරඩේ වුනත් ලෝක ප්රසිද්ධ autodidact කෙනෙක්.
ලෝකේ ගොඩක් වෙලාවට ඉස්සරහට ගියේ මෙන්න මේ autodidact ලාගෙන්. ඕනෙම මනුස්සයෙක්ට පුළුවන් ඕනෙම විෂයක් ගැන ගැඹුරින් හදාරන්න තනියම වගේම ඒ විෂය පිළිබඳව ප්රවීනයෙක් (expert) කෙනෙක් වෙන්න. ඉතින් තමුන් formal education එකක් ගත්ත නැති දෙයක් පිළිබඳව යම් කෙනෙක් ස්වයං අධ්යනයක් කරලා යමෙක් ඒ ගැන කතා කරනවා නම් ඒ ගැන ලියනවා නම් - ඒ මනුස්සයා කතා කරන විෂය කරුණ විතරක් විවාදයට, ප්රශ්න කිරීමට ගන්න. නැතුව ඒ පුද්ගලයාගේ ඒ විෂය සම්බන්ධව තියෙන උපාධිය, ආචාර්ය උපාධිය ගැන හොයන්න යන්න, ඒ සහතික පත්ර නෑ කියල අර කියන දේ හාස්යයට ලක් කරන්න යන්න එපා. කතා කරන විෂය කාරණේ විතරක් විවාදයට ගන්න - අභියෝගයට ලක් කරන්න.</div>නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-75941206454620672022020-08-24T19:16:00.000-07:002020-08-24T19:16:10.660-07:00බ්ලැක් අවුට් (Blackout) එකක් කියන්නේ මොකක්ද?<p><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p><p><span style="font-size: x-large;">සමහරු අහලා එවලා තිබ්බා blackout එකක් වෙන්නේ කොහොමද කියලා සහ පහුගිය සඳුදා රටේ විදුලි පද්ධතියට මොකද වුණේ කියල. මේ ක්රියාවලිය ටිකක් සංකීර්ණ ක්රියාදාමයක් වුණත් සුපුරුදු පරිදි සරලව විස්තර කරන්න කරන උත්සහයක් මේ. ටිකක් හෙමීට කියෙව්වොත් මේ ලියල තියෙන දේ ඕනෙම කෙනෙක්ට තේරුම් ගන්න පුළුවන් කියලා මම හිතනවා. </span></p><h2 style="text-align: left;"><span style="font-size: x-large;">විදුලි පද්ධතියක බ්ලැක් අවුට් (Blackout) එකක් කියන්නේ මොකක්ද?</span></h2><p><span style="font-size: x-large;">රටක තියෙන මුළු විදුලි පද්ධතියම බිඳ වැටිලා මුළු රටටම විදුලිය නැති වීමට කියනවා blackout එකක් කියලා කියනවා - පුර්ණ අන්ධකාරයක් කියන තේරුම ඇතුව. මේක සිද්ධ වෙන්නේ පද්ධතියේ ආරක්ෂාව තහවුරු කරන්න තියෙන විදුලිබල ආරක්ෂණ පද්ධතිය (power system protection system) එක ක්රියාත්මක වීමෙන්. ඇත්තටම පද්ධතියේ ඇතිවන හානිදායක තත්වයකින් විදුලි පද්ධතියේ ඇති අංගෝපාංග බේරා ගැනීමට වගේම, පද්ධතියේ සැබෑවටම වරදක් නොමැති වෙලාවක ආරක්ෂණ පද්ධතියේ ඇති වන දෝෂයක් නිසා (malfunctioning) ආරක්ෂණ පද්ධතිය ක්රියාත්මක වෙලාත් මේ දේ සිද්ධ වෙන්නත් පුළුවන්. </span></p><h2 style="text-align: left;"><span style="font-size: x-large;">ග්රිඩ් උප පොලක් කියන්නේ මොකක්ද?</span></h2><p><span style="font-size: x-large;">සරලව කිව්වොත් ග්රිඩ් උප පොලකින් වෙන්නේ ලංකාවේ විදුලි පද්ධතියේ (මේක ඇත්තටම කිව්වොත් ජාලයක් - එකට එකක් සම්බන්ධයි) අන්තර් සම්බන්ධතාවය තබාගැනීම. මේවායේදී අවකර සහ අධිකාර පරිණාමක මගින් (පරිණාමක - ට්රාන්ස්ෆොර්මර් ) විවිධ වෝල්ටීයතා ඇති අනු පද්ධති සම්බන්ධ කරනවා. පහත ඡායාරූපය - ලංකාවේ විදුලි සම්ප්රේෂණ ජාලයේ සිතියම.</span></p><p><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p><p><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p><p><span style="font-size: x-large;"></span></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxsT3Li0Bzg1ukbQPs2-9M77rZMxCUxfk-aBgP6rAb5VPB50T_yjRZ3N6Jvv6K1LoO4DxaNsL6d4QHSKIMzN_zEdmurXi0DJrtleOeNA9BMKEvmfp4v0mkoEzYYmZcEfrmVRHdBz7JHrA/s2048/1592512579map-of-sri-lanka-transmission-system-2019-updated.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2048" data-original-width="1448" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxsT3Li0Bzg1ukbQPs2-9M77rZMxCUxfk-aBgP6rAb5VPB50T_yjRZ3N6Jvv6K1LoO4DxaNsL6d4QHSKIMzN_zEdmurXi0DJrtleOeNA9BMKEvmfp4v0mkoEzYYmZcEfrmVRHdBz7JHrA/w452-h640/1592512579map-of-sri-lanka-transmission-system-2019-updated.png" title="ලංකාවේ විදුලි සම්ප්රේෂණ පද්ධතියේ සිතියම (මූලාශ්රය - https://www.ceb.lk/transmission/en)" width="452" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ලංකාවේ විදුලි සම්ප්රේෂණ පද්ධතියේ සිතියම (මූලාශ්රය - https://www.ceb.lk/transmission/en)</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="font-size: x-large;"></span></div><span style="font-size: x-large;"> </span><div><span style="font-size: x-large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: x-large;"><br /></span></div><div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDr9IwLCQrrBLHjlHSQJwOiKIO4OlZsr_ugf8cCSc1SW3MWEGdJ1sTM5rgvXirVUJWCGzVN2Pax8go8_XsigIMI5TdlVsXfOkLj7tvaKIG3Im1hiKtqeFowfiDb3-1trfTOoCb9TpcVgw/s1198/GSS.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="518" data-original-width="1198" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDr9IwLCQrrBLHjlHSQJwOiKIO4OlZsr_ugf8cCSc1SW3MWEGdJ1sTM5rgvXirVUJWCGzVN2Pax8go8_XsigIMI5TdlVsXfOkLj7tvaKIG3Im1hiKtqeFowfiDb3-1trfTOoCb9TpcVgw/s640/GSS.JPG" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">වාලච්චේන ග්රිඩ් උප පොල (මූලාශ්රය - <a href="http://powermin.gov.lk/english/wp-content/uploads/documents/Performance_2014_and_Programmes_2015_english.pdf">http://powermin.gov.lk/english/wp-content/uploads/documents/Performance_2014_and_Programmes_2015_english.pdf</a>)</td></tr></tbody></table><span style="font-size: x-large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: x-large;"><br /></span></div><div><span style="font-size: x-large;"><br /></span><p></p><h2 style="text-align: left;"><span style="font-size: x-large;">අගෝස්තු 17 වන සඳුදා ලංකාවේ විදුලි පද්ධතියේ මොකක්ද වුනේ?</span></h2><p><span style="font-size: x-large;">පස්වරු 12.30 ට පමණ කෙරවලපිටිය ග්රිඩ් උප පොලේ 220kV පද්ධතියේ(වෝල්ට් දෙලක්ෂ විසිදාහක් (220,000) සන්නයනය කරන පද්ධතියක් - සංසන්දනයට ඔබේ නිවසේ විදුලි සැපයුමේ ඇත්තේ වෝල්ට් 230 පමණි) නඩත්තු කටයුත්තක් කරමින් තිබුණු අතර මෙසේ නඩත්තු කටයුතු කරන විට ආරක්ෂණ පියවරක් ලෙස පද්ධතියෙන් විසන්ධි කරන මේ ඉහල විභවයක ක්රියාත්මක වන සජීවී සන්නායක (live conductor) භූගත කිරීම (earth කිරීම) සාමාන්ය ආරක්ෂණ පිළිවෙලකි. </span></p><p><span style="font-size: x-large;"> මේ නඩත්තු කටයුත්ත අවසන් කොට නැවතත් පද්ධතියට සමබන්ධ කිරීමට කටයුතු කිරීමේදී “අමතක වීමකින්” භූගත (earth) කොට තිබු බස් බාර් (busbar) එකක් භූගත කිරීම විසන්ධි කිරීමකින් තොරව නැවතත් බලගැන්වීමට (energize) එනම් පද්ධතියට සම්බන්ධ කිරීමට උත්සාහ කිරීමක් සිදුව ඇත. මෙසේ සම්බන්ධ කිරීමේදී සජීවී (live busbar) සන්නායක තුනක් (තෙකලා විදුලි පද්ධතියක මෙවැනි සජීවී සන්නායක තුනක් පවතී) භූගත වීමකට ලක්වී three phase to ground fault ලෙස විදුලි ඉංජිනේරු විද්යාවේදී හඳුන්වන ආකාරයේ දෝෂයක් සිදුවී ඇත.</span></p><p><span style="font-size: x-large;">(busbar එකක් යනු විදුලි පැනලයක් තුල ඇති විදුලිය සන්නයනය කරන ලෝහයෙන් සැදී තීරුවක්)</span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙසේ සජීවී සන්නායකයක් (live conductor or phase conductor) භූගත වූ විට ඉහල විභාවයක (වෝල්ට් 220,000ක) ඇති මේ සන්නායකය, ශුන්ය විභාවයක ඇති පොළොවට විශාල ධාරාවක් ගමන් කරන්න පටන් ගනී. මෙසේ විශාල ධාරාවක් සැලකිය යුතු කාලයක් පද්ධතිය හරහා ගමන් කිරීම පද්ධතියට හානිකරයි. </span></p><p><span style="font-size: x-large;"> ඒ නිසා මෙවැනි සිද්ධියක් වූ විට පද්ධතිය ආරක්ෂා කිරීමට ඇති ආරක්ෂණ පද්ධතියේ (protection system) ඇති protection relay නමැති උපකරණය මෙවැනි වරදක් (earth fault) ඇති බව හඳුනාගෙන මෙම කොටස පද්ධතියෙන් ඉවත් කිරීමට ක්රියාත්මක වේ (fault isolation). </span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙම ආරක්ෂණ පද්ධතියේ අයිති කාර්ය නම් මෙවැනි දෝෂයක් සිදු වූ විට පද්ධතියේ එම දෝෂ සහිත කොටසට හානියක් වීමට පෙර විදුලිය විසන්ධි කොට පද්ධතියට පුර්ණ හානියකට පත්වීමෙන් වලක්වා ගැනීමත්, දෝෂයක් නොමැති පද්ධතියේ අනෙක් කොටස් මෙම දෝෂයෙන් බලපෑමට පත්වීමට වලක්වා ගැනීමත්ය. </span></p><p><span style="font-size: x-large;">ජාතික විදුලි පද්ධතියක මෙවැනි ආරක්ෂණ පද්ධති විවිධ මට්ටමින් (levels) වලින් ක්රියාත්මක වේ. විවධ මට්ටම් වල ආරක්ෂණ පද්ධති තිබීමේ ප්රයෝජනය නම් දෝෂයක් ඇති වූ විට පද්ධතියට අඩුම බලපෑමක් ඇති කරමින් එම දෝෂ සහිත කොටස පමණක් පද්ධතියෙන් ඉවත් කිරීමට කටයුතු කිරීමටය.</span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙය සරල උදාහරණයකින් පැහැදිලි කළහොත් ඔබේ ඇඟිල්ලක පුරුකක් අසාදනය වී සුව කිරීමට නොහැකියි තීරණය කළහොත් වෛද්ය වරයා ඇඟිල්ලේ පුරක ලඟින් කපාදමා ඔබේ අත බේරා ගනු ඇත. ඒ ආකාරයෙන්ම විදුලි පද්ධතියේ ඇති ආරක්ෂණ පද්ධතිය දෝෂයක් වූ විට දෝෂ සහිත සුළු කොටස පමණක් පද්ධතියෙන් කපාදමා දෝෂ රහිත කොටස බේරා ගනී. Blackout එකක් සමාන වන්නේ ඇඟිලි පුරුකේ ඇති අසාධනය අත පුරාම ඔඩු දුවා මුළු අතම උරහිස අසලින් විච්චේදනය කිරීමට සිදුවීමය.</span></p><p><span style="font-size: x-large;">ඉහත විස්තර කල පරිදි මෙගාවොට් 130 ක විදුලි සැපයුමක් හසුරුවමින් සිටි කෙරවලපිටිය ග්රිඩ් උපපොළ (220,000 වෝල්ට් විභාවයක ඇති පද්ධතිය) එහි ආරක්ෂණ පද්ධතිය ක්රියාත්මක වී ජාතික විදුලි පද්ධතියෙන් ඉවත් කර ගන්නා ලදී. මෙය මෙලෙස දීර්ඝ ලෙස විස්තර කලත් මේ මුළු සිදුවීමම සිදුවීමට එනම් දෝෂය ඇති වූ අවස්ථාවේ සිට ග්රිඩ් උපපොළ පද්ධතියෙන් ඉවත්වීමට ගත වුයේ මිලි තත්පර 160 ක කාලයකි (එනම් තත්පරයෙන් 1/1000 ක කොටස් 160 ක් වැනි සුළු කාලයකි). </span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙසේ කෙරවලපිටිය ග්රිඩ් උපපොළ පද්ධතියෙන් ඉවත් වෙන අවස්ථාවේ ජාතික විදුලි පද්ධතියේ මෙගාවොට් 2100 ක ධාරිතාවක් හසුරුවමින් තිබිණ. මෙම උප පොළ පද්ධතියෙන් ඉවත්වූ විට මෙගාවොට් 130 ක ඉල්ලුමක් පද්ධතියෙන් විසන්ධි වී ගියේය. එනම් මුළු පද්ධති ධාරිතාවෙන් 6% ක ප්රමාණයක් - සාමාන්යයෙන් විදුලි පද්ධතියකට පද්ධති මෙවැනි ප්රතිශතයක ක්ෂණික විචල්යතාවයක් දරාගැනීමට හැකියාව ඇත.</span></p><p><span style="font-size: x-large;">ඉහත සිදුවීම සිදුවී මිලිතත්පර 200 කට පසු (එනම් කෙරවලපිටිය ග්රිඩ් උපපොලේ මුල් දෝෂය ඇති වී මිලි තත්පර 360 කට පසු), නොරොච්චෝලේ ලක්විජය තාප විදුලි බලාගාරයේ අංක1 ජනන යන්ත්රයේ ආරක්ෂණ පද්ධතිය ක්රියාත්මක වී එම විදුලි ජනකය පද්ධතියෙන් ඉවත් කරගැනීමට කටයුතු කරගැනීමට වුනි. ඉහත සිද්ධිය නිසා මෙසේ මේ අවස්ථාවේ නොරොච්චෝලේ විදුලි බලාගාරයේ ආරක්ෂණ පද්ධතිය ක්රියාත්මක වීම සිදු නොවිය යුත්තක් වන අතර යම් තාක්ෂණික දෝෂයක් හෝ ආරක්ෂක පද්ධතියේ වැරදි සැකසුමක් නිසා සිදුවන්නට ඇතැයි අනුමාන කල හැක. (මෙය අනුමානයක් පමණක් වන අතර මේ සම්බන්ධ කමිටු වාර්තාව එලි දැක්වූ විට පසුව වැඩි විස්තරයක් දැමීමට බලාපොරොත්තු වෙනවා.)</span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙය තවත් පැහැදිලි කළහොත් 220kV සම්ප්රේෂණ රැහැන් හරහා නොරොච්චෝලේ ගල් අඟුරු බලාගාරයත් කෙරවලපිටිය ග්රිඩ් උප පොලත් අතර මැද කොටුගොඩ, වේයන්ගොඩ සහ නව හලාවත (new chillaw) යනාදී උපපොළවල් තුනක් ඇති අතර මේ එක එකෙහි වෙන වෙනමම පද්ධති ආරක්ෂණ පද්ධති ඇත. එබැවින් මේ එක් ග්රිඩ් උපපොලක වත් ආරක්ෂණ පද්ධති ක්රියාත්මක නොවී කෙරවලපිටිය ග්රිඩ් උප පොලෙහි ඇති වූ දෝෂයක් නිසා නොරොච්චෝලේ බලාගාරය පද්ධතියෙන් විසන්ධි වීම (ට්රිප්වීම) සිදු නොවිය යුත්තක් නමුත් සිදු වී ඇත. </span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙසේ එක් වරම මෙගාවොට් 300 ජනනය කරමින් පැවති අංක 1 ජනන යන්ත්රය පද්ධතියෙන් ඉවත්වීමත් සමග ඇතිවූ පද්ධතියේ කැළඹීමත් සමග ජනන යන්ත්ර අංක 2 සහ 3 හි ආරක්ෂණ පද්ධති ක්රියාත්මක වී එම යන්ත්ර තුනත් පද්ධතියෙන් ඉවත් කරගැනිණ.</span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙම ජනන යන්ත්ර 3 හි ජනන ධාරිතාව මෙගාවොට් 900 වන අතර බලාගාරයේ අභ්යන්තර පරිභෝජනයට විදුලිය ගෙන, ජාතික විදුලි පද්ධතියට මෙගාවොට් 810 ක ධාරිතාවක් මේ අවස්ථාවේ සපයමින් තිබිණ. මෙසේ එක් වරම මෙගාවොට් 2100 ක පද්ධතියකින් මෙගාවොට් 810 ක එනම් 38% ක ජනන ධාරිතාවක් (generation capacity) ඉවත් වුවත්, පද්ධතියේ ඉල්ලුම (electricity demand) එක අඩු වන්නේ නැත. ජාතික විදුලි පද්ධතිය පවතින්නේ ඉල්ලුමට සමාන සැපයුමක් සැම විටම ලබාදෙමින් පද්ධතිය සමතුලිතතාවයේ පවත්වා ගනිමිනි - මෙම සමතුලිතතාවය පවත්වාගන්න කාර්යය කරන්නේ System Control Centre (SCC) හෙවත් පැලවත්තේ පිහිටා ඇති ලංකා විදුලි බල මණ්ඩලයේ පද්ධති පාලන මධ්යස්ථානයෙන්. මෙසේ පද්ධතියේ ඉල්ලුමට සරිලන විදුලි සැපයුමක් බලාගාර වලින් ලබාදීමට අසමත් වූ විට ඉතාමත් ක්ෂණිකව පද්ධතියේ සංඛ්යාතය (frequency) සාමාන්යයෙන් පවතින හර්ට්ස් 50 න් පහල බැසීමට පටන් ගනී. මේ වෙලාවට පද්ධතිය මේ තත්වයෙන් බේර ගන්න SCC එකෙන් සාමාන්යයෙන් කරන්නේ පද්ධතියේ කොටසක් විසන්ධි කොට (රටේ කොටසකට විදුලිය කපාහැර) ඉල්ලුම අඩුකොට නැවතත් පද්ධතියේ ඉල්ලුමට සැපයුම සමාන කොට අස්ථාවර වූ පද්ධතිය ස්ථාවර කර ගැනීමටය. නමුත් මෙසේ පද්ධතියේ විශාල ජනන යන්ත්ර තුනක් ඉතා සුළු කාලයකදී පද්ධතියට අහිමි වූ විට මේ සිදුවන ක්රියාවලිය SCC එකේ පාලනයෙන් මිදී යනවා.</span></p><p><span style="font-size: x-large;">එවිට පද්ධතියේ සංඛ්යාතය තවත් අඩු වෙද්දී රටේ අනික් විදුලි බලාගාර වල ආරක්ෂණ පද්ධති ක්රියාත්මක වී එම ජනන යන්ත්රවල ආරක්ෂාව සඳහා එම ජනන යන්ත්ර පද්ධතියෙන් ඉවත් කර ගැනීමට ස්වයන්ක්රීයව ක්රියාත්මක වෙනවා. මෙයට හේතුව වන්නේ මේ විදුලි ජනන යන්ත්ර නිපදවා ඇත්තේ 50Hz (හර්ට්ස් 50) පමණක් ක්රියාත්මක වීමට අතර ඊට වැඩි හෝ අඩු සංඛ්යාතයක ක්රියාත්මක වීමෙන් ඒවාට හානි සිදුවන බැවින්. එය වැලක්වීමට සමස්ත විදුලි පද්ධතියේ සංඛ්යාතය වෙනස් වන විට එක් එක් ජනක යන්ත්රයේ ඇති ආරක්ෂණ පද්ධති ක්රියාත්මක වේ. මෙසේ එකක් පසුපස එකක් ලෙස විදුලි බලාගාර පද්ධතියෙන් ස්වයංක්රීයව ඉවත් වීමට පටන් ගෙන මුළු විදුලි පද්ධතියම පාලනයෙන් ගිලිහී ගොස් ආපසු හැරවිය නොහැකි ලෙස බිඳ වැටීමට පටන් ගනී. </span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙසේ කෙරවලපිටිය ග්රිඩ් උපපොලෙන් සහ නොරොච්චෝලේ බලාගාරයෙන් පටන් ගත් ක්රියාවලිය දාමයක් ලෙස ක්රියාත්මක වී සියලු බලාගාර පද්ධතියෙන් ඉවත් වී ලංකාවේම විදුලි පද්ධතිය බිඳ වැටුණි - එනම් blackout නමැති සංසිද්ධිය සිදුවී මුළු ලංකාවටම විදුලිය නැති වුණි!</span></p><p><span style="font-size: x-large;">මෙහෙම බිඳ වැටුණු පද්ධතිය නැවත යථා තත්වයට ගෙන එන්නේ කොහොමද කියලා ඊළඟ දවසේ කතා කරමු. ගිය සඳුදා රටේ විදුලි පද්ධතියේ ඇති වූ සිද්ධිය ගැන ඔබ යම් අවබෝධයක් ලබාගන්න ඇතැයි සිතනවා!</span></p><p><span style="font-size: x-large;">ප.ලි - තවමත් මේ ගැන නිල වාර්තාවක් නිකුත්කොට නොමැති බැවින් අදාළ වගකිවයුතු නිලධාරීන් විසින් විටින් විට මාධ්ය වලට කරන ලද ප්රකාශ ඇසුරෙන් ඉහත සටහන ලියා ඇත. නිල වාර්තාව නිකුත් වූ විට වඩාත් යාවත්කාලීන විස්තරයක් නිකුත් කරන්න බලාපොරොත්තු වෙනවා.</span></p><p><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p><p><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p><p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjODJKrYgEHs6vKEkk8G9dPhsfm10CgAg5IaIG_5IlH-rOSzID0BHtdJTq6nHiqaiigSAvrwUGUv9eLWzgyI_mK84UroOyX4saX1eBbosnFsh6FjD-AwA2l_mzYN1dHhLQky6QfZ3C7jD4/s500/SCC.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="292" data-original-width="500" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjODJKrYgEHs6vKEkk8G9dPhsfm10CgAg5IaIG_5IlH-rOSzID0BHtdJTq6nHiqaiigSAvrwUGUv9eLWzgyI_mK84UroOyX4saX1eBbosnFsh6FjD-AwA2l_mzYN1dHhLQky6QfZ3C7jD4/s0/SCC.jpg" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">CEB පද්ධති පාලන මධ්යස්ථානයේ දසුනක් (මූලාශ්රය - <a href="http://www.colombopage.com/archive_18A/May17_1526533727CH.php">http://www.colombopage.com/archive_18A/May17_1526533727CH.php</a>)</td></tr></tbody></table><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p><p><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p><p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7LB02I2JQOew6BE6UAzE54uFwqOJmerLTsf40yt_MF_kFzvJSkzHUtocUJkL1bTVAISf_F6VQs0MIHsZTVpiF2q2b8YpO2bIsXQc1HyDLLmF5tqLVibQxM46NQrAXXHEyodEDLyCTl_s/s500/SCC+opening.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="361" data-original-width="500" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7LB02I2JQOew6BE6UAzE54uFwqOJmerLTsf40yt_MF_kFzvJSkzHUtocUJkL1bTVAISf_F6VQs0MIHsZTVpiF2q2b8YpO2bIsXQc1HyDLLmF5tqLVibQxM46NQrAXXHEyodEDLyCTl_s/s0/SCC+opening.jpg" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පැලවත්තේ පිහිටි නව විදුලි පද්ධති පාලන මධ්යස්ථානය එවක සිටි ජනාධිපති විසින් විවෘත කල අවස්ථාව (මැයි 16, 2018)</td></tr></tbody></table><span style="font-size: x-large;"><br /></span></p></div>නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-50322580084720462772020-04-03T01:22:00.002-07:002020-04-03T01:22:52.719-07:00GMOA එක විසින් ලංකාවේ කොරෝනා පැතිරීම සම්බන්ධයෙන් කල අනාවැකිය නිවැරදිද?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ සම්බන්ධයෙන් FactCheck වෙබ් අඩවියේ දක්වන ලද ඉංග්රීසි ලිපියේ සිංහල අනුවාදයක් මම තව මිතුරන් කිහිප දෙනෙකු සමග ආරම්භ කරන ලද බ්ලොග් අඩවියේ පල කොට ඇත.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙහි සිංහල අනුවාදය කරන ලද්දේ මවිසින් බැවින් පෙනෙන නොපෙනෙන බ්ලොග් එකේ රසිකයන්ගේ දැනුමට!<br /><br />සුපුරුදු පරිදි සංවාදයට විවෘතයි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"> ලිපියට දිගුව - </span><br />
<h3 class="post-title entry-title" style="background-color: white; color: #212121; font-family: Roboto, sans-serif; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: normal; margin: 0px 0px 8px; max-width: calc(100% - 48px);">
<a href="https://whatweshouldread.blogspot.com/2020/04/gmoa.html"><span style="font-size: large;">GMOA එක ලංකාවේ කොරෝනා පැතිරීම සම්බන්ධයෙන් කල අනාවැකිය නිවැරදිද?</span></a></h3>
<h3 class="post-title entry-title" style="background-color: white; color: #212121; font-family: Roboto, sans-serif; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: normal; margin: 0px 0px 8px; max-width: calc(100% - 48px);">
<br /></h3>
<h3 class="post-title entry-title" style="background-color: white; color: #212121; font-family: Roboto, sans-serif; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: normal; margin: 0px 0px 8px; max-width: calc(100% - 48px);">
<br /></h3>
<h3 class="post-title entry-title" style="background-color: white; color: #212121; font-family: Roboto, sans-serif; font-stretch: normal; font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; line-height: normal; margin: 0px 0px 8px; max-width: calc(100% - 48px);">
<br /><a href="https://whatweshouldread.blogspot.com/2020/04/gmoa.html"><span style="font-size: large;"></span></a><span style="font-size: large;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://whatweshouldread.blogspot.com/2020/04/gmoa.html"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix-EBm2rNMsqY9rQeEyqJiwheI_RN_OIw6s0UmhqIZHZG45-jHE5CBgLdG4-3tcXrKA_QM88T5BblT6GABsgGEaRdnikDqW2-UNg25a1giGReRswifr4lZ7BG_STO3sTDchM8m5W1o9fU/s1600/blog+screenshot.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="848" data-original-width="1356" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix-EBm2rNMsqY9rQeEyqJiwheI_RN_OIw6s0UmhqIZHZG45-jHE5CBgLdG4-3tcXrKA_QM88T5BblT6GABsgGEaRdnikDqW2-UNg25a1giGReRswifr4lZ7BG_STO3sTDchM8m5W1o9fU/s640/blog+screenshot.PNG" width="640" /></a></div>
</span></h3>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-28064957590889457762019-07-07T20:00:00.001-07:002019-07-07T20:00:06.990-07:00විඥාන විප්ලවයක් කරගැනීමට නොහැකි වූ අපි - ඉස්සර කාලේද හොඳම?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-size: large;"><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">අපේ සමාජයේ මතයක් තියෙනවා ඉස්සර අපි හිටපු විදිය හොඳයි - ඒ කාලෙට ආපහු යන්න තියෙනවා නම් හොඳයි කියල. </span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">මේ තියෙන්නෙ පහුගිය සියවස් තුන ඇතුළත මිනිසෙකුගේ අපේක්ෂිත ආයු කාලය වෙනස් වූ අයුරු - ගෝලීය වශයෙන් සහ විවිධ කලාපවල.
</span></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQCtqa93GagqA3slPuFroGFVFpnnyRuwmLJ-_DQykk8S7xrjPI9gMer-d7TgFtY3FPAqqkVdQO_OGdoJJt4yKc5dGjCFi9lSyysB27ecrbGdJ4vM4cUMV2jBX2ipoy1PNQ73xQvuu6sg8/s1600/life+expect.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="539" data-original-width="805" height="427" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQCtqa93GagqA3slPuFroGFVFpnnyRuwmLJ-_DQykk8S7xrjPI9gMer-d7TgFtY3FPAqqkVdQO_OGdoJJt4yKc5dGjCFi9lSyysB27ecrbGdJ4vM4cUMV2jBX2ipoy1PNQ73xQvuu6sg8/s640/life+expect.JPG" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මූලාශ්රය - <a href="https://ourworldindata.org/life-expectancy">https://ourworldindata.org/life-expectancy</a></td></tr>
</tbody></table>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-size: large;"><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">
දල වශයෙන් මිනිසෙකුගේ අපේක්ෂිත ආයු කාලය පහුගිය අවුරුදු 150 ඇතුලත දෙගුණ වුණා. මේකට හේතුව විද්යාවේ දියුණුවත් එක්ක මිනිසුන්ගේ ආයු අපේක්ෂාව වැඩිවීම. විද්යාවේ දියුණුවට මූලික අඩිතාලම ආවේ පුනරුදය සමග ඇතිවුණු චින්තන විප්ලවයෙන්. ඒ පුනරුදයෙන් පටන් ගත්ත ක්රියාවලියත් එක්ක ඇති වුනු ක්රියාදාමය - කාර්මික විප්ලවයත් ඇතුළුව මීට හේතු වුණා. මෙතැනදී ඇති වුනු චින්තන විප්ලවයෙන් මිනිස්සු පැහැදිලිව දර්ශනය, ආගම, විද්යාව කියන සංකල්ප ගැන තියෙන තේරුම් ගැනීම වෙනස් වුණා. </span><span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">විඥාන විප්ලවයක් (Cognitive Revolution) වුණා.</span></span></div>
<span id="docs-internal-guid-3fb1810a-7fff-9748-d752-a5c15358cb88"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<br />
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-size: large;"><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">ඊට කලින් යුරෝපයේ පැතිරිලා තිබ්බ ආගම් වල මූලික අඩිතාලම වුනේ ආගමේ දැනුම පරිපූර්ණයි - ඒ දැනුම තවත් දියුණු කරන්න දෙයක් නැහැ කියල. මිනිස්සු ආගමයි විද්යාවයි දර්ශනයයි කියන සංකල්ප දිහා බලන විදිය වෙනස් වෙන්න ගත්ත ක්රියාවලියේ වැදගත්ම දේ වුනේ - විද්යාඥයෝ වගේම විද්යාව හදාරන අය පිළිගත්තා අපි දන්න දේ ටිකයි . නොදන්නා දේවල් වැඩියි කියන එක. ඉතින් නොදන්න දේවල් හොයන්න ගවේෂණය කරන්න කවුරුවත් පසුබට වුනේ නැහැ. තමන් නොදන්නවා කියන එක තමන්ම අවබෝධ කරගත්ත එක තමා මෙතැනදී වුණේ. ඉතින් නොදන්නා දැනුම සොයාගන්න ධනය, කාලය විතරක් නෙවෙයි දේශපාලන බලය වුනත් අයෝජයන කරන්න මිනිස්සු පසුබට වුනේ නැහැ. රටවල් වල පාලකයෝ වුනත් තේරුම් ගත්තා අහවල් රටට කලින් අපි තාක්ෂනය හොයාගත්තොත් තමා අපිට ලෝකයේ ඉදිරියට යන්න ඒ වගේම යුද්ධයක් අවොත් අනික් රටට සාර්ථකව පහර දීල අපිට ඔවුන්ගෙන් ආරක්ෂා වෙන්න පුළුවන් වෙන්නේ කියල. ඒ අලුතෙන් සොයාගත්ත දැනුම සමාජයට අවශෝෂණය කරගන්න ඒ ඔස්සේ ඉදිරියට යන්න ජීවන තත්වය උසස් කරගන්න මිනිස්සුන්ගේ චින්තනයත් හැදිලා තිබ්බා.</span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">නොදන්න බව දැනගැනීමේ වැදගත්කමට හොඳම උදාහරණය තමා ඉස්සර ඔය ලෝකය ගවේෂණය කරන්න ගියපු රටවල් - පෘතුගීසි, ලන්දේසි, ස්පාඤ්ඥය වගේ රටවල්වල තිබුණු සිතියම් වල විකාශණය ඈත අතීතයේ. මුල් කාලේ සිතියම් හදද්දී සිතියමේ හිස් අවකාශ තිබ්බේ නැහැ. ඒවා ඔය මනකල්පිත රූප මනකල්පිත සතුන්ගෙන් වගේ රූපවලින් පුරවල තිබ්බේ. සිතියමම පිරුණු ගතියක් තිබ්බා. ඒ සිතියම් දිහා බලපු මිනිස්සුන්ට කුතුහලයක් ජනිත වුනේ නැහැ. </span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">15 වැනි සියවසේදී වගේ මේ සිතියම් අඳින විදිය වෙනස් වුණා. නොදන්න ප්රදේශ හිස් විදියට තියලා අඳින්න පටන් ගත්තා. කුතුහලයෙන් පිරුණු මිනිස්සු අලුත් රටවල් ගවේෂණය කරලා ඔය හිස්තැන් පුරවන්න පටන් ගත්තා. </span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">අපේ රටේ වගේම ගොඩක් ආසියාතික රටවල් වල මෙහෙම චින්තනයක් බිහි වෙලානැහැ. ඉන්න මහා පඬිවරු එහෙම වෙන්න දෙන්නෙත් නැහැ. ඒ අය හැමතිස්සෙම දේශනා කරනවා අහවල් පොතේ නැත්නම් අහවල් දර්ශනේ හැම දෙයක්ම තියෙනවා. අපි ඉස්සර හිටපු විදිය හරිම ෂෝක් - අපි කොහොම හරි අන්න ඒ සුන්දර අතීතෙට යමු කියල. ඉස්කෝලේ කාලේ ඉඳන්ම උගන්නන්නේ ඔන්න ඕක. ඉතින් පොඩි එකා හිතනවා දැනුම ඔක්කොම හොයාගෙන නම් තියෙන්නේ මම මොකටද තවත් දේවල් හොයන්නේ? තියෙන දැනුම ප්රශ්න කරන්නේ අභියෝගයට ලක් කරන්නේ මොකටද? අනේ ඉතින් චින්තන විප්ලවයක් නෙවෙයි හරි විදියකට හොයාගත්ත දැනුමක් අවශෝෂණය කරගන්නවත් අපි ඉඩක් දෙන්නේ නැහැ. මෙන්න මේ චින්තෙනෙන් මිදිලා අලුත් දෙයක් හොයා ගන්න අලුත් චින්තනයකට යන අය නැත්තේ නැහැ - හැබැයි සීමිතයි. </span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">එහෙම අපේ කෙනෙක් හොයාගත්ත දැනුමක් වුනත් සමාජයට අවශෝෂණය කරගෙන සමාජය ඉදිරියට ගමන් කරන්න දෙන්නේ නැහැ මෙන්න මේ කියන චින්තනෙ. ඇයි හිතන් ඉන්නේ දැන් තියෙනක්රමේට ඉස්සර ඒ කාලේ තිබ්බ ක්රමේට වැඩිය හොඳ ක්රමයක් ආයේ හොයාගන්න විදියක් නැහැ කියල. මේකට හොඳම උදාහරණය තමා ආචාර්ය රේ විජේවර්ධන කියන ශ්රී ලංකික විද්යාඥයා විසින් හදපු රෝද දෙකේ ට්රැක්ටරය - two wheel tractor. අපේ මිනිස්සු කැමති වුනේ නැහැ කමතත් එක්ක බැඳිලා හිටපු හරකා අත ඇරලා මේ වීල් ට්රක්ටරෙත් එක්ක තුන්වන කෘෂිකාර්මික විප්ලවේ (1950 - 1960 Green Revolution) ඉදිරියෙන්ම ගමනක් යන්න - එහෙම ගිහින් මිනිස් ශ්රමය සහ සත්ව ශ්රමය වෙනුවට යන්ත්ර ආදේශ කරගන්න. අන්තිමේට වුනේ අපි හරකව අල්ලන් හිටියෙත් නැහැ - එංගලන්තේ ලෑන්ඩ් මාස්ටර් කොම්පැනියෙන් අර අපේ විද්යාඥයා හොයාගත්ත ට්රැක්ටරේ හදල අපිට එව්වහම අපි ඒක වැඩි ගානක් දීල ගත්තා - මොකද එකෙන් ලේසියෙන් අඩු මහන්සියෙන් වැඩ කරගන්න හැටි වෙළඳ උපක්රම වලින් පෙන්නපුවහම. එතෙන්දි අපි ඔය ට්රැක්ටරේ කොච්චර ඉක්මනට අල්ලගත්තද කියනවා නම් අපි ගාව තිබ්බ ගොඩක් හොඳ දේවල් අත ඇරලා අල්ල ගත්තේ. හැබැයි අපි මුලින්ම ප්රාථමික වශයෙන් තිබ්බ තාක්ෂනය අපිට අවශෝෂණය කරගෙන අපේ සිස්ටම් එක ඇතුලෙම ක්රම ක්රමයෙන් මේක දියුණු කරගත්තා නම් අපිට තිබ්බා ලෝකේ අනික් කෘෂිකාර්මික රටවල් වලට ඉස්සරහින් ගමනක් යන්න වගේම මේ තාක්ෂනය අපිට අවශ්ය දිශාවට දියුණු කරගන්නත්. නමුත් මුලින්ම අපේ චින්තනේට බැරි වුණා මේ වෙන්න යන trend එක අඳුරගෙන කෘෂිකාර්මික ක්රම වල වෙනසක් අපේ සමාජය තුලින්ම ඇති කරන්න. </span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">තාමත් ඔය අලුත් දෙයක් කරන්න යද්දී පුරාණ ශ්රී විභූතියක් ගැන කියලා හෙමින් වුනත් අපේ අනාගත පරම්පරාවේ ඇති වෙන්න යන </span><span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">විඥාන විප්ලවයක් (Cognitive Revolution) නතර කරන්න හදන අයගේ කථා වලට</span><span style="background-color: transparent; color: #1c1e21; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"> </span><span style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Arial; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 400; text-decoration: none; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"> රැවටෙන කීපදෙනෙක් හරි බේරගන්න තමා මේක ලිව්වේ. </span></span></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-61254630894253349542019-05-07T23:46:00.000-07:002019-05-07T23:46:35.905-07:00එන සුද්දෝ ටිකත් පන්න ගන්න ගුවන්තොටුපලේ අලුත් ක්රම <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">සංචාරක ව්යාපාරය ගොඩ ගන්න එක කෙසේ වෙතත් එන සංචාරකයෝ ටිකවත් සතුටින් තියාගන්න ඕනේ නම් මුලින්ම පටන් ගන්න ඕනේ ගුවන්තොටුපලින් කියල මට නම් හිතෙන්නේ. දැන් අලුත් ආරක්ෂක විදිවිධාන හින්ද ගුවන්තොටුපල ගාවට වෙනද වගේ ටැක්සි වලට වාහන වලට එන්න බැහැ. ගුවන් මගියා මගී පිටවීමේ පර්යන්තෙන් පිට වෙලා ටොර්ලියත් තල්ලු කරන් සැහෙන දුරක් එළියේ යන්න ඕනේ වාහන ඒමට අවසර ඇති ප්රදේශයට. එකේ කිසි අවුලක් නැහැ - හැමෝම මේ වෙලාවේදී අපහසුතාවයක් විසඳගෙන පරිත්යාගයක් කරන්න ඕනේ විවාදයකින් තොරව.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙතෙන්දි පලවෙනි අවුල තමා අලුතෙන් දීල තියෙන ගුවන්තොටුපලෙන් පිටවීමේ ගේට්ටුවට අඩි ගානක් පිටුපසින් ට්රොලිය තියල, තමන්ගේ ගමන් මලු අතට අරගෙන යෑමට සිදුවීම. ලෝකේ ඕනෙම ගුවන්තොටුපලක තියෙන මූලික පහසුකමක් තමා ඔය </span><span style="font-size: large;">ට්රොලිය</span><span style="font-size: large;"> තමන්ගේ ගමන්මලු තියාගෙන ගිහින් කෙලින්ම උසසල තමන් යන වාහනේට හරි ටැක්සියට හරි දාගන්න පුළුවන් වීම. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_4eNFVLHbgBBSUG2OxNwwBJo50Ru1LjDmFIfab8sSpudSLeQeROhelye_ClcEWORbfqNuDX6AHji0XL9P36_ksmNNyaEVfzf4ybgT1R46QOUS8B2O497isOMfvX_BE4tJjQf9bILsKy4/s1600/gettyimages-1036345432-1024x1024.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="722" data-original-width="1024" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_4eNFVLHbgBBSUG2OxNwwBJo50Ru1LjDmFIfab8sSpudSLeQeROhelye_ClcEWORbfqNuDX6AHji0XL9P36_ksmNNyaEVfzf4ybgT1R46QOUS8B2O497isOMfvX_BE4tJjQf9bILsKy4/s320/gettyimages-1036345432-1024x1024.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අලුත් ක්රමයේ විදියට ගමන් මලු ටික ඇදගෙන යන්න ඕනේ තාර පාර දිගේ ට්රොලිය මගින් තියල - එතනින් එහාට ගෙනියන්න දෙන්නේ නැහැ. ඉතින් පොඩි දරුවෙක් එක්ක බෑග් ගොඩක් උස්සන් එන කෙනෙක්ට සිදුවෙන අපහසුතාවය ආයේ විස්තර කරන්න ඕනේ නැහැ. එතන තියෙන කලබලෙත් එක්ක කාට වුනත් බයයි බෑග් ටිකක් ටොර්ලියේ තියෙද්දී බෑග් එකක් වාහනේට දාල ආපහු දාල එන්න. ආපහු එන ටිකට තමන්ගේ බෑග් එකක් උස්සල තියෙයි කියන බයට වැඩිය තියෙන්නේ, තමන්ගේ බෑග් එකට ඔය ටිකට මොනවා හරි බෝම්බයක්වත් දාල තියෙයි ද කියල. මට වුනත් ඒ බය නම් ආවා. ලංකාවට ඉස්සෙල්ලම එන සුද්දෙක් ගැන කවර කතාද ?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දෙවෙනි අවුල තියෙන්නේ ඔය කියන ගේට්ටුවෙන් පිට වුණහම. එතන තියෙන ආලෝක තත්වය - ඒක හොඳටම හොඳටම මදි. illumination එහෙමත් නැත්නම් ආලෝකකරණය කියන්නේ මනසත් එක්ක යන කාරණාවක්. බොහෝ විට අපිට ආලෝකය අවශ්ය වෙන්නේ වටේ තියෙන දේවල් දැකගන්න විතරක් නෙවෙයි. හොඳ ආලෝකකරණයක් තියෙන තැනක අපිට හොඳ සුරක්ෂිත බවක් දැනෙනවා - lighting වල තියෙන psychological factor එක හරිම වැදගත්.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxI-sC4xvdgDUnIgVCoerxw29ljDB6B8xAyv5QdliT8tRjaXkMaYDM5pxse9GxrB9TMnbVOxYkNyLlygzBBXdDaDpVvlXv-L88IpnQjPi2tz8ioZmFlAjZsfZrUA4hXf2eN9mEYu9qTCg/s1600/file-20180928-48662-19vdyob.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="501" data-original-width="754" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxI-sC4xvdgDUnIgVCoerxw29ljDB6B8xAyv5QdliT8tRjaXkMaYDM5pxse9GxrB9TMnbVOxYkNyLlygzBBXdDaDpVvlXv-L88IpnQjPi2tz8ioZmFlAjZsfZrUA4hXf2eN9mEYu9qTCg/s400/file-20180928-48662-19vdyob.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"> මේ කියන ගේට්ටුවෙන් පිට වෙද්දී අපි ගුවන්තොටුපල පරිශ්රයෙන් පිට වෙනවා . එතනින් පිටවෙන්නේ මේ හරි හැටි ආලෝකමත් කරලා නැති වටපිටාවට. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8SZIApul30xHOc4RGI6CwOTIASCo-GzJfUd5c-GUJYM_dwOdpZs0INSrOiewoshyphenhyphentOhx43LQx3dxas6Q_Ub9j7Qx7glO2YJmbjqt0NJILdzivvgUUllF3dqIjGOMzrmrxOGpj6tyihwg/s1600/07BG_STREET_LIGHTS__BASAVANAGUDI.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="415" data-original-width="660" height="251" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8SZIApul30xHOc4RGI6CwOTIASCo-GzJfUd5c-GUJYM_dwOdpZs0INSrOiewoshyphenhyphentOhx43LQx3dxas6Q_Ub9j7Qx7glO2YJmbjqt0NJILdzivvgUUllF3dqIjGOMzrmrxOGpj6tyihwg/s400/07BG_STREET_LIGHTS__BASAVANAGUDI.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ අඳුරු වටපිටාවේ වටේ ඉන්න ටැක්සි කාක්කෝ ටිකත් (ඒ මිනිස්සුත් පවු තමා - කලින් තරම් පාරිභෝගිකයෝ නැතුව ඒ මිනිස්සුත් ආතතියෙන් ඉන්නේ, දරු පවුල් ජීවත් කරගන්න එපැයි) සුද්දව වට කරගත්තහම එන හැගීමත් එක්ක මේ වෙලාවේ ලංකාවට එන සුද්දෝ කීප දෙනාටත් "අපෝ මම මේ මොකද්ද කරගත්ත මෝඩකම? මගේ නිවාඩුව!" කියල හිතුනේ නැත්නම් පුදුමයක් නෙවෙයි. මොකද ගුවන් මගියා ඊට විනාඩි ගානකට කලින් හොඳට ආලෝකමත් කරලා තියෙන ගුවන්යානා පරිශ්රයේ ඉඳන් එන්නේ මේ ප්රදේශයට. මේ ආලෝක වෙනස් වීමත් මෙතන ඇති අපිලිවෙලත් (මෙතන වාහන හැසිරවීමත් පිළිවෙලකට නෙවෙයි වෙන්නේ නානා ප්රකාර මිනිස්සු ගොඩක් ගැවසෙනවා ආරක්ෂක අංශ නිලධාරීන් අතරේ) එක්ක මුලින්ම රටට ඇතුලුවෙද්දී එන ෆීලින් එක විදේශිකයෙක් ට නම් ටිකක් දරාගන්න අමාරුයි. ගොඩක් වෙලාවට මේ මනුස්සයා එන්නේ Lonely Planet එකේ වීඩියෝ එකක් බලල අපේ රටේ ලස්සන තැන් ගැන. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/PTSvtOOySFA/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/PTSvtOOySFA?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එක පාරම රටට ගොඩ බහිද්දී දකින මේ දේවල් වලින් ඇතිවන අනවශ්ය ෂෝක් එක මිනිහ මේ නිවාඩුව ගතකරන මූඩ් එක සම්පූර්ණයෙන් වෙනස් කරන්න පුළුවන් විදියේ එකක්.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ පොඩි දේවල් ටික වෙනස් කරන්න ගොඩක් සල්ලි වත් මහා දැනුමක්වත් ඕනේ නැහැ. හැබැයි මේකෙන් ලොකු impact එකක් නම් වෙනවා!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">නිසි බලධාරීන්ගේ අවධානය මේ සඳහා ලැබේවා!</span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-22293639576201402192019-04-01T20:01:00.002-07:002019-04-01T20:01:27.689-07:00අප්පච්චී හිටියා නම් ලයිට් කපන්න වෙන්නේ නැද්ද ?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">අප්පච්චි සිටියා නම් අපිට කරුවලේ ඉන්න වෙන්නේ නැහැ කියමින් දෙස් දෙවොල් දෙන අය වෙත කරුණාවෙන් ලියමි!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අප්පච්චි නොව අප්පච්චි ගේ මහප්පා සිටියද මෙගාවොට් 500 සාම්පුර් ගල් අඟුරු බලාගාරය සැදීමට පටන් ගැනීමට නියමිතව තිබුනේ 2016 දීය. ලංකාවේ කිසිවෙකුටත් ප්රාතිහාර්ය පෑමට නොහැකි බැවිනුත් කොහොමත් ඉන්දියන් කාරයා design කොට උන්ගේ රටේම යකඩ ටිකත් තලාගෙන මෙහෙ ඇවිත් බලාගාරයේ තහඩු ටිකේ සිට විදුලි ජනක යන්ත්රය දක්වා සියල්ලම සදා දෙන තෙක් කට ඇරගෙන බලා සිටිය යුතු බැවිනුත්, අවුරුදු 5 කට මෙහා ඔය කියන බලාගාරයෙන් විදුලිය ලැබෙන්නේ නැත. ඒ නිසා මෙ දිනවල - එනම් 2019 මාර්තු - විදුලි කැපීම නතර කිරීමට සාම්පුර් බලාගාරය සමත් වන්නේ නැත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">2016 වසරේදී හරි හේතුවක් නොමැතිව මෙන්ම වෙනත් විකල්ප සැලසුමක් නොමැතිව සාම්පුර් බලාගාර ව්යාපෘතිය අවලංගු කල සිරාට, රනිල්ට සහ ආණ්ඩුවට බූවල්ලෙන් තැලිය යුතුය - එහි විවාදයක් නැත. ප්රභාශ්වර පුනර්ජනනීය බලශක්ති අනාගතයක් මවාපා ආණ්ඩුවට උපදෙස් සැපයු රාජ්ය උපදේශකගේ මග පෙන්වීම වැරදි බව පෙනී පසුව පුරෝහිතව ගෙදර යැවුවද යහපාලන ආණ්ඩුව එවිට පරක්කු වැඩිය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉහත කතාවේ සාරාංශය - සාම්පුර් ව්යපෘතිය ඉදිරියට ගියද නැතද මේ දිනවල (2019 මාර්තු) අප ලබන පවර් කට් එකේ කට්ට අපි කොහොමත් අපි කෑ යුතුය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එතකොට 2017 ටෙන්ඩර් දැමු මෙගාවොට් 300 කෙරවලපිටිය නව බලාගාරය තිබ්බා නම් මේක වෙන්නේ නැහැ. අපි රස්නේ කාලෙට ලයිට් ගෙන ෆෑන් ඒසී දාගෙන අවුරුදු කන්න තිබ්බා යැයි කෑ ගහනඅයට - ඒ ව්යාපෘතිය ඉදිරියට ගියා නම් අවුරුද්දක් වගේ කාලයක් ඇතුලත මෙගාවොට් 100 - 200 වගේ ගන්නට තිබිණි (පරණ කෙරවලපිටිය බලාගාරය හදන්නට තිබු උණෙන් ම හැදුවේ යැයි උපකල්පනය කළහොත්). අවුරුදු 12 කට පෙර පරණ කෙරවලපිටිය බලාගාරය හැදුවේ ඩොලර් මිලියන 607 නැවතත් ගෙවන ලෙස ගිවිසුම් ගසාය. නමුත් ව්යාපෘතියේ වියදම ඩොලර් මිලියන 300 කි. එතකොට මිලියන 607 ගෙවන්නේ? අප්පුච්චා ඒ බලාගාරයට විවෘත ටෙන්ඩර් කැඳවුයේ නැති නිසාය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අවුරුදු 10 කට පසු අලුත් බලාගාරයට විවෘත ටෙන්ඩර් කැඳවූ විට අර පරණ බලාගාරය මෙන් සමාන ස්වභාවික වායු බලාගාරයක් හැදීමට ඉදිරිපත් වූ අඩුම ලංසු දෙකම තිබුනේ ඩොලර් මිලියන 300 කට ආසන්න මිල ගණන් වලටය. එතකොට හැම දේකම මිල වැඩි වෙද්දී බලාගාරයේ විතරක් මිල අඩු වුනේ කොහොමද? මිල අඩු වුයේ නැත. ගසා කෑම අඩු විය (බින්දුව වුනේ නැත - අඩු විය). ඩොලර් මිලියන 300 කින් එනම් 50% කින් අඩු විය. ඉදින් ඩොලර් මිලියන 607 ට කල ව්යාපෘතිය මෙන් මේක කඩිනම් වන්නේ යැයි සිතිය නොහැක.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දැන් එතකොට ඒ බලාගාරයේ ටෙන්ඩරය අවුරුදු එකහමාරක් තිස්සේ කාටවත් දීමට නොහැකි වුනේ 100% දේශපාලකයාගේ වරද කින්ද? නැත!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එහෙනම්? ටෙන්ඩරය මුලින්ම ඇගයීම් කටයුතු කරන්නේ තාක්ෂණික ඇගයීම් කමිටුවයි (Technical Evaluation Commitee - TEC). මේ ටෙන්ඩරය ඇගයීම් කිරීමට දැමු බහුතරයක් ඉන්ජිනේරුවන්ගෙන් සමන්විත කමිටුව එකිනෙකට පරස්පර විරෝධී නිර්දේශ කීපයක් ලබා දුනි. එක් එක් නිරෙදේශයෙන් වෙනස් වෙනස් සැපයුම්කරුවන් නිර්දේශ කෙරිණි. ටෙන්ඩරය අනා ගැනීමටත් එය මාධ්ය සංදර්ශනයක් වීමටත් ඊට පසුගාමීව මෙම ටෙන්ඩරය තනිකර දේශපාලන නාටකයක් වීමටත් පටන් ගත්තේ එතැනිනි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ ටික ලිව්වේ ලයිට් නැති වෙලාවට පැය කිහිපයක් කරුවලේ සිටින මිනිසුන් කිහිප දෙනෙක් හෝ සත්යය දැනගෙන සදාකාලික අඳුරෙන් එලියට එනු ඇතැයි බලාපොරොත්තුවෙනි. දැන් ආණ්ඩුවත් තිබුණු ආණ්ඩුත් බලශක්ති ක්ෂේත්රය අවුලෙන් අවුලටම දැම්මෝය. විල්පත්තුව මෙන් බලශක්ති අවුලද දේශපාලන අවුලක් කරගෙන තවත් වියවුලට පත් නොවී අප උත්සහ කල යුත්තේ මෙය බලශක්ති අවුලක් ලෙසම විසඳා ගැනීමටය. </span><br />
<div>
<br /></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-2792057158867089162019-03-19T09:05:00.000-07:002019-03-19T09:05:22.395-07:00ලයිට් කපන එකේ වැරැද්ද දේශපාලකයාද ?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
දැන් මේ ලයිට් කපන්නේ දේශපාලකයාගේ වරදක් නිසා බව හය හතර නොදත් පොඩි එකාට කියා දෙන මෙන් ඉල්ලන පොස්ටුවක් සමාජ මාධ්ය ජාල වල සංසරණය වනු දුටිමි.<br />
<br />
මම නම් එවැනි බොරු අපේ පොඩි එකාට කියා දෙන්නට සුදානමක් නැත. මේ පොස්ටුව දමන මිතුරන්ගෙන් සමහර ඉංජිනේරුවන්ගෙන් ද මේ සම්බන්ධයෙන් විමසා බැලුවත් මේ දිනවල ඇති ලයිට් කැපීම 100% දේශපාලකයාට ලඝු කිරීමට හේතු සොයා ගැනීමට මට නොහැකි වුනි. 90 දශකයේ සිට පැමිණි සියලුම ආණ්ඩු (පක්ෂ බේදයකින් තොරව) රටට අවශ්ය ලෙස බලශක්ති ක්ෂේත්රය හසුරුවා නැති බව ඕනෑම අයෙකුට පෙනෙන දෙයකි. යහපාලන ආණ්ඩුව සහ හිටංතුමා සැලසුම් කල විදුලි ජනන ව්යාපෘති මෙලෝ සැලසුමක් නැතුව කඩාකප්පල් කර දැම්මෝය. නමුත් දැන් ඇති වී ඇති තාක්ෂණික/කාර්මික අවුල දේශපාලකයාගේ වැරද්දක් ලෙස ලඝු කිරීම හෙලා දැකිය යුතුය.<br />
<br />
සියලුම වැරදි දේශපාලකයාගේ පිටට දමා අප සැනසිල්ලේ ජීවත් විය යුතු කාලය නිම කල යුතු බව මගේ මතයයි.<br />
<br />
යම් තාක්ෂණික දෝෂයක් නිසා විදුලි සැපයීම ලබා දීමට නොහැකි නම් කාල සටහනකට අනුව විදුලිය කැපීමටවත් පියවර ගැනීමට අදාළ නිලධාරීන් සහ ඉංජිනේරුවන් ක්රියාකල යුතුය. මෙවැනි සරල දෙයක් කිරීමට මහා ප්රාග්ධනයක්වත් මහා මොළකරුවන්වත් අවශ්ය නැත. එවැනි වැඩ පිළිවෙලක් ඇති විට අපේ එදිනෙද ගෙදර වැඩත් සැලසුම් කරගත හැක. ආණ්ඩුවේ මෙන් නොව පුද්ගලික අංශයේ ආයතන වල නිෂ්පාදනය දිව්වත් නැතත් ඒ සමාගම් වලට එක හා සමානව ආදායම් එන්නේ නැති බැවින් ඔවුන්ටත් තම පාඩු අවම කරගත හැකිය.<br />
<br />
එදා වේල ටුවර් එක එසේ පිරිමසගත්තත් දිගු කාලීනව රටේ බලශක්ති ප්රතිපත්තිය සහ ජනන සැලසුම් ක්රියාවට නංවා බලශක්තිය අතින් සුරක්ෂිත රටක් ගොඩ නැගීමට අප නොනවත්වා සටන් කල යුතුය.<br />
<br />
පොඩි එවුන්ට අපි කියා දිය යුත්තේ මෙසේ රටක් විදියටත් පුද්ගලයන් විදියටත් ඉදිරියට යන විදියක්ය. නැතුව හැමදාම එකම බෙරේ ගසා සිත හදාගැනීමට ක්රමයක් නොවේය.<br />
<div>
<br /></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-26754297933890188692019-01-09T07:55:00.000-08:002019-01-09T07:55:29.633-08:00පරිකල්පිත යථාර්ථයේ අතරමං වූ අපි <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">නූතන මානවයා - එහෙමත් නැත්තන් දැන් ලෝකේ ඉන්න මිනිස්සු හුරු වෙලා ඉන්නවා මවාගත්ත පරිකල්පන ලෝකයක (imagined reality) ජීවත් වෙන්න. මේ මවාගත්ත පරිකල්පන ලෝකය තුල ජීවත් වෙන්න අපි කොච්චර පුරුදු වෙලා ඉන්නවද කියනවා නම් අපිට කොයිම වෙලාවකවත් මතක් වෙන්නේ නැහැ අපි ඒ මවාගත්ත පරිකල්පනයේ ඉන්නේ කියල.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnVC5kjBQdMaBY6QxDxO0kgl7JAW9EVeOJ8TqU3tU0syus0iJlOdbFwoP2kdAexZqHSpT6T_nwaDo2o7dEVoh5GliRNkPvlu66HMR5dn0z5yfnKwEFgpLq8xxXd03T0aGAhIasZ85NQ1I/s1600/reality.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="183" data-original-width="275" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnVC5kjBQdMaBY6QxDxO0kgl7JAW9EVeOJ8TqU3tU0syus0iJlOdbFwoP2kdAexZqHSpT6T_nwaDo2o7dEVoh5GliRNkPvlu66HMR5dn0z5yfnKwEFgpLq8xxXd03T0aGAhIasZ85NQ1I/s1600/reality.jpg" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේක ටිකක් සරලව පැහැදිලි කරොත් - ගඟක්, ඇලක්, දොළක්, වැස්සක්, කන්දක්, මුහුදක් වගේ දේවල් මේ ලෝකේ ඇත්තටම තියෙනවා. මෙන්න මේකයි කන්ද මේකයි වැස්ස කියල කිව්වහම හැමෝම දන්නවා (ඒ ඒ පුද්ගලයාගේ භාෂාවෙන්) ඒ පෙන්නපු දේ කන්ද ම තමා ඒක මුහුද නෙවෙයි කියල. හැබැයි අපි හිතින් මවාගෙන තියෙන පරිකල්පන ලෝකයේ තියෙන සංකල්ප මීට වැඩිය වෙනස්. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අවංකකම (honesty) - මේකේ තේරුම අපි හැමෝම දන්නවා. නමුත් අවංකකම කියන දෙයින් එක් එක් පුද්ගලයාට ගම්ය වෙන්නේ එකිනෙකට වෙනස් අරුත්. කොටින්ම කිව්වුවොත් එකම ක්රියාවක් ඔබට අවංක ක්රියාවක් කියල පෙනුණට තවත් පුද්ගලයෙක්ට ඒ ක්රියාවම වංක ක්රියාවක් විදියට පෙන්න සම්භාවිතාවක් තියෙනවා. මේකට හේතුව තමා අවංක කම කියන්නේ අපි මවාගත්ත සංකල්පයක්. අවංකකමයි වංකකමයි අතරේ හරියටම ඉරක් ඇඳලා (එහෙමත් නැත්තන් අවංක වංක වෙන් කරන්න පුළුවන් සර්වත්ර ක්රියාපටිපාටියක් (universal procedure) එකක් හදන්න කාටවත් බැහැ. අවංක කමේ අර්ථ නිරූපණය එක එක සංස්කෘතීන් අතරත්, එකම රටක/සංස්කෘතියක එකිනෙකට වෙනස් සමාජ තලවල, එකිනෙකට වෙනස් විශ්වාස ඇදහිලි ඇති සමාජ කොට්ඨාශ අතරත් වෙනස් වෙනවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">තවත් උදාහරණයක් ගත්තොත් “ප්රජාතන්ත්රවාදය” - අපි හැමෝම දන්නවා මේකේ තේරුම. හැබැයි ප්රජාතන්ත්රවාදය කියල කිව්වහම රුසියන්කාරයෙක් ට දැනෙන දේ නෙවෙයි ඇමෙරිකන් කාරයෙක්ට දැනෙන්නේ. අරාබි කාරයෙක්ට ප්රජාතන්ත්රවාදය පේන විදිය ට නෙවෙයි ඉන්දියන් ජාතිකයෙක්ට පෙන්නේ. එකම රටක් වුනත් ලංකාව ගත්තත් අපි පුද්ගලයාගෙන් පුද්ගලයට ප්රජාතන්ත්රවාදය දැනෙන විදිය ඒක අර්ථ විග්රහ කරන විදිය වෙනස්. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ හිතින් මවාගත්ත සංකල්ප වලට අයිති වෙනවා ගොඩක් සංකල්ප - විශ්වසනීයත්වය, විනය, සංස්කෘතිය, සාරධර්ම, ජාතිය, දේශප්රේමය, සමානාත්මතාවය වගේ නොයෙකුත් සංකල්ප. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මිනිස්සු (හෝමෝ සේපියන්) අනික් සතුන්ගෙන් වෙනස් වෙන්න, මේ වර්තමානයේ ඉන්න තත්වයට දියුණු වෙන්න ලොකුම හේතුවක් තමා මෙන්න මේ මවාගත්ත පරිකල්පන ලෝකය (imagined reality) ඇත්තටම පවතිනවා කියල ඇත්තටම පවතින යථාර්තයට අමතරව මේ පරිකල්පිත යථාර්තයේත් ජීවත් වෙන්න. අනික් වැදගත්ම දේ තමයි නූතන මානවයාට පුළුවන් මේ පරිකල්පිත සංකල්ප වෙනුවෙන් ඒවාගේ පැවැත්ම ආරක්ෂා කරගැනීමට ලක්ෂ ගණනකින් නැත්නම් මිලියන ගණනකින් එකට එක්වී සාමූහිකව ක්රියාත්මක වෙන්න පුළුවන් කම. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1KFQPkdTybUYTEgkghC_kXcP0TJ_8qLueBleUy-FFBvMSbu6yTtrvlPOAl0SHv5wjzyqlVtxZxDjBMUx-N_77dn5dU2DF6W7RxzXJpwiv8yqjOAoiiN1p3RwhsMwpsXYWUgvV44AE8n0/s1600/one+chimp.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="768" height="208" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1KFQPkdTybUYTEgkghC_kXcP0TJ_8qLueBleUy-FFBvMSbu6yTtrvlPOAl0SHv5wjzyqlVtxZxDjBMUx-N_77dn5dU2DF6W7RxzXJpwiv8yqjOAoiiN1p3RwhsMwpsXYWUgvV44AE8n0/s320/one+chimp.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේක උදහරනෙකින් කිව්වොත් චිම්පන්සියෙක්ට කිව්වොත් ඔය අතේ තියෙන කෙහෙල් ගෙඩිය අර කකුල කැඩිච්ච චිම්පන්සියට දීපන් එතකොට උඹ ඊළඟ ආත්මේ කෙසෙල් ගොඩාක් තියෙන තැනක ලස්සන චිම්පන්සි කෙල්ලෝ ටිකකුත් අයිති කරන් ඉපදෙයි කියල - ඌ ඒක පිළිගන්නේ නැහැ. මොකද චිම්පන්සියට බැහැ එහෙම ඌ ඇහින් දැකල නැති පරිකල්පන ලෝකයක් - චිම්පන්සි දිව්යන්ගනාවන් ඉන්න චිම්පන්සි දිව්ය ලෝකයක් වගේ සංකල්පයක් හිතින් මවාගන්න. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpBYd6lcPDI1RLOOwMd_tJeNGP1-ahMntxRj4VbZDFbUTlTNRL-PzfHt6YDlQZ00PcHdv4MHd_S8qKWd84clqc7prXY8rs1uSOuFj3vhhNB1C7iVbKeiboyCgQ4X7QxQ6gqwI6lXKQL-I/s1600/chimp+bana.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="266" data-original-width="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpBYd6lcPDI1RLOOwMd_tJeNGP1-ahMntxRj4VbZDFbUTlTNRL-PzfHt6YDlQZ00PcHdv4MHd_S8qKWd84clqc7prXY8rs1uSOuFj3vhhNB1C7iVbKeiboyCgQ4X7QxQ6gqwI6lXKQL-I/s1600/chimp+bana.jpg" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">හැබැයි අපිට පුළුවන් මිනිස්සු ටිකක් අල්ලාගෙන ඔය වගේ කතාවක් උගන්නන්න. ඊට පස්සේ එහෙම කෙසෙල් ගෙඩිය දන් දුන්නහම ඒ වගේ ප්රතිලාභ හම්බ වෙනවා කියල පිළිගන්නේ නැති මිනිස්සු කොට්ටාශයක් ඉන්නවානම් උන් අපේ හතුරෝ , උන්ගෙන් අපේ ජාතිය බේරගන්න ඕනේ වගේ සංකල්පයක් දාල මිනිස්සු මිලියන ගාණක් වුනත් යුද්දෙකට ගෙනියන්න. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉතිහාසෙන් උදාහරණයක් කිව්වොත් - හිට්ලර් ගිහින් ජර්මන් කාරයොන්ට කිව්වහම යුදෙව් ජාතිකයන්ගෙන් ආර්ය ජනයා බේරගන්න ඕනේ කියල, ජර්මන් කාරයෝ මිලියන් ගානක් එක පයින් ආවා යුදෙවුකාරයෝ ටික මරල ආර්ය ජාතිය බේරගන්න. මේක තමා මිනිස්සුන්ගේ විශේෂත්වේ - ජර්මන් කාරයෝ මිලියන ගානකට එකට ඒක රාශී වෙලා සාමුහිකව ක්රියාත්මක වෙන්න පුළුවන් මම ආර්යයෙක් කියන හිතින් මවාගත්ත සංකල්පෙත් එක්ක. ඒ සංකල්පේ බේරගන්න යුද්ද කරද්දී මිනිහට එහා පැත්තේ යුද්ද කරන සොල්දාදුවා පුද්ගලිකව අඳුරන් ඉන්න අවශ්යතාවයක් නැහැ. ඌත් ආර්යයෙක් මමත් ආර්යයෙක් කියන විශ්වාසෙන් දෙන්නා එකම අරමුණක් වෙනුවෙන් සාමුහිකව කටයුතු කරනවා. ජර්මනියේ වෙනම පැත්තක ඉඳල ආපු ජීවිතේට දැකපු නැති ජර්මන් සොල්දාදුවෙක්ට පුළුවන් තමන්ගේ දිවි පරදුවට තියල තුවාල වුණු තවත් සොල්දාදුවෙක් බේර ගන්න. ඒ වගේම මේ සොල්දාදුවටම පුළුවන් ජීවිතේට දැකල නැති එහෙත් වෙනත් පරිකල්පන ලෝකයක් ජීවත් වෙන වෙනත් පරිකල්පිත විශ්වාස වල ඉන්න අනික් පස ඉන්න සොල්දාදුවෙක් සතුරෙක් විදියට සලකල මරලා දාන්න. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ වගේ හිතින් මවාගත්ත සංකල්පයක් හදල රටක් ඇතුලේ වුනත් යුද්දයක් හදන එක මහා ලොකු වැඩක් නෙවෙයි. ඒවාට උදාහරණ ඉතිහාසය පුරාවට ඕනේ තරම්!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ලිබරල් නෝනා , හාමු නෝනා - මේවත් ඉතින් හිතින් මවාගත්ත සංකල්ප තමා!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div>
<br /></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-3111361462818514092018-12-30T18:13:00.002-08:002018-12-30T18:13:50.955-08:00සාධාරණත්වය උදෙසා අරගලය <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="color: #6aa84f;"><b>මා දුටු සත්ය සිදු වීමකි</b></span> - </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><span style="color: blue;">ස්ථානය</span> - කටුනායක ගුවන්තොටුපල - විදේශ සේවා නියුක්ති කාර්යාංශයේ කවුළුව </span><br />
<span style="font-size: large;">මාර්තු 24, 2018 - ප .ව. 5.50<br /></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">විදේශ සේවා එකට අවුරුදු දෙකකට සැරයක් ගෙවන මුදල ගෙවන්න තියෙන හින්ද මම ගියා එයාපෝට් එකේ තියෙන අදාළ කවුළුවට (මේක ගෙව්වේ නැත්තන් යන්නේ රට රස්සාවට කියල දැනගත්තොත් ප්ලේන් එකට තියා ගුවන් තොටුපොළේ check in කවුන්ටරේ ට වත් යන්න දෙන්නේ නැහැ - දරු මල්ලෝ නෝනත් එක්ක ඉන්න වෙලාවට නම් ඉතින් මේක බලන්නේ නැහැ... මේක චෙක් කරන පොරවල් හිතන් ඉන්නේ එහෙම යන අය ඔක්කොම වගේ යන්නේ විනෝද චාරිකා කියල)... පෙරේදා මම තනියම යන හින්ද නො චාන්ස් - අනිවා ගෙවලම යන්න ඕනේ! </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මම එතන තියෙන කොලේ පුරවද්දී ගැණු කෙනෙක් ඇවිත් කිව්වා ඒ මනුස්සයාගේ කොළෙත් පුරවල දෙන්න කියල... ඒ ළඟ ඒ මනුස්සයාගේ සැමියත් ඉන්නවා ... බලපු ගමන් කිව්වහැකි අර ගෑණු මනුස්සයා ගෘහ සේවිකාවක් හෝ එවැනි නුපුහුණු ශ්රමිකයෙක් විදියට රස්සාවට මැදපෙරදිග යනවා - සැමියා ඇවිත් ඉන්නවා එයාපෝට් එකට ගෙනත් ඇරලවන්න .... ඒ දෙන්නටම අකුරු බැහැ - මේවා සාමාන්ය දේවල් ඔය කවුළුව ගාව ... නොදන්න රටකට යනවා - ඉංග්රීසි තියා සිංහලවත් අකුරු කියවන්න ලියන්න බැරි අසරණ දුප්පත් මිනිස්සු! ඉතින් ඉංග්රීසි කථාකරන නිලධාරියෙකුත් හොයාගන්න ටිකක් අමාරු රටක මේ වගේ මිනිස්සු පත්වෙන තත්වේ හිතින් හිතාගත්ත හැකි නේ!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දැන් කථාව තියෙන්නේ අරාබියේ නෙවෙයි - ලංකාවේ... මේ මනුස්සයාට මම කිව්වා මගේ කොලේ පුරවල ඕක පුරවන්න ගන්නන් කියල ... එතකොට අර කවුන්ටරේ ඇතුලේ ඉන්න පොරවල් දෙතුන් දෙනෙක් කළබල වෙලා මේ මනුස්සයත් එක්ක කථාව ... කතාවෙන් තේරුණා මේ මනුස්සයා සැහෙන වෙලාවක් මෙතන වාත වෙවී ඉඳල තියෙනවා - මම එන්නත් කලින් ඉඳල... වෙලාව 6 ට ලඟයි... අර මනුස්සයාගේ ප්ලේන් එක 6.40 ලු ... ඒක අහුනහම මගේ ප්ලේන් එක 8.30 ට හින්ද මම අර කොලේ පුරවල උදව්වක් දෙන්න කියල හිතුවා ...</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔය වෙලාවේම අර කවුන්ටරේ ඇතුලේ හිටපු මොළ භාග දෙක තුනක් ෆෝම් වෙලා - "හප්පා දැන් ප්ලේන් එක මිස් වෙයි " කියල කරුණාවක් පහල වෙලා.... මෙච්චර වෙලා මේ මනුස්සයාව වාත කරපු සැට් එක! සාමාන්ය බැංකුවක සල්ලි භාර ගන්නවා වගේ වැඩක් කරන්න එතන 3 ගුණයක් විතර සේවකයෝ - නඩත්තු වෙන්නේ අර වගේ අහිංසක මිනිස්සුන්ගේ සල්ලි වලින් , හැබැයි අපරාදේ කියන්න බැහැ තමන්ගේ පඩි සල්ලි හම්බ කරලා ලංකාවට එවන අර වගේ මිනිස්සුන්ට කිසිම සහනයක් දෙන්නේ නැහැ! අන්තිම වෙලාවේ මේ සැට් එක විසඳුමක් දුන්න අර ගෑනු මනුස්සයට - "මෙන්න මේ කොලේ අරන් ප්ලේන් එකට යන්න... හැබැයි මහත්තයව අපහු එවන්න සල්ලි ගෙවන්න" - ඔන්න විසඳුම! අර මනුස්සයා ඊට පස්සේ බෑග් ටිකත් උස්සන් දිව්වා - ප්ලේන් එක අල්ල ගත්තද මන්ද! සිංහල අකුරුවත් බැරි මනුස්සයාට ප්ලේන් එකක් මිස් වුනහම ආයේ කොහොමද ප්ලේන් එකක් බුක් කරගන්නේ .. අර යන රටෙන් කවුරු හරි ගුවන්තොටුපලෙන් එක්කරන් යන්න ඉන්නවද - ඒවා වෙනස් කරගන්නේ කොහොමද? ඕවා කථා කරන්න යද්දී එන භාෂා ප්රශ්න - ප්රශ්න නම් මිලියනයක්! ඒවා දිහා මානුෂිකව බලන්නේ නැහැ මේ මිනිස්සු දිහා ලංකාවේදී වත් - අඩුම ගානේ මේ විදේශ නියුක්ති සේවකයෝ ගැන බලන්න ඉන්න කාර්යාංශයේ නිලධාරීන්වත් !</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේකේ අනික් කාරණේ තමා - ගෘහ සේවිකාවක් සාමාන්යයෙන් මැද පෙරදිගදී ගන්න වැටුප රු. 30,000 - 45,000 වගේ අගයක්... මේ විදේශ සේවා එකෙන් අවුරුදු දෙකකට සැරයක් හැම විදේශ ශ්රමිකයෙකුගෙන්ම ගන්නවා රු. 3755/= ... ලක්ෂ ගානක් පඩි ගන්න මනුස්සයගෙනුත් මේ ගාන ... අර නැහිලා නැහිලා පොඩි පඩියක් ගන්න ගෘහ සේවිකවගෙනුත් මේ ගාණ! තමන්ගේ පඩියෙන් 10% වගේ ලොකු ප්රතිශතයක් ඔය වගේ ප්රතිලාභය අඩු දේකට බලෙන් උදුර ගන්නවා කිසි අනුකම්පාවක් නැතුව … හරි නම් කරන්න ඕනේ වැටුප එක ප්රමාණයකට වඩා වැඩි ශ්රමිකයන්ගෙන් පමණක් මුදලක් අය කිරීම - ඒවා කොහෙද අපේ තියෙන්නේ සමානාත්මතාවය නේ - හැමෝගෙන්ම එකම ගාණ අය කරනවා - - ඔන්න සාධාරනේ 😡</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">බලෙන්ම මේ මිනිස්සුන්ගෙන් මේ සල්ලි උදුර ගන්නේ කරදරයක් වුනොත් පිට රටදී බලගන්නලු - ලංකාවේදී බලාගන්නේ මෙහෙම නම් ඉතින් පිට රටදී බලාගන්න හැටි හිතාගන්න පුළුවන් නේ!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ නාටකේ බලල (අතනදී අමාරුවෙන් කට වහන් හිටිය මොකද අර කවුන්ටර් එක ඇතුලේ දන්න කියන ඉස්කෝලේ යාලුවෙක් හිටියා) ආගමන විගමන එකට යද්දී , එතන ඉන්න නිලධාරීන් ඔක්කොම මේසේ උඩ බෝඩ් එකක් තියාගෙන "Fight for Justice" කියල...</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">හප්පා මේ ඉන්නේ සාධාරනේ වෙනුවෙන් සටන් කරන සැට් එකක් - දැකීමත් සතුටක්... මම එතන නිලධාරිනියගෙන් ඇහුවා "මිසි මොකද්ද මේ අලුත් මොටෝ එක"...</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">නිලධාරිනි - "ආ ඒකද ?... අපේ වෘත්තීය ඉල්ලීම් ටිකක් තියෙනවා... ඒවා දුන්නේ නැත්තන් අපි වෘත්තීය ක්රියා මාර්ගයකට යනවා... මෙන්න මේ කොලේ වැඩි විස්තර තියෙනවා" කියල දුන්න කොලයක් ( බෙදපු කොලේ පහල )!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කොලේ නම් තියෙන්නේ බර බර දේවල් ටිකක් - හැබැයි ඉතින් එකේ තිබ්බ බයිලා වල සාරාංශය මේකයි "අපි රට ගැනයි, වෘත්තීය ගැනයි ඉල්ලීම් ටිකක් කරනවා ... අපේ ඇත්ත ඉල්ලීම් නෙවෙයි කොලේ තියෙන්නේ - අපේ ඇත්ත ඉල්ලීම තමා අපේ ගොඩ වැඩි කරගැනීම .... එක හින්ද ඔය ඉල්ලීම් මොනවා දුන්නේ නැතත් අන්තිමේට අපිට පඩි වැඩි වීමක් දුන්නහම අපි ස්ට්රයික් එක අකුළ ගන්නවා" - අර දූෂණ විරෝධී කියල වැඩ වර්ජනයක් කරලා දූෂණේ යස අගේට තියෙද්දී පඩි වැඩි කරපුවහම සටන අකුල ගන්න වෘත්තීය සමිති මොඩල් එකේ තවත් සැට් එකක්!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">මේ “සාධාරණත්වය උදෙසා අරගලය” අතරේ මේ සියළු නිලධාරීන්ගේ වගේම මගෙත් නිදහස් අධ්යාපනයට රුපියලක් හරි වියදම් කළ එහෙත් ඒ බවවත් නොදැන (ඒ වෙනුවෙන් තමුන්ට ලැබිය යුතු සේවයවත් ලබාගැනීමට කථා කිරීමටවත් දැනුමක් නැති) - නමුත් මේ රාජ්ය තව දුරටත් පවත්වාගැනීමට දායක වීමට මුදල් එවීමට (මෙවැනි නිලධාරීන්ගේ නඩත්තුව ඇතුළුව) තවත් කාන්තාවන් කිහිප දෙනෙකු මැද පෙරදිග ගෘහ සේවය සඳහා යන අයුරු බලා සිටියෙමි!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdiwvkSos4m5_6kQb5Fe5gyE16cRoSxkvmh-Q_4pDiwLreAbZAvX7vHhRuW0F5EIy4iSl5tvQ8-v2KaIEqMy-PqRuCv4_2lKllmq3rtLVneT4HCFjJIEbvmjrOYXy2dVgQ6PJV8Kdct4s/s1600/1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="744" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdiwvkSos4m5_6kQb5Fe5gyE16cRoSxkvmh-Q_4pDiwLreAbZAvX7vHhRuW0F5EIy4iSl5tvQ8-v2KaIEqMy-PqRuCv4_2lKllmq3rtLVneT4HCFjJIEbvmjrOYXy2dVgQ6PJV8Kdct4s/s640/1.jpg" width="292" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJlBdke34yChNT5VfU7JVY0JjuThoyUAEWtZEDEeR7opl6ZyykxqKEyRflX0p5KAOWqvKwQl9YZV3GVgPUSQ_xC_sN2TQjMFmmMybKEyKDzUUr4Cj9ecsQnXGf_PYTcU0s9yqCJumdp1o/s1600/2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1132" data-original-width="1600" height="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJlBdke34yChNT5VfU7JVY0JjuThoyUAEWtZEDEeR7opl6ZyykxqKEyRflX0p5KAOWqvKwQl9YZV3GVgPUSQ_xC_sN2TQjMFmmMybKEyKDzUUr4Cj9ecsQnXGf_PYTcU0s9yqCJumdp1o/s640/2.jpg" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTe9bDiw3Df17T3XD5lSjQPhPLusq5-buUN3H_gT4Te5IiJ0KVnyoqtD43zdNu9U2BSIczeXh3679QnpjPg9gmuIU2VXKXBpPdVIdm9zstJSASQOoNpu8YhY0VMXcV1mMNxBRaGRkD4yw/s1600/3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1541" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTe9bDiw3Df17T3XD5lSjQPhPLusq5-buUN3H_gT4Te5IiJ0KVnyoqtD43zdNu9U2BSIczeXh3679QnpjPg9gmuIU2VXKXBpPdVIdm9zstJSASQOoNpu8YhY0VMXcV1mMNxBRaGRkD4yw/s400/3.jpg" width="382" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCETeQ12FhjQcnpTAx2PHt7OMmqVlj2prA-WLBfUz56QC44OguTU3m9obQMCjJiNlVa5Ez3lSFe6pZmQHV4UCs8praGGD6vKYIia7mz81eIHpAGtuT0QDg8xkvXmEZhgUdg_gVJWDqVeU/s1600/immig.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="292" data-original-width="400" height="465" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCETeQ12FhjQcnpTAx2PHt7OMmqVlj2prA-WLBfUz56QC44OguTU3m9obQMCjJiNlVa5Ez3lSFe6pZmQHV4UCs8praGGD6vKYIia7mz81eIHpAGtuT0QDg8xkvXmEZhgUdg_gVJWDqVeU/s640/immig.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-6358368392907005592018-10-24T00:00:00.001-07:002018-10-24T00:09:00.481-07:00ටැක්සි මීටරෙන් පුලුවන්ද ඇප් එකේ (Uber, PickMe) සේවාව දෙන්න ?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px;">
<span style="font-size: large;">මේ Uber Pickme ප්රශ්නේ ගැන කථා කරද්දී මම දැක්ක සමහරු කියනවා ටැක්සි ඔක්කොටෝම මීටර් දාල ඔය ඇප් වලින් මිනිස්සු සූරා කන වැඩේ නතර කරමු වගේ තර්කයක්!</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/-_Ssn1JZfCA/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/-_Ssn1JZfCA?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">මට නම් ඒක පෙන්නේ නිකන් ෆේස්බුක් මොකටද යාළුවොන්ගේ නොම්මර තියෙන්නේ කථා කරන්න චැට් කරන්න ... මොනවා හරි ලියල යවන්න ඕනේ නම් ඊමේල් තියෙන්නේ වගේ තර්කයක්!</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">ඔය ride hailing ඇප් එකකින් දෙන පහසුකම් ටික මීටරෙකින් දෙන්න බැහැ.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px; text-align: left;">
<span style="font-size: large;">උදාහරණ කීපයක් කිව්වොත් -</span></h3>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">විනිවිද භාවය -මීටරේ තිබ්බට නොදන්න තැනකදී අපේ අයියල අපිව පරංගියා කෝට්ටේ ගියා වගේ ගෙනියන ඒවා track කරගන්න එක වගේම ක්රමාංකනය (calibration) නොකරපු මීටර් ප්රශ්න... හැම ගමනක්ම වියදමේ සම්පුර්ණ විස්තරෙත් එක්ක ගමන් මාර්ගය බලාගන්න පුළුවන් ... මොනවා හරි ප්රශ්නයක් වුනොත් ඇප් එකෙන්ම පැමිණිල්ලක් දාල වැඩියෙන් ගියපු මුදල ලබාගන්නත් පුළුවන්.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">ආරක්ෂාව - පාරේ අත දාල නතර කරගන්න ටැක්සියේ මොනවා හරි ප්රශ්නයක් වුනොත් කවුද ටැක්සි කාරයා ගේ විස්තර හොයන එක ලේසි නැහැ....</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">ඒ වගේම පහසුව - තමන් ඉන්න තැනටම ගෙන්න ගන්න පුළුවන් ටැක්සිය..... අනික් එක මග දාල යන්නේවත් අපිට තව පොඩ්ඩක් දුර යන්න වුනොත් තව 100 දෙන්න 200 දෙන්න වගේ වාදයකට යන්න උවමනාවකුත් නැහැ!</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">මේ පහසුකම් වලින් එකක් දෙකක් විතරයි.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">අනික් එක නුවර වගේ නගරයකට ගියොත් එක ත්රිවීල් එකක් නැහැ මීටරයක් තියෙන! නුවරට පික්මී ආවාට පස්සේ මම ටවුමේ ඉඳන් ගෙදරට යන්න ගෙවන්නේ සාමාන්ය ත්රී වීල් එකකට ගෙවන ගානෙන් භාගයකට සමාන ගාණක්... පික්මී එකේ වීල් දුවන මල්ලිලත් සන්තෝසෙන් ඉන්නේ - එක හයර් එකකින් ලැබෙන ලාභෙ අඩු වුනාට දවස පුරා වැඩි හයර් ගානක් දුවල දවස අන්තිමේදී ලැබෙන මුළු ලාභය වැඩි හින්ද! එහෙදිත් මම දැකල තියෙනවා ඔය කළු කඩ ගාණට හයර් දුවන්න බලන් ඉන්න ත්රී වීල් කාරයෝ මේ ඇප් වලින් දුවන අයට චණ්ඩි පාට් දානවා!</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">මම පුද්ගලිකව ලංකාවේ වගේම වෙනත් රටවල් වලදීත් ඔය ride hailing ඇප් පාවිච්චි කරලා තියෙනවා... ප්රධානම දේ තමා මමයි මගේ නෝනයි දුවයි කටාර් වල හිටපු අවුරුදු 3 කට ආසන්න කාලයේදී අපි තුන් දෙනාම පුද්ගලික වාහනයක් පාවිච්චි කලේ නැහැ (ගොඩක් අය කිව්වට විශ්වාස කරන එකකුත් නැහැ).... හැම ප්රවාහන වැඩ කටයුත්තක්ම කරගත්තේ ඔය ඇප් වලින් ටැක්සි ගෙන්නාගෙන.... අවුරුදු 3 ඉවර වෙලා බලද්දී වාහනයක් පාවිච්චි කරපුවහම යන ගානත් එක්ක බලද්දී (වාහනේ රෙපෙයාර්, වාහනේ අවුරුදු පතා ගණන් අඩු වෙන එක (depreciation), වාහන රක්ෂණය, බලපත්ර ආදී මෙකී නොකී වියදම්) මේ විදියට වලින් වැඩ ටික කරගත්ත එක ලාබයි... මෙහෙදී නම් ඉතින් රස්නේ කාලෙ පාර්ක් කරලා රත් වෙලා තියෙන වාහනේකට නගිනවට වැඩිය හොඳට සීතල වෙලා තියෙන වාහනයක් දොර ගාවටම එනවා වගේ වාසිත් තියෙනවා!</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">ටිකක් වෙලාව අරං මේක ලිව්වේ ඔය ඇප් එන්න කලින් තිබ්බ වගේ ආපහු පාරිභෝගිකයා (විශේෂයෙන් සංචාරකයෝ) හූරගෙන කන්න මාෆියාවක් හදාගන්න බලාපොරොත්තුවෙන් ඉන්න සුළු පිරිසකගේ නොමග යැවීමට කිහිප දෙනෙක් අහු වෙලා තියෙනවා බුකියේ දැකපු නිසා.</span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; margin-top: 6px;">
<span style="font-size: large;">ඔය වගේ සේවාවන් තවත් ආවහම ඇප් එකෙන් ගන්න ලාභය අඩු වෙලා ගුණාත්මක සේවාවත් ඉහල යයි තරඟ කාරීත්වය නිසා - එක නිසා කරන්න අවශ්ය් තියෙන සේවාව නතර කරන එක නෙවෙයි ---- තවත් මේ වගේ සේවාවන් සලසන්න පහසුකම් සලසන එක!</span></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-73144877013778408502018-05-14T06:52:00.003-07:002018-05-14T06:52:49.506-07:00බ්රසීලයේ සමනලයකුට පියාපතක් සලා ටෙක්සාස් වල ටොනේඩෝවක් ඇති කළ හැකිද?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<h2 style="text-align: left;">
<span style="color: red; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">බ්රසීලයේ සමනලයකුට පියාපතක් සලා ටෙක්සාස් වල ටොනේඩෝවක් ඇති කළ හැකිද?</span></h2>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL3EfGWnLIKnJ-3jgllaPE4M_J1rJPzie0ITwq3bcpuTbRLFSiU2q3BhMKUA4Hn6CoLFbhIJZPkF7MhCwngtewnPP6mSz97weBDPvgJLdeUj24JiUPDCvQKCOeXzEjH-6IXfBO2HBIcd8/s1600/butterfly+effect.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="618" data-original-width="960" height="256" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL3EfGWnLIKnJ-3jgllaPE4M_J1rJPzie0ITwq3bcpuTbRLFSiU2q3BhMKUA4Hn6CoLFbhIJZPkF7MhCwngtewnPP6mSz97weBDPvgJLdeUj24JiUPDCvQKCOeXzEjH-6IXfBO2HBIcd8/s400/butterfly+effect.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙය 1972 දී ඇමරිකාවේ සිටි කාළගුණ විද්යාඥයෙකු සහ ගණිතඥයෙකු වූ <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Edward_Norton_Lorenz">එඩ්වර්ඩ් ලෝරන්ස්</a> (පසුකලෙක මහාචාර්ය ලෝරන්ස්) විසින් ඉදිරිපත් කරන ලද <a href="http://static.gymportalen.dk/sites/lru.dk/files/lru/132_kap6_lorenz_artikel_the_butterfly_effect.pdf">විද්යාත්මක පත්රිකාවක මාතෘකාවයි</a>. මෙහිදී ලෝරන්ස් විසින් පෙන්නා දීමට උත්සාහ කලේ කාලගුණය වැනි සංකීර්ණ ක්රියාදාමයක් පිලිබඳ අනාවැකි ඉදිරිපත් කිරීමට යොදාගන්නා පරිඝනක ආකෘති (computer simulation models) වලට අප ලබාදෙන මූලික දත්ත වල ඉතා සුළු වෙනසකින් ආකෘතියෙන් ලබාදෙන අනාවැකියේ විශාල වෙනසක් සිදුවිය හැකි බවය. </span><span style="font-size: large;">උදාහරණයක් ලෙස </span><a href="https://books.google.com.qa/books?id=45OmCQAAQBAJ&pg=PT13&lpg=PT13&dq=brazilian+butterfly+tornado&source=bl&ots=_AQNa8NCJy&sig=3r6eWXQhnaiWuClICrXfS3nUZxc&hl=en&sa=X&ved=0ahUKEwiR7pCarITbAhVFXRQKHWgeAwIQ6AEIvgEwEw#v=onepage&q=brazilian%20butterfly%20tornado&f=false" style="font-size: x-large;">ආකෘතියට ලබා දෙන මූලික දත්තය 0.506127 වෙනුවට 0.506 යෙදීමෙන් එකිනෙකට ඉතා වෙනස් කාලගුණ අනාවැකි දෙකක් ලබාදෙන බවය</a><span style="font-size: large;">. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ලෝරන්ස් විසින් මෙසේ ප්රශ්න කරන්නට යෙදුනු දෙයින් විද්යාත්මක අනාවැකි පළකිරීම පිලිබඳ සීමාවන් සොයා යෑමටත් විද්යාත්මක අනාවැකි පළකිරීම නව මානයකට යෑමත් </span><span style="font-size: large;">පසු කලෙක ව්යකුලත්වය පිලිබඳ න්යාය හෙවත් Chaos Theory බිහි කිරීමට හේතු විණ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙය ලිව්වේ අම්ල වැස්සක් අල්ලාගෙන පරිසර ප්රශ්නයක් ආගමික ප්රශ්නයක් කිරීමට වෙර දරන <a href="http://www.dailymirror.lk/149854/Norochcholai-Coal-Power-Plant-could-affect-Jaya-Sri-Maha-Bodhi-Ecologist?utm_source=dlvr.it&utm_medium=facebook">ශ්රී ලංකික එකොලොජිස්ට්ලා පිරිසකගේ </a>දැනගැනීම සඳහාය!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">බ්රසීලයේ සමනලයෙක් පියන් සැලීම සහ ටොරොන්ටෝවේ ටොනේඩෝවක් අතර ගණිතමය සම්බන්ධයක් ගොඩ නැගිය හැකි වුවත් ටොනේඩෝව හට ගැනීමට සමනලයෙක් පියා සැලීමට එහා ගිය කාරණා සම්පූර්ණ විය යුතු බවත් ටොනේඩෝ ව ඇති වුයේ සමනලයා නිසා නොවන බවත් වෙන් කර වටහා ගැනීමට දශක හතරකට පෙරත් ඇමෙරිකාවේ </span><span style="font-size: large;">විද්යාඥයින් සමත් වුහ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">නමුත් අපි?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">උපන්දා සිට බත් කෑ අපි, ප්ලාස්ටික් ඉව්ව විට බත් වන බව සිතා කාලයක් භීතියෙන් සිටියෙමු. ජාතිය වද වේ යැයි කීවෙමු. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දැන් ඉතින් හෙට අනිද්දා පරිසර ප්රශ්නයක් ආගම් ප්රශ්නයක් කර ගත්තාට පුදුම විය යුතු නැත! ලංකාවේ නම් සමනලයෙකු තට්ටක් වැනු විට සුළි සුලන් ඇති වීමට හැකිය! ඒ බව අපි දැන සිටිය යුතුය!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-45552785779310990712018-02-14T21:30:00.000-08:002018-02-14T22:27:50.006-08:00ඇල්ෆා මේල්ගෙන් ප්රජාතන්ත්රවාදය ඉල්ලීම <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">Alpha කියන්නේ ග්රීක හෝඩියේ මුල් අකුර!</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi17wJCJvja3du1sqFdiVGWm35MMsO1FVxmRHy45oqJi3NghxbWVkmp-niZe5c7bT73feSwfijlo3rbjwUDqaaYUHWxspEjttkUhY1A2us8RczW-T39A4q8uc05-YgdsZzEP7q3BjSCmSI/s1600/alpha+letter.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="225" data-original-width="225" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi17wJCJvja3du1sqFdiVGWm35MMsO1FVxmRHy45oqJi3NghxbWVkmp-niZe5c7bT73feSwfijlo3rbjwUDqaaYUHWxspEjttkUhY1A2us8RczW-T39A4q8uc05-YgdsZzEP7q3BjSCmSI/s200/alpha+letter.png" width="200" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔය ගොඩක් සත්ව කොට්ඨාශ වල ඉන්නවා ඇල්ෆා මේල් (Alpha Male ) කියල හඳුන්වන පිරිමි සත්වයෙක්!</span><br />
<span style="font-size: large;">උදාහරණයක් විදියට චිම්පන්සියෝ කණ්ඩායමක් ගත්තහම ඉන්නවා එකේ Alpha Male - මෑන් තමා කණ්ඩායමේ නායකයා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0h_Y8lsnjxo4K6qkNe9Pe_g2yJt2IZteOIyQeNXJyLdAvrNfVBBGFAcdEcjsz-ccRyZVfsZu9jXY7at-ErZpLxrnfiOSdRzrSyNuP5P4dbasnAPN7oOR6fXmzZnKx9R-eLdCNT2PQGzQ/s1600/alpha.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="1280" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0h_Y8lsnjxo4K6qkNe9Pe_g2yJt2IZteOIyQeNXJyLdAvrNfVBBGFAcdEcjsz-ccRyZVfsZu9jXY7at-ErZpLxrnfiOSdRzrSyNuP5P4dbasnAPN7oOR6fXmzZnKx9R-eLdCNT2PQGzQ/s640/alpha.png" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෑන්ට යටින් තමා අනික් අය. රැහේ ඉන්න හොඳම (හොඳම කියල මේ මෑන් ට හිතෙන) ගැහැණු චිම්පන්සියෝ මිනිහගේ පරිභෝජනෙට. හොඳ පලතුරු ගස් වගේ හැම හොඳ දෙයක්ම උගේ සහ උගේ ගෑනු /ළමයි/සහචර සෙට් එකයි අරගෙන ඉතුරු වුනහම තමා අනික් අයට පාවිච්චි කරන්න පුළුවන්.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">හැම තිස්සෙම වෙන්නේ මේ Alpha Male දුර්වල වුනහම ඇවිත් වෙන චිම්පන්සියෙක් මුගෙන් මේක උදුරාගෙන අලුත් එකා අලුත් alpha male වෙනවා! </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh98U1QvG0NSr3FAkcKWU0bCSrzfClE6UgbtV_ku8cufsXmbUdx6p5AZEL2U7TAkW_J0RCK16KP_oyaVj4iiY4ptsU7RkPq1S3ISJ4mq22k1KGnD4YDcAiOme9Ea5hV0GJJTKJxdz54_xk/s1600/fight.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="800" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh98U1QvG0NSr3FAkcKWU0bCSrzfClE6UgbtV_ku8cufsXmbUdx6p5AZEL2U7TAkW_J0RCK16KP_oyaVj4iiY4ptsU7RkPq1S3ISJ4mq22k1KGnD4YDcAiOme9Ea5hV0GJJTKJxdz54_xk/s400/fight.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේක වෙනස් වෙන්නේ නැහැ මොකද චිම්පන්සියාගේ පරිකල්පනය alpha male ගෙන් තොර ලෝකයක් කරන්න බැරි හින්ද! </span><span style="font-size: large;">රැහේ පැවැත්ම තියෙන්න alpha male කෙනෙක් ඉන්නම ඕනේ! නැත්තන් ඉන්න එවුන් වෙන alpha male කෙනෙක් හොයාගෙනම යනවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මිනිස්සුත් ඉස්සර කාලේ ඔහොමයි - රජෙක් වගේ alpha male කෙනෙක් වටේට තමා රැහේ එවුන් ටික එකතු වෙලා රාජ්යය දුවන්නේ. හැබැයි මිනිස්සුන්ගේ වෙනස්කම වුණේ - මිනිස්සුන්ට පුළුවන් කෙටි කාලෙකදී alpha male කියලා එකෙක් නැහැ - හෙට ඉඳන් ඔක්කොම මිනිස්සු එක හා සමානයි කියල අලුත් පරිකල්පන ලෝකයක් ගොඩ නගන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">උදාහරණයක් විදියට ප්රංශ විප්ලවය වුණහම එක රැයින් මිනිස්සු පිළිගත්තා අද ඉඳන් රජෙක් (alpha male ) කෙනෙක් නැහැ... හැමෝම එක සමානයි අද ඉඳන් කියල! මේක වෙන්න ප්රංශ කාරයොන්ගේ මොකක්වත් ජානවල පරිණාමනයක් වත් විකෘතියක් වත් වුනේ නැහැ. Cognitive revolution එකක් තමා වුනේ - ඔය ප්රජාතන්ත්රවාදය, සමූහාණ්ඩුව ඔක්කොම මිනිස්සු හිතෙන මවාගන්න ලෝකවල් (ඇත්තටම නැහැ) - විශේෂත්වේ තියෙන්නේ මිනිස්සු ලක්ෂ ගානක් එහෙම දෙයක් ඇත්තටම තියෙනවා කියල හිතාගෙන ක්රියාත්මක වෙන්න පුළුවන් කම (living in dual realities)! එකත් එක්ක තමා මේ system එකේ පැවැත්ම සහ සාර්ථකත්වය පවත්වන්නේ (පොඩ්ඩක් කල්පනා කරලා බලන්න එක පාරම මිනිස්සු බහුතරයක් හිතනවා මේ ප්රජාතන්ත්රවාදය හරියන්නේ නැහැ - රාජාණ්ඩුව තමා ඕනේ කියල - එතකොට සිද්ධවෙන දේ)!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉතින් කාලයත් එක්ක මේ cognitive revolution එකේ එක එක stage වලට ඇවිත් ඒ මිනිස්සුම trial & error කරලා තමා ඔය දැන් පවතින ව්යවස්ථා , ප්රජාතන්ත්රවාදය වගේ සංකල්ප දියුණු වුණේ! මේකේ හරිම ඉන්ටරස්ටින්ම කරුණ තමා මේ සංකල්ප දියුණු වුනු සියවස් 2 කට වැඩි කාලේදී මිනිස්සුන්ගේ මොලේ සැකැස්මේ (biological structure) එකේ කිසි වෙනස්කමක් වුණේ නැහැ! මිනිස්සු හිතෙන මවාගන්න යථාර්තේ තමා වෙනස් වුනේ - භෞතිකව මොකුත් වෙනස් වෙලා නැහැ!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">හැබැයි චිම්පන්සියෝන්ට අවුරුදු තව ලක්ෂයක් ගියත් alpha male කෙනෙක් නැතුව චිම්පන්සි රෑනක් දුවන්න බැහැ - මොකද චිම්පන්සියෝ ගොඩකට ඔය වගේ සම්මුතියකට එන්න බැහැ! උන්ගේ ඔලුව වයර් වෙලා තියෙන්නෙම alpha චිම්පන්සියෙක් වටේ රැහේ පැවැත්ම දුවන්න!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දැන් ඉතින් ලංකාවට එමු - ලංකාවේ මිනිස්සු ඔය පරිනමනේ එක් එක් කොටස් වලට අනුක්රමිකව සංක්රමණය වෙලා නැහැ. සුද්දා ඇවිල්ල රජා නැති කරනකන්</span><span style="font-size: large;"> ලංකාවේ මිනිස්සු පුරුදු වෙලා හිටියේ එක රජෙක්ගෙන් තව රජෙක්ට (alpha male කෙනෙක්ගෙන් තවත් alpha male කෙනෙක්ට) බලය මාරු කරන්න මිසක් ඔය සිස්ටම් එක වෙනස් කරන්න නෙවෙයි. ඉතින් එක පාරම ඇවිත් සුද්දා මේ ව්යවස්ථාවක් දීල ගියාට අපිට ඕක පොඩ්ඩක් දිරව ගන්න තාම අමාරුයි! අපි තාම හිතෙන් හොයන්නේ රජෙක්. ගමේ මන්ත්රී වුණත් අපිට සමාන අපි වගේ බස් එකේ යන මිනිහෙක් පත් කරගන්න පොඩ්ඩක් හිත දෙන්නේ නැහැ. ගමේ alpha male (මන්ත්රී ) </span><span style="font-size: large;">වුනත් ටිකක් තේජසට ඉන්න අපිට වැඩිය උඩින් ඉන්න "පොරක්" තමා පත්කරගන්න බලන්නේ!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉතින් ප්රජාතන්ත්රවාදය කියල කිව්වහම ලංකාවේ ප්රංශයේ එංගලන්තේ ඉන්දියාවේ හැමෝම මේකේ තේරුම දන්නවා. නමුත් ඩිමොක්රසි නැත්තන් ප්රජතන්ත්රවාදේ කිව්වහම ඔය රටවල් හතරේ මිනිස්සුන්ට දැනෙන දේ එක වගේ නෙවෙයි! </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉතින් අර කොහේ හරි යුරෝපේ රටක අගමැති හරි ඇමති හරි හැමදාම වැඩට යන්නේ දුම්රියේ හිටගෙන අනික් මිනිස්සු වගේ කියල අපි හූල්ලව්වට අපිට බැහැ තාම එහෙම කෙනෙක් පාර්ලිමේන්තු යවන්න - මොකද අපේ හිතේ ඉන්න Alpha Male ගේ පින්තූරේ ඒක නොවෙන හින්ද!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔය ඉඳල ඉඳල සංකේතාත්මකව බස් එකේ ගිහින් පින්තූරයක් දැම්මට ප්රශ්නයක් නැහැ. හැබැයි ඉතින් හැමදාම එහෙම බස් එකේ අපිත් පොර කකා ගියොත් අවුලක් යනවා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br />අපිට හැමදාමත් අපේ නායකයා අපිට වැඩිය ඉහල තැනක ඉන්න alpha male කෙනෙක් තමා හොයන්නේ! සම තත්වයේ ඉන්න නායකයෙක් වත් නායකයට ඉහලින් තියෙන ව්යවස්ථාවක් විශ්වාස කරන් ක්රියාත්මක වෙන එක අපිට ටිකක් අමාරුයි. බලය යොදල ක්රමය පවත්වනවා මිසක් ව්යවස්ථාව තමා මුදුනා කියල සාමුහික ක්රමයක දුවන්නේ නැහැ (උ. දා - පොලිසිය නැති වෙලාවට නීතිය ගරු කරන්නේ නැති රියදුරෝ වගේ අපේ නියෝජනයක් වන අපේ නායකයෝ එළි වෙන්නේ නැත්තන් ව්යවස්ථාවට ගරු කරන්නෙත් නැහැ )<br /><br /><br />Alpha male කතාවේ වස්තු බීජයට මූලාශ්රය - Sapiens : A Brief History of Humankind පොතෙන් </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwPMujRFdU-jVL78Fu5lx2sssc8e3lztjdHmvuhTb7q8QmIN531WIwqbwDYmgx6SveYGiVVynNnr7aBtACW0RX9vT1K9ClCH1DLtq2Rf2TvBejP3nvbIBBdrB7P4bAFG-dbEF9Klsgs8s/s1600/51zJS6PmxbL.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="335" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwPMujRFdU-jVL78Fu5lx2sssc8e3lztjdHmvuhTb7q8QmIN531WIwqbwDYmgx6SveYGiVVynNnr7aBtACW0RX9vT1K9ClCH1DLtq2Rf2TvBejP3nvbIBBdrB7P4bAFG-dbEF9Klsgs8s/s320/51zJS6PmxbL.jpg" width="214" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-75565892171339621952018-02-12T01:04:00.000-08:002018-02-12T01:04:40.016-08:00දුම් පරීක්ෂණවලට කොකා පෙන්නපු වොක්ස්වැගන් <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">මේ කියන්න යන්නේ අර <a href="http://dailynews.lk/2017/02/08/business/107022/volkswagen-plant-sri-lanka-setting-record-straight">ලංකාවට එනවා කියපු </a>වොක්ස්වැගන් ෆැක්ටරිය ගැන නෙවේ!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEher7sgaSkqCxPot_TUpD40Baddy1xG599wP6xI0PW7dX8c0VE3nAvvhMO4sbB-tjZVveqs-EE65Ww2jFk7mK54I3BbE2NjNlBomveNcFhackIwxzvkwztO1U-DrAmcRGcf1tuv-yqSF18/s1600/logo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="225" data-original-width="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEher7sgaSkqCxPot_TUpD40Baddy1xG599wP6xI0PW7dX8c0VE3nAvvhMO4sbB-tjZVveqs-EE65Ww2jFk7mK54I3BbE2NjNlBomveNcFhackIwxzvkwztO1U-DrAmcRGcf1tuv-yqSF18/s1600/logo.jpg" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ කියන්න යන්නේ වොක්ස්වැගන් එකේ කළමනාකරුවෝ සහ ඉංජිනේරුවෝ සමූහයක් මුළු ලෝකෙම අවුරුදු ගානක් තිස්සේ රවට්ටපු හැටි!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">වොක්ස්වැගන් ඉතිහාසෙන් බිඳක් </span></h2>
<div>
<span style="font-size: large;">හිට්ලර්ට ඕනේ වුණා සෑම ජර්මානුවෙක්ටම දැරිය හැකි මිලකට කාර් එකක් ලබාදීමට - ඉතින් ඔහු සහ ඔහුගේ නාසි කම්කරු පක්ෂයේ විසඳුම වුනේ <a href="http://www.history.com/this-day-in-history/volkswagen-is-founded">වොක්ස්වැගන් කර්මාන්ත ශාලාව</a> හෙවත් මහජනතාවගේ කාර් සමාගම - “The People’s Car Company.” </span><span style="font-size: large;"> </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiq1zhXvB3q9hs6sZuot7DJbKVGuGCFOEIXZO8BtOuQ5DC9XZKNKCbL3k_TymQt9lA0vQWECTRA-yP1wOtv4kkio5AOXtTq63fq1l00HkJxcCbctpnDsq23_rz1ygdunqfYKtBJ97G4u7g/s1600/1939+logo.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="276" data-original-width="353" height="308" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiq1zhXvB3q9hs6sZuot7DJbKVGuGCFOEIXZO8BtOuQ5DC9XZKNKCbL3k_TymQt9lA0vQWECTRA-yP1wOtv4kkio5AOXtTq63fq1l00HkJxcCbctpnDsq23_rz1ygdunqfYKtBJ97G4u7g/s400/1939+logo.jpeg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">1939 වොක්ස්වැගන් ලාංඡනය - <a href="https://medium.com/content-shailee/evolution-of-the-volkswagen-logo-25fe01229f2f">මූලාශ්රය</a> </td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;">Volks කියන ජර්මන් වචනයේ තේරුම වන්නේ "මිනිසුන්" යන්නයි. Wagen යන්නෙන් කාර් එක යන තේරුමත් සමග මෙය "මහජනයාගේ කාර් රථය" ලෙස නම් කෙරුණි. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGP3P7sEalw1iAagXsK8LGOnZYZUoQciNjvmPoDgKH-5jkX6YH516dmKCmsB_5Yf4Y6HyjWoAhvTnV6M5AmJ41Nq9ILbURmEBrfMHIsy38EAO8o7iO-9E2DcXdU99Cm8W8ZbQJu2aofV8/s1600/hitler+with+car.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="351" data-original-width="624" height="353" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGP3P7sEalw1iAagXsK8LGOnZYZUoQciNjvmPoDgKH-5jkX6YH516dmKCmsB_5Yf4Y6HyjWoAhvTnV6M5AmJ41Nq9ILbURmEBrfMHIsy38EAO8o7iO-9E2DcXdU99Cm8W8ZbQJu2aofV8/s640/hitler+with+car.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඇඩොල්ෆ් හිට්ලර් ප්රථම වොල්ක්ස්වැගන් කාරයත් සමග </td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><a href="http://www.history.com/this-day-in-history/volkswagen-is-founded">1937 රාජ්ය සමාගමක්</a> ලෙස පිහිටවූ මෙහි ප්රධාන අරමුණ වුණේ ඒ වනවිට ඇමෙරිකාවේ හෙන්රි ෆෝඩ් විසින් දැරිය හැකි මිලකට ලබාදුන් මෝටර් රථයක් වැනි රථයක් ජර්මනුර්වන්ටත් ලබාදීමට. මේ කර්තව්යය භාර වුනේ <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ferdinand_Porsche">ෆර්ඩිනැන්ඩ් පොර්ශේ</a> හට (ලෝක ප්රසිද්ධ Porsche, Audi සහ Benz වැනි සමාගමුත් මොහුගේ නිර්මාණ). </span><span style="font-size: large;">ඒ වගේම මේ ෆැක්ටරිය ලෝකේ ලොකුම කාර් ෆැක්ටරිය කරන්නත් මේ සමග ඔවුන්ට ඕනෑ වුණා - <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Wolfsburg_Volkswagen_Plant">වර්ග කිලෝමීටර 6.5</a> කින් යුක්ත මෙය අදටත් ලෝකයේ විශාලතම කාර් නිෂ්පාදන කර්මාන්ත ශාලාවයි. </span><span style="font-size: large;">හරියටම කිව්වොත් මේ ෆැක්ටරිය ලංකාවෙන් 10,000න් එකක්.</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-K0gFY521J7fHXc9quo80QttsSCi3Vyfd2465oiMygsfoH-1FFTH763otWEczqrbpAUIVFETv837Tva1k3k384LFjbaTaEEQoLj0hDCMLuWbYKaet-0PyI_RcOK2-p3SYApR2oteQqas/s1600/factory+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1091" data-original-width="1600" height="432" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-K0gFY521J7fHXc9quo80QttsSCi3Vyfd2465oiMygsfoH-1FFTH763otWEczqrbpAUIVFETv837Tva1k3k384LFjbaTaEEQoLj0hDCMLuWbYKaet-0PyI_RcOK2-p3SYApR2oteQqas/s640/factory+1.jpg" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">වොක්ස්වැගන් කර්මාන්ත ශාලාව</td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මේ උස කුළුණු 4 - එහි පින්තාරු (painting) අංශයයි. </span></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;">1939 මෙහි ප්රථම වාහනය ප්රදර්ශනයට තැබුනත් ඒ වර්ෂයේම දෙවන ලෝක යුද්ධය පටන් ගැනීමත් සමග මෙහි නිෂ්පාදනය සහ වැඩි දියුණුව ඇන හිටියා.</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">දෙවන ලෝක යුද්ධයෙන් පසු නැවතත් මෙහි නිෂ්පාදනය ආරම්භ කරන ලද අතර මෙය ජර්මනුවන්ගේ අභිමානයේ සළකුනක්ද වුණා .</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">වොල්ක්ස්වැගන් (VW) සහ ඇමරිකාව </span></h2>
<div>
<span style="font-size: large;">1955 දී මේ සමාගම <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Volkswagen_Group_of_America">ඇමරිකාවේ ව්යාපාර </a>ආරම්භ කලත් නාසි විරෝධී ආකල්ප සහ මුලින් VW කාර් වල තිබු අමුතු හැඩයත් සමග විශාල වර්ධනයක් තිබුනේ නැහැ. නමුත් 1960 දී ජර්මානු රජය සතුව තිබු සමාගමේ <a href="http://www.history.com/this-day-in-history/volkswagen-is-founded">කොටස් 60% </a>මහජනයාට අලෙවි කිරීමෙන් පසු ඇති වූ ප්රගතියත් සමග එතෙක් ෆෝඩ් T මාදිලියේ වාහන මිලියන 11 අලෙවි කොට තැබූ වාර්තාව VW බීට්ල් මගින් බිඳ හෙලුවා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM3sLkfwXn17wsuF4kvmkqmVgCQz8sJRrLUe48iJDJPQUjyuD1jCS7G3GlxdOvNq4HNU2eLgFgVKmqO6SZYzJHaO2VTx-HzenxnzfjBJ460CfFZkrQvqLACKI73vtuB8rN53-LGOFU_IM/s1600/ford+model+T.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="693" data-original-width="800" height="343" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM3sLkfwXn17wsuF4kvmkqmVgCQz8sJRrLUe48iJDJPQUjyuD1jCS7G3GlxdOvNq4HNU2eLgFgVKmqO6SZYzJHaO2VTx-HzenxnzfjBJ460CfFZkrQvqLACKI73vtuB8rN53-LGOFU_IM/s400/ford+model+T.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ෆෝඩ් මොඩෙල් T - 1919 වර්ෂය<br /><br /></td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigdDbABcVBy9yF4-uL8AEwf5gxQwYPb6tGyYp0G9956Y0VkMd0ePoinOP8kYrObLFuZNq6VSgAA8XGrK0ZrYTjSYZZyeC9fIgcMnLdGaE0CPh4hcRR48coRs1jmF8LTMfAX8ufYznJkAg/s1600/VW+beetle.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="533" data-original-width="799" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigdDbABcVBy9yF4-uL8AEwf5gxQwYPb6tGyYp0G9956Y0VkMd0ePoinOP8kYrObLFuZNq6VSgAA8XGrK0ZrYTjSYZZyeC9fIgcMnLdGaE0CPh4hcRR48coRs1jmF8LTMfAX8ufYznJkAg/s400/VW+beetle.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">VW බීට්ල් </td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;">මේ ලෝකය පුරා ව්යාප්ත වූ බීට්ල් මාදිලිය සමග VW සමාගමේ අලෙවියත් සීඝ්රයෙන් වැඩි වුණා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/b8KQVjvmEGk/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/b8KQVjvmEGk?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<div style="text-align: center;">
1960 VW බීට්ල් වෙළඳ දැන්වීමක් </div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">එන්ජිම සිසිල් කිරීමට වතුර භාවිතා නොකළ මේ මාදිලිය ශීත රටවල් වල වගේම උණුසුම් රටවල් වලත් එක සේ ජනප්රිය වුණා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">නමුත් 90 දශකයේ පැමිණි ජපන් කාර් වල තරඟයත් සමග VW හි අලෙවිය සීග්රයෙන් පහත වැටුණා. කොපමණ වැටුනද කිවහොත් සමාගම බංකොලොත් වී වසාදමන තත්වයකට වැටුණා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මේ වෙලාවේ ආවා VW එකට ගැලවුම් කාරයෙක් - <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ferdinand_Pi%C3%ABch">ෆර්ඩිනන්ඩ් පී </a> Ferdinand Piëch </span><span style="font-size: large;">- අර මුලින්ම හිට්ලර් එක්ක VW පටන් ගත්ත පොරගේ මුනුබුරෙක්! මේ මුණුබුරා වෘත්තීය ජීවිතේ වගේම පුද්ගලික ජීවිතයේත් ඵලදායි පුද්ගලයෙක් - මේ මනුස්සයට </span><a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Ferdinand_Pi%C3%ABch" style="font-size: x-large;">ළමයි 12 </a><span id="goog_2083379391" style="font-size: large;"></span><a href="https://www.blogger.com/" style="font-size: x-large;"></a><span id="goog_2083379392" style="font-size: large;"></span><span style="font-size: large;">හිටියා බිරින්දෑවරුන් 4 දෙනෙක්ගෙන් (ඉතින් හිතගත්තහැකි නේ ). මිනිහා VW එන්න කලින් Audi එකේ ලොක්කා - මෑන් තමා Audi සමගම ඔය BMW, බෙන්ස් වගේ ඒවා එක්ක කරට කර තරඟ කරන තත්වෙට දියුණු කළේ ! සුපිරි වැඩ්ඩෙක් වචනාර්ථයෙන්ම. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">Piech ඉතින් VW එකට 1993 ඇවිත් හිතුවේ අලුත්ම විදියට. ඒ වෙනකොට VW එක bankrupt වෙන්න ඔන්න මෙන්න. ඉතින් VW එක වැටිලා ඉන්න ආගධෙන් ගොඩ ගන්න මිනිහට ආවා නියම අදහසක්. ඒක තමා ,</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">VW ඩිසල් කාර් </span></h2>
<div>
<span style="font-size: large;">1993 Piech එද්දී VW එකට, ඩිසල් කියන්නේ ට්රැක්ටර් බස් වගේ ලොකු වාහන වලට ජනප්රිය ඉන්ධනයක්. මිනිහා හිතුවා මේක තමා VW එකට ගොඩ යන්න තියෙන දේ කියල. ඉතින් මෑන් මොකද කරේ පොඩි සයිස් එකේ ඩිසල් කාර් හදන්න මුල පිරුවා. මුල පුරලා නිකන් හිටියේ නැහැ, යුද්ධයක් කරනවා වගේ මේක පස්සෙම පැන්නුවා - මිනිහා ටිකක් ටෆ් පොරක් (ලේසි නැහැ වැඩ කරන්න ... අනික් අය කියන ඒවා ගණන් ගන්නේ නැහැ . Piech ප්රසිද්ධියේම පිලි ගන්නවා මිනිහගේ පුද්ගල සන්නිවේදනය (communication) අන්තිමයි, හැබැයි එක ප්රශ්නයක් නෙවෙයි කියල ). </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මේ ඩිසල් පස්සේ පන්නපු එකෙන් වුනේ VW එක අලුත් එන්ජිමක් හැදුවා <a href="http://www.volkswagen.co.uk/technology/diesel/tdi">VW TDI</a>. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDMMb6q3EWmCgaf3pCKPZseR7a4FNk0_ayArYN3WP8W6vKljCMj5W8QVClRYxpYE2coCyYIC0UaXwptmAqMSxeiio6tUBs3Va3znarpL1SWKiUTO_txqaq-zzCk9ctmr9oBhtsIxNa644/s1600/tdi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="382" data-original-width="626" height="243" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDMMb6q3EWmCgaf3pCKPZseR7a4FNk0_ayArYN3WP8W6vKljCMj5W8QVClRYxpYE2coCyYIC0UaXwptmAqMSxeiio6tUBs3Va3znarpL1SWKiUTO_txqaq-zzCk9ctmr9oBhtsIxNa644/s400/tdi.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<span style="font-size: large;"><br />මේකෙන් </span><span style="font-size: large;">වොක්ස්වැගන් එකට </span><span style="font-size: large;">පුළුවන් වුණා </span><span style="font-size: large;"> එතෙක් ඩීසල් වාහන වල තිබුණු බොහොමයක් ප්රශ්න ඉවත් කරලා පෙට්රල් වාහනයක තිබෙන පෆොර්මන්ස් එක ගන්න වගේම පොඩි කාර් වලට ඩීසල් හඳුන්වා දෙන්න! මේ කාර් එකත් එක්ක VW මාකට් කරපු අනික් සංකල්පේ තමා "<b><span style="color: lime;">Clean Diesel</span></b>" කියන එක!</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/zFndSSoCNzE/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/zFndSSoCNzE?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"> </span>VW Clean Diesel වාණිජ දැන්වීමක් </div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මේ අලුතෙන් නිපදවපු වොක්ස්වැගන් TDI එන්ජිම සහිත කාර් පරිසර හිතකාමී බවෙනුත් කාර්යක්ෂම බවෙනුත් මිලට ලැබුණු අගය අතිනුත් පරිපූර්ණ වුණා (ඒ කාලයේ තිබු ඒ හා සමාන කාර් වලට සාපේක්ෂව). </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">සියලුම දුම් පරීක්ෂණ , විද්යාගාර පරීක්ෂණ ආදී මෙකි නොකී පරීක්ෂණ වලිනුත් මේ VW TDI එන්ජිම සමත් වුණා - ඉතින් පරිසර හිතකාමීන්ගේ ආදරය දිනාගෙන මේ වොක්ස්වැගන් Jetta කියන මාදිලියේ ඩිසල් කාර් ලක්ෂ 5 ඇමෙරිකානුවන් මිලදී ගත්තා!</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">හැබැයි මේ හැමෝගෙම හිත දිනාගත්ත VW ඩිසල් කාර් වල අඳුරු රහසක් තිබ්බා - ඒ මොකද්ද?<br /><br />මීළඟ කොටසින් කථා කරමු ඒ ගැන!</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: blue; font-size: large;"><i><b>The deeper you dig, the darker it gets</b></i></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-23419774146694932512018-01-23T21:47:00.002-08:002018-01-23T21:47:26.769-08:00විදුලි අර්බුදය ගැන කථා කලයුත්තේ ඉංජිනේරුවෝ පමණක්ද ?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><b>පරිසරවේදියාගේ ප්රශ්නය - </b></span></h2>
<span style="font-size: large;">දැන් ඔයා කියන්නේ ඔය විදුලි බල ක්ෂේත්රය ගැන කථා කරන්න වගේම අවබෝධ කරගන්න විදුලි ඉංජිනේරුවෙක් වෙන්න ඕනෙද? අපිට බැරිද ඕවා ගැන කථා කරන්න?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtKTjXEbi8VTHHxfUe5wx4dFGuY7JHlqACdEKrLdgSL4iuoLfhT1yWp9x1QHsQKuEqoN-pUbf00v6mRmk4YWyZSDfm3a0c_ontCfN4Dba4AXLsqn2hz4hzOOKQ1Xn3WyORg5_maQRoAOQ/s1600/powerLines1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="398" data-original-width="600" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtKTjXEbi8VTHHxfUe5wx4dFGuY7JHlqACdEKrLdgSL4iuoLfhT1yWp9x1QHsQKuEqoN-pUbf00v6mRmk4YWyZSDfm3a0c_ontCfN4Dba4AXLsqn2hz4hzOOKQ1Xn3WyORg5_maQRoAOQ/s400/powerLines1.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">උත්තරේ - </span></h2>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><b>අපෝ පුළුවන්! ඒ වගේම මම ධෛර්යමත් කරනවා හැමෝම ඇවිත් මේ ක්ෂේත්රය ගැන දැනුවත් වෙන්න කියල....</b></span></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මම කොහේදීවත් කියල නැහැ මේ විදුලි ක්ෂේත්රය තේරෙන්නේ විදුලි ඉංජිනේරුවන්ට විතරයි කියල.... මගෙත් උත්සාහය මේ විෂය සරල කරලා කියල සාමාන්ය මිනිස්සු අතරටත් ගෙනියන එක.... මොකද එහෙම වුනොත් තමා අපිට පුළුවන් වෙන්නේ මේ පිළිබඳව හරි විදියට රටේ මිනිස්සුන්ව දැනුවත් කරලා හරි මාර්ගයේ යන්න... මේ විෂය හරි සංකීර්ණයි/ඒක තේරෙන්නේ ක්ෂේත්රයේ ඉන්න අයට විතරයි කියන මතේ මම නැහැ ..... මම බලශක්ති අර්බුදේ ගැන වගේම Sustainability වගේ ඉංග්රීසියෙන්ම ඉගෙන ගන්න ඕනේ විෂයන් ගැන සිංහලෙන් ලියන්නේ අන්න ඒ හින්දයි ..... එකට සම(හරක්) ට තරහ ගිහින් බ්ලොග්කාරය කියමින් මම දෙන පණිවිඩේ රාමුවකට කොටු කරන්න හැදුවට මම සැලෙන්නේ නැහැ... සමහරු හිතන් ඉන්නේ මේ විෂයන් සීමිත පිරිසක් අතරේ තියෙන්න ඕනේ කියල ....</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">උදා (මගේ ලිපි )- </span><br />
<span style="font-size: large;">https://roar.media/.../sustainability-in-sinhala-part-one/</span><br />
<span style="font-size: large;">https://roar.media/.../featured/the-sri-lankan-power-crisis/<br />https://roar.media/sinhala/features/natural-gases/</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-gzFmdDiDa_1ngURYP4nFZ6kqOok_MVEOemwuTyNE-KqGdNLoTGOdsB4JqmpGavCMRbL1MpNg8ngg_qbckk2J_EFLFqZCjjekFU9KzjiF4-pc6xwmjxPqAWgKV3n6tDytT5cNzeWFRg/s1600/Capture.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="619" data-original-width="1022" height="385" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5-gzFmdDiDa_1ngURYP4nFZ6kqOok_MVEOemwuTyNE-KqGdNLoTGOdsB4JqmpGavCMRbL1MpNg8ngg_qbckk2J_EFLFqZCjjekFU9KzjiF4-pc6xwmjxPqAWgKV3n6tDytT5cNzeWFRg/s640/Capture.JPG" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;">මූලාශ්රය - <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2018/01/blog-post.html">ශ්රී ලාංකීය බ්ලොග්කරුවන් පිලිබඳ මහා දැනුමැති විදුලි බලාගාර කළමනාකරුවා ඔබෙන් සඟවන සත්යය</a></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මම මේ කියන දේවල් තේරුම් ගන්න විදුලි ඉංජිනේරු උපාධියක් අවශ්ය නැහැ .... A/L වලට භෞතික විද්යාව ( physics) කරලා නැති කෙනෙක් වුනත් O/L විද්යාව විෂය තාර්කිකව ඉගෙන ගෙන තියෙනවා නම් මේ කියන දේවල් තේරුම් ගන්න අමාරු නැහැ! ඒකවත් ඉතින් තේරෙන්නේ නැත්තන් ඔය පැල හිටවනවා, ගෙදර සොලර් උණුවතුර එකක් හයි කරගන්නවා වගේ පාරිසරික ක්රියාකාරකම් කර කර හිටියට අපේ විරුද්ධත්වයක් නැහැ ....</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ ඉතින් වාද කරද්දී එකක් මතක තියාගන්න ක්ෂේත්රයේ ප්රවීණයෝ කියන දේවල් ඒ මනුස්සයා ඒ පිලිබඳ expert කෙනෙක් හින්ද - ඒක හේතුවක් කරන් ඒ කියන දේ බැහැර කරන්න ඕනේ කියල වගේ ගොන් තර්ක නම් දාන්න එපා කරුණා කරලා! </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">හරි මූලාශ්රයක් දත්තයක් විද්යාත්මක කරුණක් පදනම් කරගෙන තාර්කිකව ගොඩනගන මතයක් විවෘත මනසින් පිළිගන්න - අන්න එහෙමයි දියුණු වෙච්ච රටවල් වල මිනිස්සු!<br /><br />මම තර්ක කිරීම ගැන ඉතාමත් හොඳ ලිපියක් දැක්ක නිශාන්ත කමලදසයන්ගේ - අ<a href="http://yukthiya.lk/6869-2/">පේ සිහින තර්ක විතර්ක – නිශාන්ත කමලදාස</a></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ප.ලි - මේ දවස්වල යන වාදෙකට type කරන ඒවා දානවා මේ වගේ බ්ලොග් පොස්ට් විදියට ... කාටත් දැනගැනීමට! මේවා වාදෙට සම්බන්ධ අය කියෙව්වේ නැතත් බ්ලොග් අවකාශේ අය කියවයි කියන එක මම හොඳින්ම දන්නවා!</span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-6788174758284392352018-01-03T21:54:00.002-08:002018-01-03T22:05:56.939-08:00බැඳුම්කර මගඩිය හාල් මැස්සෙකි - විදුලි බලාගාර මාෆියාව තල්මසෙකි <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<span style="font-size: large;">ඊයේ දිනයේ අප සරල ජනාධිපති පැවසු ආකාරයට බැඳුම්කර වංචාවේ රජයට පාඩුව රුපියල් බිලියන 8.5 කි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/Oc2kw5QVxLQ/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/Oc2kw5QVxLQ?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">බැඳුම්කර වංචාව - </span><a href="https://www.youtube.com/watch?time_continue=277&v=Oc2kw5QVxLQ"><span style="font-size: large;">රු බිලියන </span><span style="font-size: large;">8.5 </span></a><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සිල් රෙදි මගඩිය - </span><a href="http://www.dailynews.lk/2017/08/25/law-order/126284/sil-redi-case-judgment-september-7"><span style="font-size: large;">රු බිලියන </span><span style="font-size: large;">0.6 </span></a><br />
<br />
<br />
<span style="color: blue; font-size: large;"><b>ඉහත මගඩි දෙකෙහිම එකතුව රුපියල් බිලියන 10 වත් වන්නේ නැත. </b></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="color: red;"><span style="font-size: large;">2017 විදුලි තෙල් බිල - </span><span style="font-size: large;"><a href="http://www.sundaytimes.lk/171231/business-times/thank-you-govt-for-the-mess-in-the-power-sector-275118.html">රු බිලියන 80</a></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කෙරවලපිටිය බලාගාරය ප්රාග්ධන වියදම දෙගුණයක් බව <span style="color: red;"><b><u>පෙන්වීම </u></b></span>නිසා ගෙවීමට සිදුව ඇති මුදල - </span><span style="font-size: large;"><a href="http://nopenena.blogspot.qa/2018/01/blog-post.html">රු බිලියන 46</a> </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">(මෙම බලාගාරයේ ගිවිසුමට (PPA - Power Purchase Agreement) අනුව මෙහි ප්රාග්ධනය අය කරගන්නේ සාමාන්ය පිළිගත් අගය මෙන් දෙගුණයකි. සිංගප්පුරුව, ඔස්ට්රලියාවේ පමණක් නොව ඇමෙරිකාවේ එවැනි සංයුක්ත බලාගාරයක් සෑදු විට වැයවන්නේ මේ මුදලින් භාගයකට ආසන්න මුදලකි. මෙය මේ පිළිබඳව අධ්යනය කල පිළිගත් දෙස් විදෙස් </span><span style="font-size: large;">විශේෂඥයන් මඩුල්ලක් මගින් සනාථ කොට ඇත (Pathfinder Foundation-Sri Lanka, Economic Consulting Associates-UK, KPMG Sri Lanka). </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අදාළ වාර්තාවට දිගුව - </span><span style="font-size: large;">http://www.pucsl.gov.lk/english/wp-content/uploads/2015/01/Final-Report_Web-Publish.pdf</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ පිළිබඳව කලින් ලිවූ බ්ලොග් සටහන - <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2018/01/blog-post.html">විදුලි බලාගාර කළමනාකරුවා ඔබෙන් සඟවන සත්යය</a></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="font-size: large;">නමුත් අප විශාල කාලයක් සහ සම්පත් ප්රමාණයක් වැය කරමින් සොයන්නේ මෙවැනි ඩීල් ගැන පාඩු වංචා ගැන නොවේය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5w3kAqXr53q2JKf-E2MkzoJgq_XXizNoYi259PJomkO0CBRf0UisSnsjIWsXayli4eCGUjvt-CVu5aKngnSGtLZyg7dKfO9EqPiio1RQ_JXz6DLS7sVy5gmsZxM0cjXwq16AoI3BIeOY/s1600/Ravi.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="472" data-original-width="677" height="443" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5w3kAqXr53q2JKf-E2MkzoJgq_XXizNoYi259PJomkO0CBRf0UisSnsjIWsXayli4eCGUjvt-CVu5aKngnSGtLZyg7dKfO9EqPiio1RQ_JXz6DLS7sVy5gmsZxM0cjXwq16AoI3BIeOY/s640/Ravi.JPG" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhR7cEJhzppevIgcCHQJYw9JvMZ_HlCAqZ3wCf2mYtfVkuZ4NjrregdcrcI8-NTy3UIWXiF4KA8LAyyRPSxUComVa4ABafWv9NPMmbb5fFtxom4M0UX8kn608Le3GxAAzS9pvT_lTskN0s/s1600/ravi+house.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="502" data-original-width="789" height="406" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhR7cEJhzppevIgcCHQJYw9JvMZ_HlCAqZ3wCf2mYtfVkuZ4NjrregdcrcI8-NTy3UIWXiF4KA8LAyyRPSxUComVa4ABafWv9NPMmbb5fFtxom4M0UX8kn608Le3GxAAzS9pvT_lTskN0s/s640/ravi+house.JPG" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙයින් මා අදහස් කරන්නේ සුළු ප්රමාණයේ හොරකම් නොසලකා හැරිය යුතු බව නොවේය. මා පවසන්නේ විශාල වශයෙන් සිදුවන පාඩු (නොපෙනී සිදුවන පාඩු) සහ වංචා ගැනත් අප අවධානය යොමු කාල යුතු බවය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දැන් ඉතින් මෙය සෙව්වේ නැතැයි කියා සරල ජනාධිපතිට බැණලා වැඩක් නැත. ඔහු දුන්නේ ඉල්ලුමකට සැපයුමකි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අපේ සිතුම් පැතුම් සරලය. අප අවධානය යොමු කරන්නේ සරල කරැණු වලටය. අපේ ජනාධිපති ද සරල මිනිසෙකි. එබැවින් අප ඉල්ලන්නේ සරල හොරකම් ගැන සොයන මෙන්ය. </span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjGw7AbxLW27ZSBHS7x6P5SrdfOV9VfsgyV3Oc2whZH-4sJWqHtm8PO4xGXXGBRAwix0oAEIcQLjW2UNDff0cuKdXJMfG_xABdukprCgZVXJkltRVfjw5sNvRPNdT854l1ASZxIWQD3EQ/s1600/sprat+cropped.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="324" data-original-width="702" height="181" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjGw7AbxLW27ZSBHS7x6P5SrdfOV9VfsgyV3Oc2whZH-4sJWqHtm8PO4xGXXGBRAwix0oAEIcQLjW2UNDff0cuKdXJMfG_xABdukprCgZVXJkltRVfjw5sNvRPNdT854l1ASZxIWQD3EQ/s400/sprat+cropped.JPG" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">හාල් මැස්සන් තෙල් දැමු විට රසය - එහි විවාදයක් නැත. නමුත් තල් මසුන්ද අල්ලාගත යුතුය. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<span style="font-size: large;">මේවා සරල කොට හැමෝටම තේරෙන්නට ලිව්ව විට, <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2018/01/blog-post.html">ඩීසල් විදුලි බලාගාර කළමනාකරු අපට පහර දෙන්නට එන්නේ ධම්මපද ගාථාව කුත් රැගෙනය</a>. ඔවුන්ට අනුව "මේ විෂයන් ඉතාමත් සංකීර්ණය. ඒවා අනෙක් අයට තේරෙන්නේ නැත. විදුලි බලාගාරයෙන් පඩි ගන්නා අය පමණක් මේවා ගැන කථා කල යුතුය. විදුලි ඉංජිනේරුවෙක් බ්ලොග් ලිව්වොත් ඔහුට විදුලි පද්ධතිය ගැන තේරෙන්නේද නැත. එවිට ඔහු නිකම්ම නිකම් බ්ලොග්කාරයෙකි. 2015 මුල් භාගයේ විදුලි ඒකකයක් රු. 45 කට විකිණු බව කියූ සියලුම රාජ්ය වාර්තාද වැරදිය " </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ ඩිසල් මාෆියාවයි! මේවා ගැන කථා කලොත් ඔවුන් අපට පහර දෙන්නේ එසේය!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සමබර ආහාර වේලක් දරුවාට නිසි අධ්යාපනයක් දීමට නොහැකි මිනිසුන්ගේ බදු සල්ලි සොරා ගැනීමට ඔවුන්ට අයිතියක් ඇති බව ඔවුන්ගේ විශ්වාසයයි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFRquGt7_2xlHTmz22_g5DrrELyRK3J064Fa_UFk1FO_SsZxjqznF_E1HKicci-74lyf4_NnVOj4-3JlIl0JgM5w_wXTiX3ActCXzPt90x5ZQy6fbaWfdAc55NvSZhirRm30qBChfbp7M/s1600/import+export+women+diesel.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="292" data-original-width="400" height="466" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFRquGt7_2xlHTmz22_g5DrrELyRK3J064Fa_UFk1FO_SsZxjqznF_E1HKicci-74lyf4_NnVOj4-3JlIl0JgM5w_wXTiX3ActCXzPt90x5ZQy6fbaWfdAc55NvSZhirRm30qBChfbp7M/s640/import+export+women+diesel.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="color: red; font-size: large;"><b>අප කාන්තාවන් අපනයනය කොට ඩීසල් ආනයනය කරමු!</b></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<br /></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-31874772132223094742018-01-02T01:45:00.001-08:002018-01-02T02:05:40.560-08:00ශ්රී ලාංකීය බ්ලොග්කරුවන් පිලිබඳ මහා දැනුමැති විදුලි බලාගාර කළමනාකරුවා ඔබෙන් සඟවන සත්යය <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"> "<a href="http://kalahitha.blogspot.qa/2016/09/300-coal-war.html">ස්වභාවික වායු බලාගාර බෝඩ් සහිතව ඩීසල් බලාගාර</a>" ඉදිකොට මහජන මුදල් ගරාගැනීම සම්බන්ධයෙන් තව දුරටත් විග්රහ කොට රචිත ලියවිල්ල <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2016/12/blog-post.html">මෙම බ්ලොග් අඩවියෙත්</a> ශ්රී ලංකා ඉංජිනේරු ආයතනයේ <a href="http://ioes18.wildapricot.org/Village-eletrification">සඟරාවේත්</a> (SLEN - Sri Lanka Engineering News) පලවීම නිසා කෙරවලපිටිය බලාගාරයේ විදුලි ඒකකයක් 2015 වර්ෂයේ රුපියල් 45 ක් වැනි ඉහල මුදලකට (<span style="color: red;">ඉහල මුදලක් යි පැවසුවේ 2015 වසරේ ලං. වි. ම ඒකකයක් විකුණුවේ රු . 15.94 ක සාමාන්ය අගයකට නිසාය</span>) විකිණීම සරල සිංහලෙන් පැවසීම ගැන උරණ වූ එම බලාගාරයේ කළමනාකරු මා වෙත <a href="http://ioes18.wildapricot.org/DS33-Letters-to-the-Editor">පිළිතුරු ලිපියක්</a> එවන්නට යෙදුනි. එයට මා විසින් පළකළ <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2017/05/blog-post_92.html">පිළිතුරු ලිපියට</a> අදාල <a href="http://ioes18.wildapricot.org/DS34-Letters-to-the-Editor">සඟරාවේත් </a>පළවීමෙන් පසු නැවතත් මා වෙත පිළිතුරු ලිපියක් ඒවා තිබුණි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එම <a href="http://ioes18.wildapricot.org/DS36-Letters-to-the-Editor">පිළිතුරු ලිපිය</a> දුටු විට මා හට ඇති වුයේ විමිතියකි. මන්ද එම බලාගාර කළමනාකරුවා පිලිබඳ ඇති ශ්රී ලාංකීය බ්ලොග්කරුවන් පිලිබඳ ඇති මහා දැනුම සම්බන්ධයෙනි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එයින් කීපයක් පහත උපුටා දක්වා ඇත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">"</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUa-OQl6SYvSTZxLy6Oy7u8ntPBu0l5g60Hn5WSly0jf72hlYFh7kQ0JUNzsk9bbdXVyU7aZDGwiRGlEx15Pfs544pkZ5OQaxvHb9Qw50Xtzguq9qCu-MCVt7tKFCmEa84m2ZovJJ28i0/s1600/1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="26" data-original-width="559" height="28" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUa-OQl6SYvSTZxLy6Oy7u8ntPBu0l5g60Hn5WSly0jf72hlYFh7kQ0JUNzsk9bbdXVyU7aZDGwiRGlEx15Pfs544pkZ5OQaxvHb9Qw50Xtzguq9qCu-MCVt7tKFCmEa84m2ZovJJ28i0/s640/1.JPG" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcGWhdMArWaoFZ37h8kIGmxokEpm2SroHgqxDce3_SLaods-YlCy9Ngm7Pw3FGYvzVfKDfAC4U7lT6xbyg0YWpxJRsLsCO_5wci8TJE0X5PDMTlwncw-T0RIBt9JjkxNAKvf_Ybvtib_8/s1600/2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="41" data-original-width="638" height="40" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcGWhdMArWaoFZ37h8kIGmxokEpm2SroHgqxDce3_SLaods-YlCy9Ngm7Pw3FGYvzVfKDfAC4U7lT6xbyg0YWpxJRsLsCO_5wci8TJE0X5PDMTlwncw-T0RIBt9JjkxNAKvf_Ybvtib_8/s640/2.JPG" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ9EiXx9MbWUGGEeQSDIDGnsoUIa6x1YYlBqfZv4kjZO18NnY_DOiL3qz7VWOgyo9sOzKEwl-G9ScZleRWo9pyL8nInp9KMrg8NRvInfbuMvSJ0K4-cgoUIbeoSJXMfjmI_2HaBo6KstI/s1600/3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="40" data-original-width="617" height="40" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ9EiXx9MbWUGGEeQSDIDGnsoUIa6x1YYlBqfZv4kjZO18NnY_DOiL3qz7VWOgyo9sOzKEwl-G9ScZleRWo9pyL8nInp9KMrg8NRvInfbuMvSJ0K4-cgoUIbeoSJXMfjmI_2HaBo6KstI/s640/3.JPG" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVb0Ywx59BuqxfebxhIvK_s3jqwOhyphenhypheneBIJKHfCFUHv10ekjh5rTJz-Lt7r2rr9MscmByAZkwvyen4dVpjUOvtUT6o_2D0bobf4_zv9V7vJ73TEjiIgGPM1pfZqnpyWb8aa9z-o13PO-rA/s1600/5.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="45" data-original-width="592" height="48" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVb0Ywx59BuqxfebxhIvK_s3jqwOhyphenhypheneBIJKHfCFUHv10ekjh5rTJz-Lt7r2rr9MscmByAZkwvyen4dVpjUOvtUT6o_2D0bobf4_zv9V7vJ73TEjiIgGPM1pfZqnpyWb8aa9z-o13PO-rA/s640/5.JPG" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;">"</span><br />
<span style="font-size: large;">මේ කිහිපයක් පමණි. ඔහු සියලුම බ්ලොග් රචකයන්ගේ දැනුම, නොදැනුම, සංයමය පමණක් නොව බ්ලොග් කරුවන් කප්පම් ගැනීම ගැනද සොයාගෙන ඇත. <a href="http://www.iesl.info/Digital_SLEN/Digital_SLEN-36/Letters-to-Editor_Jayath-to-Nadeera.pdf">එම ලිපිය </a>දිගටම කියවීමෙන් ඔබට තවත් ඒ පිලිබඳ ලියුම්කරුගේ හිතේ ඇති කල්පිතය තේරුම් ගත හැක. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එයට පිළිතුරු ලිපියක් මා විසින් SLEN කතෘ වෙත යවන ලද අතර සුපුරුදු පරිදි බ්ලොග් අවකාශයේ සංවාදය ගෙන යෑමට එම පිළිතුර මෙහිද සටහන් කර තබන්නෙමි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">පිළිතුරු ලිපියට ප්රවේශයක් ලෙස ඉහත ලියුම්කරු පුනපුනා පවසන පරිදි සංයුක්ත බලාගාර (CCGT - Combined Cycle Gas Turbine) වනාහි අනන්ය තාක්ෂණයකි - එහි වාදයක් නොමැත. එබැවින් ලංකාවේ ඇති තවත් එවැනිම විදුලි බලාගාරයක් වන AES කැලණිතිස්ස බලාගාරයේ සහ කෙරවලපිටිය බලාගාරයේ (Westcoast Powerplant ) අදාල ප්රාග්ධන ආයෝජනය අය කරගැනීමේ සාධකය වන Capital Cost Recovery Rate (CCRR) සංසන්දනය කර බලමු. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvG2-YbKQtdoIiZC4W5rO7FTzsg-9TdCmtvqnNb4r118HxLIpbZujU0XtBM4AQv02GZoxQ9VqeYwg0-RBXEX9tJ0qdXA_Jx7KyLgoFzRpVM16xkCoOduDQ8raQc2x6LaGg1QAMIHQHXZA/s1600/table+1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="111" data-original-width="613" height="114" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvG2-YbKQtdoIiZC4W5rO7FTzsg-9TdCmtvqnNb4r118HxLIpbZujU0XtBM4AQv02GZoxQ9VqeYwg0-RBXEX9tJ0qdXA_Jx7KyLgoFzRpVM16xkCoOduDQ8raQc2x6LaGg1QAMIHQHXZA/s640/table+1.JPG" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62e-04f2-df2d-781bdb5f4dbb"></span><br />
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62e-04f2-df2d-781bdb5f4dbb"><span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">මූලාශ්රය - අදාළ PPA සහ ඒ පිලිබඳ 2014 කරන ලද </span><a href="http://www.pucsl.gov.lk/english/wp-content/uploads/2015/01/Final-Report_Web-Publish.pdf" style="text-decoration-line: none;"><span style="color: #1155cc; font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">අධ්යයන වාර්තාව</span></a><span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"> (</span><span style="font-family: "arial"; font-size: 8pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">Pathfinder Foundation-Sri Lanka, Economic Consulting Associates-UK, KPMG Sri Lanka විසින්</span><span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">)</span></span></div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62e-04f2-df2d-781bdb5f4dbb">
</span>
<div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62e-04f2-df2d-781bdb5f4dbb"><span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></span></div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62e-04f2-df2d-781bdb5f4dbb">
</span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<br /></div>
<span style="font-size: large;">AES බලාගාරයේ එක් කිලෝවොට් එකක් සඳහා ධාරිතා මිල ඒ බලාගාරයේ ගිවිසුමට (PPA) අනුව 643US$/kW වන අතර එම ගිවිසුම සකස් කරන ලද 2000 වර්ෂයේ එම අගය 2014 වර්ෂය සඳහා සකස් කල විට 1190US$/kW අගය ලැබේ (ප්රාග්ධන වියදම් වල වැඩිවීම සහ මුල්ය අවප්රමාණ වීම් සකස් කල විට). එම 1190US$/kW අගය වනාහි කෙරවලපිටිය බලාගාරයේ 2021US$/kW සමග සංසන්දනය කළහැකි අගයකි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙම බලාගාර දෙකම එකම තාක්ෂණයක් ඇති අතර එක හා සමාන විදුලි විකිණීමේ ගිවිසුම් ව්යුහයක් (PPA Structures) ඇත. බලාගාර දෙකම ඇත්තේ ශ්රී ලංකාවේය. එසේනම් AES බලාගාරයේ CCRR අගය මෙන් 3 ගුණයකට වැඩි මුදලක් නැතහොත් 2014 වර්ෂයට සාධනය කරන ලද අගය මෙන් දෙගුණයකට ආසන්න මුදලක් කෙරවලපිටිය බලාගාරය වෙනුවෙන් මහජන මුදලින් ගෙවන්නේ කුමක් නිසාද? කුමන හේතුවක් නිසාද?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">මෙය තව දුරටත් පැහැදිලි කරගැනීමට කෙරවලපිටිය බලාගාරයේ ප්රාග්ධන වියදම (PPA ගිවිසුමට යොදාගත් අගය) ලෝකයේ වෙනත් පිළිගත් බලාගාර/අධ්යයන වල ඇති ප්රාග්ධන වියදමත් සමග සන්සන්ධනය කර බලමු. </span><br />
<div>
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZ04fr0pke4w3BW3wGb_oi_O3_-gr5EmPahd7Uo-lMO4MCaODOXAqhUb4zs1d6hAe0V9HGI2-4xQhhwkHUz-9J0J8X4e10JMxP5tBVNl1xSOWDjmm2ha5ikkhAsA_BCxw7aam2b4pFTb4/s1600/TAble+2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="407" data-original-width="664" height="390" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZ04fr0pke4w3BW3wGb_oi_O3_-gr5EmPahd7Uo-lMO4MCaODOXAqhUb4zs1d6hAe0V9HGI2-4xQhhwkHUz-9J0J8X4e10JMxP5tBVNl1xSOWDjmm2ha5ikkhAsA_BCxw7aam2b4pFTb4/s640/TAble+2.JPG" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62f-67db-69ed-4fd0a357a663"></span><br />
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62f-67db-69ed-4fd0a357a663"><span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">මූලාශ්රය - ඉහත සඳහන් පරිදි </span></span></div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b62f-67db-69ed-4fd0a357a663">
</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කෙරවලපිටිය බලාගාරය පමණක් එම බලාගාරයේ විදුලිය මිලදීගැනීමේ ගිවිසුමට අනුව එහි ප්රාග්ධන වියදම ඉහත අගයන්ගේ සාමාන්ය අගය (පිළිගත් ජාත්යන්තර අගයන්) මෙන් දෙගුණයක අගයක් එනම් 2000 US$/kW වලට වැඩි අගයක් ගනී. මෙය සිදුවී ඇත්තේ කෙසේද යැයි එම බලාගාර කළමනාකරු මීළඟ පිළිතුරු ලිපියෙන් පාඨකයන්ව දැනුවත් කරණු ඇතැයි අප උදක්ම බලාපොරොත්තු වෙමු! එය තවත් “තමා පමණක් නිවැරදි සහ ඉහත සඳහන් ලොව පිළිගත් </span><span style="font-size: large;">විශේෂඥයන්/අධ්යයන සමාගම් සියල්ලම වැරදි යි” වෘත්තිකයෙකුට තරම් නොවන තර්කයක් නොවණු ඇතැයි අප බලාපොරොත්තු වෙමු. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">පිටු 8 පුරා තමා තුල ඇති තර්කයේ අසමත් බවත්, තමා පමණක් නිවැරදි අනෙකුත් සියලුම දෙනා වැරදි බවත් (ඔහුට අනුව PUCSL වාර්තාව පමණක් නොව මහා බැංකු වාර්තාවද වැරදිය - ඔහු එතරම් ආර්ථික විශේෂඥයෙකි ) පෙන්වීමට උත්සාහ කර ඇත.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මීට උදාහරණ - උපුටාගත්තේ කෙරවලපිටිය කළමනාකරුගේ ලිපියෙනි </span><br />
<span style="font-size: large;">"</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC3_gSSF69hOPWEP3haRCWJdWd6xuNqwmSrKcpw6iaranmRSe5nGOST_Flxr_Th5mNblvE-IRlzUM51th711P7U1gVEhmvAk68G5kCmQVmA456noAdv32GxePj0z5Nd8VTLZVMZievkKs/s1600/6.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="97" data-original-width="649" height="90" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC3_gSSF69hOPWEP3haRCWJdWd6xuNqwmSrKcpw6iaranmRSe5nGOST_Flxr_Th5mNblvE-IRlzUM51th711P7U1gVEhmvAk68G5kCmQVmA456noAdv32GxePj0z5Nd8VTLZVMZievkKs/s640/6.JPG" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpc1iXqctUjS3PXhDkuV8yvcaxOqF1lQVu9FgGlUf7TVi_1fnv2uQJE2sWQxHpzHuJRliEX8L24Osfhmr1lDIGC8ecNRh71jURDQ8wWsECyQqa42oS_8CtwqRYwyI7SHgnFVk5ew8i1ms/s1600/7.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="53" data-original-width="621" height="50" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpc1iXqctUjS3PXhDkuV8yvcaxOqF1lQVu9FgGlUf7TVi_1fnv2uQJE2sWQxHpzHuJRliEX8L24Osfhmr1lDIGC8ecNRh71jURDQ8wWsECyQqa42oS_8CtwqRYwyI7SHgnFVk5ew8i1ms/s640/7.JPG" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div>
"</div>
<div>
<br /></div>
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">සංකීර්ණ බව පවසා ප්රශ්නයෙන් පැනයාම</span></h2>
<div>
<span style="font-size: large;">පි<span style="font-family: "arial"; white-space: pre-wrap;">ළිතුරු ලිපිය පුරා ඇති අනෙක් කරුණ වන්නේ මෙම විදුලි බලාගාර පිලිබඳ විෂය ඉතා සංකීර්ණ විෂයක් බවකි. මා විසින් මෙම බ්ලොග් අඩවියේ මෙම තාක්ෂණික කරුණු සරල ලෙස විග්රහ කොට සාමාන්ය පාඨකයන්ටත් ගම්ය වන ලෙස කරුණු ඉදිරිපත් කර තිබීම නොමනා ක්රියාවක් ලෙස ඔහුගේ ලිපිය පුරා ලියා ඇත. </span></span></div>
<div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b63c-56de-a3fd-01494f9fcb49"></span><br />
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b63c-56de-a3fd-01494f9fcb49"><span style="font-size: large;"><span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">උ.දා - </span></span></span></div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b63c-56de-a3fd-01494f9fcb49">
</span>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: center;">
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b63c-56de-a3fd-01494f9fcb49"><span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><span style="font-size: large;"><img height="100" src="https://lh6.googleusercontent.com/9pVdsskMPpFHPp4JE9DSWJFVG3vh0wD64HRrPWOJ_q898c_5nf_M5TO2Ua_CbPG2cLMPgh-Cj2Wn2laRzROjZA97tQcvdU77OTQaIr_rKNzXolZLv2CmCLYcrAh6VxATaCJpkTtQ" style="border: none; transform: rotate(0rad);" width="555" /></span></span></span></div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b63c-56de-a3fd-01494f9fcb49">
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><span style="font-size: large;"><img height="28" src="https://lh5.googleusercontent.com/fzKlVCz37QaKTe8k6aZ1G_TlqJoyGMJp8lXHf1t6t6JB1xZYHHgOZEGAnkIexEt7d2VWpqIiYdEJoJ4XGGnekkBUAbkJuDAsQ57QvQdFfblmzuykhWCIU81stR1ZsmzhUoRUwL3L" style="-webkit-transform: rotate(0.00rad); border: none; transform: rotate(0.00rad);" width="602" /></span></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: center;">
<br /></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><span style="font-size: large;">“ </span></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><span style="font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; font-size: large; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">තර්කයක් ගොඩ නැගීමේ මූලික සංකල්පවත් නොදන්නා බව මැනවින් පෙන්වා ඇති ලියුම්කරු ඔහුගේ මතයන් (opinion), දත්තයන් (facts) ලෙස සමාජ ගත කිරීමට අසාර්ථක උත්සාහයක යෙදී ඇත. ඒ සඳහා ඔහුගේ එක් හේතුවක් වන්නේ මේවා ඉතා සංකීර්ණ විෂයන් බවකි. හොඳින් විෂය අවබෝධ කරගත්තෙකුට එය සරල ලෙස ඉදිරිපත් කිරීම කල හැකි සහ කර ඇති කටයුත්තකි. මා තාක්ෂණික කරුණු පිලිබඳ </span><a href="http://nopenena.blogspot.com/" style="font-size: x-large; text-decoration-line: none;"><span style="color: #1155cc; font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">සිංහලෙන් බ්ලොග්</span></a><span style="font-family: "arial"; font-size: large; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"> ලියන්නේත් </span><a href="https://roar.media/sinhala/author/nadeera/" style="font-size: x-large; text-decoration-line: none;"><span style="color: #1155cc; font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">වෙනත් සිංහල මාධ්ය වලට ලියන්නෙත්</span></a><span style="font-family: "arial"; font-size: large; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">, විද්යාව හා තාක්ෂණ දැනුම සම්ප්රෙශනයේදී භාෂාව බාධකයක් නොවිය යුතුය යන අරමුණෙනි. </span></div>
<div dir="ltr" style="line-height: 1.38; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><img height="266" src="https://lh5.googleusercontent.com/iprvPpmF82A-YIpL25Qt81fnxchFFSmO7gLhkHKKjzBTmuLPPJCCTR9UEl7_4R95qrljlNcuBnNEpSl_0pFCcycXcxeNbjXaLY5oo_S2CZLt1GE_785hLwnJTl0XsZenyEU-fChA" style="-webkit-transform: rotate(0.00rad); border: none; transform: rotate(0.00rad);" width="333" /></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
</span></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: x-large;">
සාරාංශය </span></h2>
<div>
<div>
<span style="font-size: large;">සමස්ථයක් ලෙස මේ විදුලි බලාගාර කලමනකරුගේ තර්ක කිරීම මෙවැනි දෙයකට සමාන කල හැකිය. ගමක බසයක් ධාවනය කරන රියදුරු සිතා සිටින්නේ බසය ගැන ඔහු සියල්ල දන්නා බවත් එහි යාන්ත්රික ක්රියාකාරිත්වය පමණක් නොව රටේ ප්රවාහන ක්ෂේත්රය ගමන් කල යුත්තේ කුමන දිශාවටද යන්නටද ඔහුට මානා අවබෝධයක් ඇති බවය. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglTf8EIZNHd1dgf89IZR1v2pOuLu7z3Yoq1Oi_B0QYXp9NdHUaLZqtK1wnL2s1zdMcSCG6xZvWgv12G_ns37EaYNzyPgV9ZAEXPnJGE_0JOJTu15Qpq492ZcAyGkco0P_sNcPS_O9-nDg/s1600/driver.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="194" data-original-width="259" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglTf8EIZNHd1dgf89IZR1v2pOuLu7z3Yoq1Oi_B0QYXp9NdHUaLZqtK1wnL2s1zdMcSCG6xZvWgv12G_ns37EaYNzyPgV9ZAEXPnJGE_0JOJTu15Qpq492ZcAyGkco0P_sNcPS_O9-nDg/s400/driver.jpg" width="400" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඔහුට අනුව බස් රථය නිෂ්පාදනය කල සමාගමේ Design Engineer ටත් රටේ ප්රවාහන ක්ෂේත්රයේ විෂය ප්රවීනයනුත් (Transportation & Traffic analysers) ඔහු තරම් දැනුවත් නැත. එම රියදුරු සිටින්නේ ඔහුගේ ලෝකයේය - තෙල් වතුර බලා බස් රථය දිවීමත් එය කැඩුණු විට අමතර උපාංගයක් (spare part ) එකක් දමා සාදා ගැනීමත් කාල වෙලාවට අවශ්ය නඩත්තුව (scheduled maintenance) කිරීමටත් වඩා පරිණත දෙයක් නැත. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මීට සමාන උදාහරණ කිහිපයක් - උපුටා ගත්තේ යාන්ත්රික ඉංජිනේරු තරිඳු ගේ පිළිතුරු ලිපියෙනි </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">"</span></div>
<div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b63a-efee-8aa4-a7b19394b357"><span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><img height="72" src="https://lh5.googleusercontent.com/0boV1ZnmUVTjXH62u9nnTpmo5AGb4a8b2PNpFNRLej-CyHJitZ4pcHZQiZiG-qyHpcNCaztA83X1KZa-Sy68RqbnnJ590R76kQdY9VlcJvK-gTKG3NvNbCZIGEXTPBU0mB0uZugX" style="border: none; transform: rotate(0rad);" width="602" /></span></span></div>
</div>
<div>
<span id="docs-internal-guid-1d69dab1-b63a-a84a-5d22-6b04bc5cbe1a"><span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><img height="105" src="https://lh4.googleusercontent.com/p89906MRAOaQ4p22Kqqtq-jOWJcjVV3-np4mMsbd3sPbLfffv18VidVYeooMF5gVYySDGf_boSpkBrqVzP1aiZlN8h4EBgnfLhysTQ16_zNnaWShNPcs7rgBXgYXg_fL_2q3Xf_K" style="border: none; transform: rotate(0rad);" width="543" /></span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">"</span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial"; font-size: 11pt; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline;"></span><br />
<div>
<span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "arial"; font-size: large;"><span style="white-space: pre-wrap;">දිනපතා බස් රථ රියදුරු යන පාරේ දකින දේ අනුව ඔහු ගන්නා නිගමන අනුව රටේම ප්රවාහන ක්ෂේත්රය වෙනස් කල යුතු බව සිතයි (ඔහුට අනුව දුම්රිය (metro/express train etc) අවශ්ය නැත. බස් රථ ධාවනය කරන්නේ ඉතාමත් ලාභයට සමාජ සත්කාරයක් ලෙසය) - ඒ බස් රථ රියදුරුගේ ලෝකයයි. එම බස්රථ රියදුරු සිතන්නේ ඔහු තරම් විෂය පිලිබඳ දනුවත්තෙකු නොමැති බවය - මෙම ලියුම්කරුගේ ඉහත ප්රකාශයත් එවැනිය. </span></span></span></div>
<span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline;">
</span>
<div>
<span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline;"><span style="font-family: "arial"; font-size: large;"><span style="white-space: pre-wrap;"><br /></span></span></span></div>
<span style="font-variant-east-asian: normal; font-variant-numeric: normal; vertical-align: baseline;">
<div>
<span style="font-family: "arial"; font-size: large;"><span style="white-space: pre-wrap;">මේ වනාහි මෙම විදුලි බලාගාර මාෆියාවේ තරමයි. පිළිතුරු දෙන අයුරුයි! කෙසේ නමුත් අවසානයේ ධම්ම පද ගාථාවක් දමා සම්ප්රදායික ක්රමයෙන් තමා උතුම් බව පෙන්වීමටද මොහු අමතක කර නැත. </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial"; font-size: large;"><span style="white-space: pre-wrap;"><br /></span></span></div>
<div style="font-family: Arial; font-size: 11pt; white-space: pre-wrap;">
<br /></div>
</span></div>
</div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-59390901127554904092017-10-19T03:37:00.001-07:002017-10-19T04:46:48.272-07:00කරන්ට් එක වැදුනොත් මැරෙනවාද? <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<span style="font-size: large;">කරන්ට් එක වැදුනොත් මැරෙනවද? නැද්ද?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"> අද මේ ලෑස්ති වෙන්නේ ඒ ගැන කථා කරන්න!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDTg9iILcM3Iha_dqgX6MV4y_dlNKJ2sVY_BDbWiYveBKsW0ek2BYNPvTDOCwMifwGACcYRwAczCB_-ZJEfARXlt7oBoXCI8xi9igE0efi0PQrEQIicGS1instB5GYr9WpWwgY8RBEHnU/s1600/shock.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="225" data-original-width="225" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDTg9iILcM3Iha_dqgX6MV4y_dlNKJ2sVY_BDbWiYveBKsW0ek2BYNPvTDOCwMifwGACcYRwAczCB_-ZJEfARXlt7oBoXCI8xi9igE0efi0PQrEQIicGS1instB5GYr9WpWwgY8RBEHnU/s400/shock.jpg" width="400" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔබටත් මටත් අත් වැරදීමකින් විදුලිය සැර නැත්නම් කරන්ට් එක වැදුනත් මේ වැඩේ තවත් ප්රයෝජන තියෙනවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">උදා - වෛද්ය ප්රතිකාර ක්රමයක් ලෙස (Electroconvulsive Therapy (ECT))</span><br />
<span style="font-size: large;">නතර වූ හදවතක් නැවත ක්රියා කරවීමට ගැනීම (defibrillator මගින්)</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm4y5BTIC2WaH74L-_eZeUcBF9LCSdBMgutl5v_gix0YPjsPqeM31mlpWsmMCFEjlNl5q1UPDZYQ0Avzcpwom1_TrrtZTiu0c4_Wb415Y9SCoqbbNtzPlx1pDoXRC6k5mPObe__xlxr78/s1600/defibrillator.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="183" data-original-width="276" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm4y5BTIC2WaH74L-_eZeUcBF9LCSdBMgutl5v_gix0YPjsPqeM31mlpWsmMCFEjlNl5q1UPDZYQ0Avzcpwom1_TrrtZTiu0c4_Wb415Y9SCoqbbNtzPlx1pDoXRC6k5mPObe__xlxr78/s400/defibrillator.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඉස්සුවේ <a href="http://www.defibrillatorinformation.com/heartstart-defibrillator.php">මෙතනින්</a> </td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">හැබැයි අද කතා කරන්නේ කරන්ට් එක වැදිලා මැරෙන එක ගැන. ඒක පටන් ගන්න හොඳම තැන තමා, </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMLEJVqJbdEe4Pv8fRsJksdU5ag1VmX20o1V0h6yVkS6K0KiPoZKRHl2_EkLGOnsSV7pOF_GR8g2epB6pVG5XhSdOqR432B-Pu4Ue_3hyphenhyphenRDc9S74TDREo1g2XfRic4cH7M61O_T3TOAno/s1600/electric+chair.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="600" data-original-width="1060" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMLEJVqJbdEe4Pv8fRsJksdU5ag1VmX20o1V0h6yVkS6K0KiPoZKRHl2_EkLGOnsSV7pOF_GR8g2epB6pVG5XhSdOqR432B-Pu4Ue_3hyphenhyphenRDc9S74TDREo1g2XfRic4cH7M61O_T3TOAno/s400/electric+chair.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">විදුලි පුටුවක් - ඉස්සුවේ <a href="http://www.washingtonexaminer.com/the-shocking-truth-about-the-electric-chair/article/2587000">මෙතනින් </a></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">විදුලි පුටුවේ කථාව </span></h3>
<span style="font-size: large;">විදුලි පුටුවක ඉන්දවා මිනිසුන් මරණයට පත්කළ හැකි බවට මුලින්ම අදහසක් ආවේ <a href="http://www.history.com/this-day-in-history/first-execution-by-electric-chair">ඇල්බට් සවුත්වික්</a> නැමැති දන්ත වෛද්ය වරයාටය. ඔහුට මේ අපූරු වුණත් ගෝත්රික අදහස ආවේ දිනක් බීමත් පුද්ගලයකු විදුලි ජනක යන්ත්රයක අග්ර දෙක අල්ලාගෙන "වේදනා රහිත (painless )" (ඔහු විසින් උපකල්පනය කෙරු ආකාරයට) මරණයක් කරා ගොස් ඇති බව දැකීමෙනි. එකළ පැවති වේදනාව අඩුම මරණය ලඟා කරදුන් ක්රමවේදය විදියට සැලකුණේ එල්ලා මැරීම වුවත් සමහර අවස්ථාවල එසේ එල්ලන පුද්ගලයා මරණයට පත්වීමට <a href="http://www.history.com/this-day-in-history/first-execution-by-electric-chair">විනාඩි 30ක පමණ කාලයක්</a> ගත වුණා . මේ නිසා මානුෂීය ලෙස මරණීය දණ්ඩනය ක්රියාත්මක කිරීමේ උවමනාවක් තිබු අතර විදුලි පුටුව මේ සඳහා යොදාගැනීමට තීරණය කෙරුණා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">විදුලි පුටුවේදී සිදුවන්නේ ඉලෙක්ට්රොඩ දෙකක් - එකක් හිසට සහ අනෙක කකුලට තබා හදවත හරහා විදුලි ධාරාවක් හදවත අකර්මන්ය වෙන තෙක් යැවීමයි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">1890 වර්ෂයේ අගෝස්තු 6 වැනි දින මෙසේ විදුලි පුටුවකින් මරණීය දණ්ඩනයට ලක්වූ ප්රථම පුද්ගලයා වන්නේ විලියම් කෙම්ලර් නමැති පුද්ගලයාය. මොහු තමාගේ පෙම්වතිය (හරියටම කිව්වොත් පොරගේ Mistress) පොරොවකින් පහරදී මරාදැමීමට වරදකරු වී සිටි අයෙක්. නමුත් මෙම ප්රථම අවස්ථාව සුන්දර එකක් නොවීය. වෝල්ට් 1000 තත්පර 17 පුරා ඇල්ලු අතර එය අවසානයේ ඔහුගේ හුස්ම වැටෙන බව පෙනුණු බැවින් තවත් වතාවක් විදුලිය ඇල්ලීමට තීරණය කෙරුණි. දෙවනි වතාවේ වෝල්ට් 2000 ක් අල්ලන ලද අතර මේ ක්රියාව අවසානයේ සිරුරෙන් රුධිරය ගැලීමත් ඔහුගේ හිස සහ ශරීරය පිලිස්සී එම ගඳ අවට පැතිරීමත් සිදු වුණා . අවසානයේ මොහුගේ <a href="http://content.time.com/time/specials/packages/article/0,28804,1999143_2002893_2002888,00.html">සිරුර ගිණි ගත් බවත් සඳහන්</a>. දෙවතාවක් විදුලිය අල්ලා සිරුර ගිණි ගැනීමෙන් පසු එය නිවුණු පසු එහි සිටි වෛද්යවරයා සිරුර පරීක්ෂා කොට කෙම්ලර් මිය ගිය බව දැන්වුවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhywBaTCisdyA7oCDpW-kBXPeCy47EAgLHwP_vrexCX3ESOaiEzMaM2b7QHxGknM_WYd4zMO9Wu9UJsiV5WLZOzqAM29MTUETaG87mKDd1OAwOkGhyZrb94AzaO_HolLtTkXSmldsL48Y4/s1600/edison_electric_chair_0705.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="307" height="260" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhywBaTCisdyA7oCDpW-kBXPeCy47EAgLHwP_vrexCX3ESOaiEzMaM2b7QHxGknM_WYd4zMO9Wu9UJsiV5WLZOzqAM29MTUETaG87mKDd1OAwOkGhyZrb94AzaO_HolLtTkXSmldsL48Y4/s400/edison_electric_chair_0705.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ප්රථම විදුලි පුටුවේ සිතුවමක් - Source :time.com </td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඇත්තටම මෙසේ මරණීය දණ්ඩනය ලබාදීමට විදුලිය යොදාගැනීමට තවත් එක් ව්යාපාරික හේතුවක්ද පසු පස තිබුණා. තෝමස් අල්වා එඩිසන් (විදුලි බුබුලේ නිර්මාතෘ) විසින් සොයාගත් සරල ධාරවත් (DC - Direct Current) , නිකොලා ටෙස්ලා විසින් සොයාගත් ප්රත්යවර්ත ධාරාවත් (</span><span style="font-size: large;">AC - Alternating Current) අතර තිබු <a href="http://content.time.com/time/specials/packages/article/0,28804,1999143_2002893_2002888,00.html">වෙළඳ යුද්දයත් මෙයට හේතුවක් වුණා</a> (WAR of CURRENTS). මෙහිදී වැඩි දේශපාලන හා ව්යාපාරික බලයක් තිබු එඩිසන් විසින් මහජනයාට ප්රත්යවර්ත ධාරාව අනතුරු දායක බව පෙන්වීමට ප්රථම විදුලි පුටුව සඳහා යොදාගත්තේ AC හෙවත් ප්රත්යවර්ත ධාරාවයි. එඩිසන් විසින් උසාවියට ඒත්තු ගැන්වුයේ සහ පොරොන්දු වුයේ AC ධාරාව මගින් වේදනා රහිත මරණයක් ලබාගත හැකි බවයි. එහෙත් සිදුවුවේ අනිකක්! </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කෙම්ලර්ගේ වේදනාකාරී මරණයෙන් පසු තමන්ගේ උත්සාහය අත් නොහැරී එඩිසන් ඉන්පසු කරේ සර්කස් එකක සිටි <a href="http://www.businessinsider.com/edison-financed-the-electric-chair-2014-7">අලියෙකු (ටොප්සි) ප්රසිද්ධියේ විදුලිය සැර (AC ) වද්දා මරණයට පත් කිරීමයි</a>. අඩි 10 උසැති ටොප්සි ඇත්ගොව්වන් 3 දෙනෙකු අවුරුදු 3 තුලදී මරාදමා තිබු බැවින් ටොප්සි නරඹන්නන්ට අවදානම් බැවින් මරණයට පත්කිරීමට ටොප්සිගේ අයිතිකරුවන් තීරණය කරන ලදී. මුලදී ටොප්සි ප්රසිද්ධියේ එල්ලා මැරීමට තීරණය කලත් සත්ව හිංසා ක්රියාකරුවන්ගේ විරෝධය හමුවේ මොවුන් විදුලි සැර වැදීමේ ක්රමයට යොමු වුණා. මෙසේ කලේ ටොප්සි එල්ලා මැරීමට විශාල අට්ටාලයකුත් සදා තිබියදී (<a href="https://deathpenalty.procon.org/view.resource.php?resourceID=003749">මූලාශ්රය</a>) - අලියෙක්? එල්ලුවා ?😱 ඔව් <a href="http://www.dailymail.co.uk/news/article-2559840/The-town-hanged-elephant-A-chilling-photo-macabre-story-murder-revenge.html">අලියෝ එල්ලලා මැරුවා</a> ඒ කාලේ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSoiiYSUyIN-FSWF9gOrIhlrynsaT9GKSGdIiAlssEkAXXdzA0NwWaT__t1KhX7LnaP_kJtrYErQH-5lYl7lF3ZREDf5NGuDGlP_1E99vb0xX99QhYE73fDLPz8RSFkqe-74VxgcaWQzY/s1600/article-0-1B47037200000578-355_634x817.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="817" data-original-width="634" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSoiiYSUyIN-FSWF9gOrIhlrynsaT9GKSGdIiAlssEkAXXdzA0NwWaT__t1KhX7LnaP_kJtrYErQH-5lYl7lF3ZREDf5NGuDGlP_1E99vb0xX99QhYE73fDLPz8RSFkqe-74VxgcaWQzY/s400/article-0-1B47037200000578-355_634x817.jpg" width="310" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මේරි නමැති සර්කස් අලියා ගේ අවසානේ (ඉස්සුවේ <a href="http://www.dailymail.co.uk/news/article-2559840/The-town-hanged-elephant-A-chilling-photo-macabre-story-murder-revenge.html">මෙතනින්</a>)</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කෙසේ වෙතත් මේ ටොප්සි ගේ විදුලි මරණයට එඩිසන්ගේ දායකත්වයක් නොමැති බවත් ඔහු මෙය වීඩියෝ කොට ප්රත්යවර්ථ ධාරාවේ (AC) ඇති අනතුරුදායක බව පෙන්නීමට <a href="https://science.howstuffworks.com/innovation/science-questions/why-did-thomas-edison-electrocute-elephant.htm">ප්රසිද්ධ කල බවටත් මතයක් තිබේ</a>. නමුත් බොහෝ මූලාශ්ර පවසන්නේ එඩිසන් මේ සඳහා තාක්ෂණික දායකත්වය ලබා දුන් බවයි. කෙසේ වෙතත් කෙම්ලර්ගේ සිද්ධියෙන් උගත් පාඩමෙන් (උගත් පාඩම් කොමිසමක් තිබ්බද මන්ද) බැරි වෙලාවත් මේ විදුලි වැඩේ ගැස්සුනොත් අලියා මැරෙන්ඩ කියල ටොප්සි ට සයනයිඩ් දාපු කැරට් කවල තිබ්බේ. කැමති නම් මේ වීඩියෝව බලන්ඩ පහලින්. අකමැති නම් ඊළඟ ටික කියවන්න.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/NoKi4coyFw0/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/NoKi4coyFw0?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ AC හා DC අතර යුද්ධයේ අවසානයේ නිකොලා ටෙස්ලා විසින් සොයාගත් AC තාක්ෂනය වඩා සුපිරි තාක්ෂණයක් බව කාලයත් සමග ඔප්පු වුණා. නමුත් එඩිසන් ධනවතෙකු ලෙස මිය ගියත් ටෙස්ලා මිය ගියේ දුප්පතෙකු ලෙස තනිවම ලෝකයේ වැඩි අවධානයක් නැතුවයි. </span><span style="font-size: large;">නිකොලා ටෙස්ලාට ඉතිහාසයේ හරි තැන තාමත් හිමි වී නැහැ. මේකට ව්යාපාරික හේතු වගේම දේශපාලනික හේතුත් බලපෑවා </span><span style="font-size: large;"> (උ.දා . </span><a href="http://www.pbs.org/tesla/ll/ll_whoradio.html" style="font-size: x-large;">රේඩියෝව සම්බන්ධ පේටන්ට් අර්බුදය</a><span style="font-size: large;">)</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">පසු කලෙක මේ විදුලි පුටුව තාක්ෂණිකව දියුණු කරන ලද අතර එහි හිඳවා මරණය කැඳවීම බලසිටින්නන්ට අප්රසන්නතාවය අඩු කෙරෙණු ලැබුවා. නමුත් ඉතින් එහි හිඳ ගන්නා පුද්ගලයා විඳින වේදනාව නම් විවාදයට තුඩු දෙන කාරණයක් . </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">දැන් එමු ප්රධාන මාතෘකාවට ....</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">විදුලි සැර වැදුණු විට අපට වෙන්නේ ?</span></h2>
<span style="font-size: large;">මෙහිදී සිදුවන්නේ විදුලි ධාරාවක් අප ශරීරය හරහා ගමන් කිරීමයි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">මරණය කැඳවන්නේ වොල්ටීයතාවයද?</span></h2>
<span style="font-size: large;">නැහැ... ඔබට මරණය කැඳවන්නේ ඔබගේ සිරුර හරහා යන <a href="https://www.physics.ohio-state.edu/~p616/safety/fatal_current.html">ධාරාවයි</a>. නමුත් බොහෝ විට සමාජයේ පිළිගැනීම තිබෙන්නේ අධි වෝල්ටීයතාවය (high voltage) මරණය කැඳවන බවයි (උ. දා - අධි වෝල්ටීයතා විදුලි රැහැනක් ඇල්ලු තරුණයෙකු මරුට - ප්රවෘතියක්). අධි වොල්ටීයතවයකට ලක් වුවත් ඔබ සිරුර හරහා අවශ්ය ධාරාව අවශ්ය කාල පරාසය තුල ගමන්කරේ නැත්නම් මරණය කැඳවන්නේ නැත. </span><br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoxHPCEIKZeS6Q3z3CeX4UGbutLfAN4Rig0I4APWFNEb42e64iZUlKGDpCsFpldompQ5uT2EtymifM1rnbTV4PzW6TC1qHef3VZr8hcJijr5GKe-ICls-aiwsLX16pEcLubhSDVYGE2Aw/s1600/effects+of+current.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="591" data-original-width="578" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoxHPCEIKZeS6Q3z3CeX4UGbutLfAN4Rig0I4APWFNEb42e64iZUlKGDpCsFpldompQ5uT2EtymifM1rnbTV4PzW6TC1qHef3VZr8hcJijr5GKe-ICls-aiwsLX16pEcLubhSDVYGE2Aw/s640/effects+of+current.JPG" width="624" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">විවිධ ධාරාවන්ගෙන් සිදුවන හානි (<a href="https://sciencebasedlife.wordpress.com/2012/02/02/how-much-voltage-can-you-take-on-before-you-die/">මූලාශ්රය</a>)</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<span style="font-size: large;">ඉහත සටහනේ ධාරාව ඇති නමුත් වෝල්ටීයතාව දක්වා නැත. එයට හේතුව සිරුරට දැනීමක් හෝ හානියක් සිදුවන්නේ ධාරාව නිසයි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ධාරාව වැඩි වීමත් සමග සිරුර අවස්ථා කිහිපයක් පසු කරනවා.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">රත්වූ යමක් ඇල්ලුවහම අත ගත්තත් කරන්ට් එක වදිද්දී බැරි ඇයි ?</span></h2>
<span style="font-size: large;">අපේ ශරීරයේ අවයව සහ මොලය අතර සන්නිවේදනය සිදුවන්නේ විදුලි සංඥා මගින් (ඔය රත් වෙච්ච දෙයක් අල්ලපුවහම අපේ ඇත එතෙනින් ඉවත් වෙන්න මොලේ සම්බන්ධයක් නැහැ - අනුච්චනුගත ක්රියා :ස්නායු පද්ධතියෙන් දක්වනවා මොලේ සම්බන්ධයක් නැතුව. හැබැයි සන්නිවේදනයට </span><span style="font-size: large;">විදුලි සංඥා හුවමාරු වෙනවා</span><span style="font-size: large;"> )</span><span style="font-size: large;">. මේ අපේ ඇඟේ තියෙන විදුලි සංඥා මිලිවෝල්ට් 10 සිට 100 දක්වා පරාසයක විහිදෙනවා. නමුත් අපේ ගෙදරට එන විදුලි ධාරාව වෝල්ට් 230 (AC) නැත්නම් මිලිවෝල්ට් 230,000ක විශාල අගයක් ගන්නවා. ඉතින් මේ වොල්ටියතාවෙන් </span><span style="font-size: large;">සංඥාවක් ශරීරයට ගියපුවහම අර අවයව අතරේ සන්නිවේදනයට බාධා වෙන එක අහන්ඩත් දෙයක් නෙවෙයි නේ?</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සාමාන්යයෙන් මිලි ඇම්පියර් 10 ඉකුත්වන ධාරාවක් ශරීරය හරහා යන විට ඔබට එම සන්නායකය </span><span style="font-size: large;"> අතහැරීමට නොහැකි වෙනවා. මේ ධාරාව හඳුන්වන්නේ - Let Go current එහෙමත් නැත්නම් Freezing current නමින්. ධාරාව විසන්ධි වෙන තෙක් මේක අල්ලන් ඉන්නවා - අත අරින්ඩ බැහැ ... ස්නායු පද්ධතියට මේ සිද්ධියට ප්රතිචාර දක්වන්නවත් හරි සංවේදනයක් ලබාගැනීමටත් නොහැකි වෙනවා... කොහොමත් කරන්ට් එක වදිද්දී වදින පුද්ගලයා වික්ෂිප්ත වෙනවා... </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙහි වැදගත් අවස්ථාවක් තමා Ventricular Fibrillation කියන තත්වය. මිලිඇම්පියර් 30 ඉකුත්වන ධාරාවක් හදවත හරහා යන විට හදවත සාමාන්ය රිද්මයෙන් බැහැරව ගැහෙන්නට ගන්නවා. මෙය ඉතාමත් බරපතල තත්වයක් වන අතර බොහෝ විට මේ ක්රියාව අවසානයේ හදවත නතර වෙනවා. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ගෙදරදී විදුලි සැර වැදුනොත්.</span></h2>
<span style="font-size: large;">මෙහිදී නිවැරදිව නිවසේ විදුලි පරිපථ සකසා ඇත්නම් ට්රිප් එක (හරියටම කිව්වොත් RCCB (Residual Current Circuit Breaker) එක) ක්රියාත්මක වී ධාරාව විසංදි කරනවා (</span><span style="color: red; font-size: large;"><b>සෑම විටම නොවේ - බොහෝ විට</b></span><span style="font-size: large;">). සාමාන්යයෙන් නිවසක භාවිත කරන ට්රිප් එක මිලිඇම්පියර් 30කදී ( මිලි ඇම්පියර් 1000 = ඇම්පියර් 1) ට්රිප් වෙනවා. මේකට හේතුව වැඩුණු සාමාන්ය පුද්ගලයෙකුගේ හදවත හරහා හානියකින් තොරව යා හැකි ධාරාව විදියට සැලකෙන්නේ මිලි ඇම්පියර් 30 නිසා (Ventricular Fibrillation තත්වය ඇති නොකර). මේ අගය පුද්ගලයාගෙන් පුද්ගලයට වෙනස් - 30 කියන්නේ සාමාන්ය ප්රවේශම් සහගත (with safety margin)අගයයි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉහත සිද්ධිය සිදුවන්නේ එනම් ට්රිප් වන්නේ ඔබේ ශරීරය හරහා ධාරාව භූගත (earth) වුනොත් පමණි. බොහෝ විට සිදුවන්නේ අප පොළොවේ සිටගෙන සිටින විට ලයිව් වයර් එක (live wire - සක්රිය කම්බිය ) එක ඇල්ලීමෙන් විදුලිය සැර වැදීමය. එවිට ට්රිප් එක (නිසි පරිදි ක්රියාත්මක වන) ඔබව බේරා ගනු ඇත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">නමුත් කරන්ට් එක වදින තවත් විදියක් තිබෙනවා - එනම් live වයර් එකයි උදාසීන (neutral ) වයර් එකයි දෙක අත් දෙකෙන් අල්ලා ගැනීම. මේ අවස්ථාවේදී ට්රිප් ස්විච් එක ඔබේ ගැලවීමට එන්නේ නැත. ඔබ විදුලි පුටුවක වාඩි වූවාක් හා සමාන අවස්ථාවකට පත්වෙනු ඇත. මෙයට හේතුව ට්රිප් ස්විච් එක වැඩ කරන්නේ live වයර් එකෙන් පිට වන ධාරවත් neutral වයර් එකෙන් ආපසු එන ධාරවත් අතර වෙනසක් (30 මිලි ඇම්පියර් ) තිබුනොත් පමණි. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ඔය ගෙදර තියෙන ට්රිප් ස්විච් එක හරියට වැඩ කරනවද බලන්නේ කොහොමද?</span></h2>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ට්රිප් එකේ තියෙන TEST බොත්තම මාසෙකට සැරයක්වත් ඔබල බලන එක වටිනවා... මොකද ඉතින් ඕක ඕනේ වෙලාවට වැඩ නැත්තන් ඉතින් වැඩක් නැහැ නේ...</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7NBcARVAfR9N6n-4xgKq3JXP1eCcSB8UcrusQH8tEvta-b5LpZeZr0hZtO47yBl7y_LINQjicTJk0z2gfAM4Lx1UBjNl8iiIkGeuYtAaDueGmrasR8nyqT7MzB2QMAmUbbXD6_QTSQzs/s1600/rccb.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="369" data-original-width="369" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7NBcARVAfR9N6n-4xgKq3JXP1eCcSB8UcrusQH8tEvta-b5LpZeZr0hZtO47yBl7y_LINQjicTJk0z2gfAM4Lx1UBjNl8iiIkGeuYtAaDueGmrasR8nyqT7MzB2QMAmUbbXD6_QTSQzs/s200/rccb.jpg" width="200" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සමහර ඒවගේ මේක ටිකක් පොඩියට තියෙන්නේ.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuyu2EXBFDTQ8n9hirsfYDZLyLmCJCijzLS0l5sxOSSzdu6cFOg1jY-HbUfOlxB363oin8Zfn_s__DTqfmqUHgN7L2-rzcDisrvUfaetXhIkMHhYel2CYp7vc6EZzmV0XnDSm1MrOogoo/s1600/orange+rccb.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="500" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuyu2EXBFDTQ8n9hirsfYDZLyLmCJCijzLS0l5sxOSSzdu6cFOg1jY-HbUfOlxB363oin8Zfn_s__DTqfmqUHgN7L2-rzcDisrvUfaetXhIkMHhYel2CYp7vc6EZzmV0XnDSm1MrOogoo/s320/orange+rccb.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: large;">මේ උපකරණය ඔබෙත් ඔබේ ගෙදර ඉන්න ඔබේ ආදරණීය අයගෙත් ආරක්ෂකයෙක් හින්ද මේක දාද්දි හොඳ එකක් දාන්නත් මේකේ ක්රියාකාරිත්වය කාලෙන් කාලෙට පරීක්ෂා කරන්නත් අමතක කරන්න එපා - බොහොම වැදගත්!</span><br />
<br />
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">එතකොට ප්රශ්නෙට උත්තරේ - කරන්ට් එක වැදුනොත් මැරෙනවාද? </span></h2>
<br />
<span style="font-size: large;">මේකට උත්තරෙත් හරියට වාහනේකට හැප්පුනොත් මැරෙනවද නැද්ද වගේ කියල තේරෙන්න ඇති කියල මම හිතනවා! අවස්ථාව අනුව වෙනස් වෙනවා (case by case තමා හිතන්න ඕනේ).</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">කොහොම වුනත් විදුලි සැර වැදීම ගැන ඔබ හොඳ අවබෝධයක් ගන්න ඇතැයි සිතනවා! </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">තව එකක් - විදුලිය සැර වැදිලා මැරෙන තවත් විදියක් තියෙනවා - <span style="color: blue;">හෙණ ගහල .. </span>ඒක ගැන ලිව්වොත් මේක පොතක් වෙනවා! අදට නවතිනවා! ජය!</span><br />
<span style="color: blue; font-size: large;"><br /></span><span style="font-size: large;"><span style="color: blue;"><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcEOfc3jMz0VzpYJX0LI8fjrlQMjo7dKx995-J87O5slhyphenhyphen-Vi5g_y3QIigL4Fwd8J8QxI54ztyBW3LmnRg3J16ExAYJXyRuhk0VRD1d_15vvsVAaWBOLfWRQCG9a3h68MoFWLaZK97t64/s1600/lightning.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="171" data-original-width="294" height="232" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcEOfc3jMz0VzpYJX0LI8fjrlQMjo7dKx995-J87O5slhyphenhyphen-Vi5g_y3QIigL4Fwd8J8QxI54ztyBW3LmnRg3J16ExAYJXyRuhk0VRD1d_15vvsVAaWBOLfWRQCG9a3h68MoFWLaZK97t64/s400/lightning.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඉස්සුවේ <a href="http://www.nssl.noaa.gov/education/svrwx101/lightning/">මෙතනින් </a></td></tr>
</tbody></table>
</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="color: blue;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="color: blue;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com14tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-34607878140728805912017-08-12T22:17:00.002-07:002017-08-12T23:42:19.584-07:00නවතම විදුලි බලාගාර ටෙන්ඩර් නාටකය<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">කෙරවලපිටියේ අලුතෙන් සැදීමට නියමිත මෙගාවොට් 300 විදුලි බලාගාරයේ (ස්වභාවික වායු බෝඩ් සහිත ඩීසල් බලාගාරය - <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2017/05/blog-post_92.html">පරණ එක නොවේය </a> . ඒ ජාතියේ තවත් අලුත් එකක් සැදීමටය) ටෙන්ඩරයට <a href="http://www.sundaytimes.lk/170813/news/new-power-plant-ceb-union-claims-tender-irregularity-but-ministry-refutes-charge-254490.html">සිදුවූ දේ </a></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">- මේ සඳහා <a href="https://ceylontoday.lk/print20170401CT20170630.php?id=27360">සමාගම් 8 තම තරඟකාරී</a> මිල ගණන් සීල් කරනලද බිඩ් (Bid) ලබාදුනි </span><br />
<span style="font-size: large;">- මෙයින් සමාගම් 6ක යෝජනා විදුලි බල මණ්ඩලයේ තාක්ෂණික කමිටුව (Technical Evaluation Committee (TEC)) මගින් තාක්ෂණිකව සුදුසු යැයි නිර්දේශ කෙරුණි </span><br />
<span style="font-size: large;">- නමුත් කැබිනෙට්ටුව මගින් පිහිටුවන ලද මිලදීගැනීමේ කමිටුව (Standard Cabinet Appointed Procurement Committee (SCAPC)) <a href="http://www.sundaytimes.lk/170813/news/new-power-plant-ceb-union-claims-tender-irregularity-but-ministry-refutes-charge-254490.html">හිතුමතේ තීරණය කලේ එක් සමාගමක් පමණක් මෙයට සුදුසු යැයි ද අනික් සමාගම් සියල්ලේම යෝජනා අවලංගු බවය </a></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">- ඒ අනුව තීරණය වුයේ එම එකම සමාගමේ - සැම්සුන්ග් කොරියා හි ටෙන්ඩර් මිල ගණන් පමණක් විවෘත කිරීමටය</span><br />
<span style="font-size: large;">නාටාකයේ හොඳම ජවනිකාව වුයේ පසුගිය සිකුරාදා අගෝස්තු 11 වැනි දින මෙම ටෙන්ඩර් මිල ගණන් විවෘත කෙරු විටය. විවෘත කළ ලිපි ගොනුව හිස් බව පෙනුණි!</span><br />
<span style="font-size: large;">- දැන් ඉතින් එහෙම වුනේ ඇයි? අයි ඩොන් නො වයි තාමාය!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේවා මෙසේ සිදුවන්නේ මෙවැනි ගණුදෙනු වල රස දන්නා රසකාමීන් මහා පරිමාන සැලසුම් සමග මේවාට රහසේ වැඩ කරන බැවිනි!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">තරඟකාරී මිල ගණන් නොගෙන කලින් සැදූ මීට සමාන ධාරිතාවයෙන් යුක්ත බලාගාරය නිසා රටට අවුරුද්දකට අහිමි වන මුදල <a href="https://www.forbes.com/sites/wadeshepard/2016/07/18/for-sale-the-worlds-emptiest-international-airport-mattala-international-hambantota-sri-lanka/#565971ab1e3b">මත්තල ගුවන්ටුපල වැනි ගුවන්තොටුපළවල් දෙකහමාරක් </a>සෑදීමට හැකි තරම් මුදලකි!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">තවත් විදියකින් කිවහොත් දශකයකට ආසන්න කාලයක් තිස්සේ මෙම ගණුදෙනුවෙන් වෙන පාඩුව (එක් අවුරුද්දකට පමණක්) - චී<a href="http://www.aljazeera.com/news/2017/07/sri-lanka-signs-hambantota-port-deal-china-170729073859204.html">නාට හම්බන්තොට වරාය 99 අවුරුද්දකට බදු දී ලබාගත් මුදලෙන්</a> බාගයකි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එනම් අප නිවැරදි තීරණය මෙම බලාගාරය සම්බන්ධයෙන් ගත්තා නම් චීනාට 99 අවුරුද්දකට වරාය බදු දී ගත් මුළු මුදල අවුරුදු දෙකක් ඇතුලතදී මේ බලගාරයෙන්ම ඉතුරු කරගැනීමට තිබුණි.</span><br />
<span style="font-size: large;">මේක දිව්වේ අවුරුදු දෙකක් නොවේය ... එය 2009 වසරේ සිටම දුවන්නේය!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ කථා කරේ එක් බලාගාරයක් ගැන පමණි. අනෙක් එවාගෙනුත් ඉතුරු කරගත් මුදල් වලින් සැදිය හැකිව තිබු ගුවන්තොටුපළවල්,වරායවල්, කර්මාන්ත ශාලා හෝ රෝහල් නැත්නම් පෙට් ස්කෑනර් යන්ත්ර ආදිය ගැන සිතින් මවාගැනීම ඔබට භාරය!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එක හොරෙක් ඉල්ලා අස්වූ විට හොරකම නතර වන්නේ නැත! මෙවැනි ප්රශ්න ගෙවල් කුලී ප්රශ්නයට තරම් ජනප්රිය වන්නේද නැත (ටිකක් ඔලුවට බර වැඩි බැවින්)! ඒ නිසා මේවා නතර වන්නේද නැත! මේවාට කවුරුත් කෑ ගසන්නේද නැත!<br /><br />මේ සම්බන්ධ ඇමතිතුමාගේ පැහැදිලි කිරීම - <span style="color: blue;">ටෙන්ඩර් පටිපාටියේ විනිවිදභාවය</span> පිළිබඳව </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe width="320" height="266" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/xLuDF3-7lu0/0.jpg" src="https://www.youtube.com/embed/xLuDF3-7lu0?feature=player_embedded" frameborder="0" allowfullscreen></iframe></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-3423702496743659122017-08-08T04:59:00.001-07:002017-08-09T21:04:01.404-07:00මොනවද මේ ස්වභාවික වායු එහෙමත් නැත්නම් LNG කියන්නේ?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">හැමෝම කථා කරනවා නේ LNG , Natural Gas , ස්වභාවික වායු කියල... පත්තරෙත් තියෙනවා මේ බ්ලොග් එකෙත් තියෙනවා... අර 20 අවුරුදු ජාතික විදුලි බල සැලැස්මේ ගල් අඟුරු බලාගාර අයින් කරලා <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2017/07/20.html">ස්වභාවික වායු බලාගාර මෙගාවොට් 4800</a> දාපු හුටපටෙත් එක්ක මේ වචන ටික ආපහු කරළියට ඇවිත්!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඉතින් බොහෝ දෙනෙකුගේ ඉල්ලීමක් තිබ්බ මෙන්න මේ ස්වභාවික වායු ගැන පොඩි පැහැදිලි කිරීමක් කරන්න කියල. අද මේ කරන්න යන්නේ අන්න ඒ වැඩේ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">මොනවද මේ ස්වභාවික වායු කියන්නේ?</span></h3>
<div>
<span style="font-size: large;">ස්වභාවික වායු පොලොව අභ්යන්තරයේ ඇති ස්වාභාවිකවම පවතින වායුවක්. මෙහි ප්රධාන සංඝටකය වන්නේ මීතේන් (CH 4) ය. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br />ස්වභාවික වායු කියන්නේ ගඳක් සුවඳක් වර්ණයක් නැති වායුවක්. නමුත් මේවා වාණිජව භාවිතා කරන විට වායුව කාන්දු වූ විට දැනගැනීමට ගඳක් සහිත රසායනිකයක් මෙයට එකතු කරනවා. එවිට මේ වායුව </span><a href="https://www.enbridgegas.com/gas-safety/smell-gas.aspx" style="font-size: x-large;">කුණු බිත්තර ගඳක් </a><span style="font-size: large;">සහිත වෙනවා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ස්වභාවික වායු භාවිතයේ ඉතිහාසය </span></h3>
<div>
<span style="font-size: large;">ලංකාවේ මිනිස්සු දැනට අවුරුදු කීපයක ඉඳන් මේ වචනේ ඇහුවට මිනිසා ස්වභාවික වායු භාවිතයට ගත් අවස්ථාව අවුරුදු දහස් ගණනක් අතීතයට දිව යන්නක්. ප්රථමයෙන්ම මේ ගැන සාක්ෂියක් ලැබෙන්නේ පුරාණ ග්රීසියෙන්. ක්රිස්තු පූර්ව 1000ආසන්න කාලයකදී හෙවත් දැනට අවුරුදු තුන්දාහකට ප්රථම ග්රීක ගොපල්ලෙක් පාර්නසස් (<a href="https://www.britannica.com/place/Mount-Parnassus" target="_blank">Mount Parnassus</a>) කියන කන්දේදී පොළොවෙන් මතුවන ගිනි බුබුලක් දැක තිබෙනවා. මෙය දෙවියන්ගේ හාස්කමක් ලෙස සැළකු ග්රීක පූජකයින් මෙහි දෙවොලක් තනා ග්රීක දෙවිවරුන්ට පූජා පැවැත්වීමටත් අනාවැකි කීමටත් පටන් ගත්තා. මෙම ස්ථානය ඩෙල්ෆි නමැති නමින් හඳුන්වනවා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjysx5QBscLaR2ZISuZVwJR7_anz97qS1qECwFQkc9UCdGVK6sZjkgrM6uqGc88yvIRZaaEsdqkb8ESv2brvxEU0PxbP9CWY1Uqnd6gBm1FlD285EnxEFJ__QYrEkidb3b4__dBNBniEk8/s1600/delphi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="340" data-original-width="510" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjysx5QBscLaR2ZISuZVwJR7_anz97qS1qECwFQkc9UCdGVK6sZjkgrM6uqGc88yvIRZaaEsdqkb8ESv2brvxEU0PxbP9CWY1Uqnd6gBm1FlD285EnxEFJ__QYrEkidb3b4__dBNBniEk8/s400/delphi.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">ඩෙල්ෆි හි ඇති දේවස්ථානය අද දිස්වෙන ආකාරය (මූලාශ්රය - <a href="http://www.visitgreece.gr/en/culture/world_heritage_sites/delphi" target="_blank">visitgreece</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;">පුරාණ ග්රීසියේ තිබු අනාවැකි කියන ස්ථාන හෙවත් ඔරෙකල් (oracle) වලින් ඉතාමත් ප්රසිද්ධියට සහ ප්රමුඛත්වයට පත් වුවේ මෙම ඩෙල්ෆි හි අනාවැකි කියන දේවාලයයි. මෙහි සිටින ප්රධාන පූජකවරිය ඇපොලෝ දෙවියා සමග සන්නිවේදනය කොට ලබා දුන් තීරණ පුරාණ ග්රීකයන් ගේ ආගම, යුද්ධය, දේශපාලනය, කොළණි වශයෙන් ප්රදේශ යටපත්කරගැනීම ආදී කරුණු දක්වා ඉතිහාසය වෙනස් කිරීමට හේතු වුණා. ග්රීකයන් මෙම ඩෙල්ෆි නමැති ස්ථානය <a href="http://www.visitgreece.gr/en/culture/world_heritage_sites/delphi">පෘතුවියේ මැද </a> (මාධ්ය ලක්ෂය) ලෙසත් කාලයක් තිස්සේ සළකනු ලැබුවා. මෙම දේවස්ථානය සහ එහි ඉතිහාසය ගැන ලියන්න ගියොත් ඒක වෙනම ලිපියක් වෙනවා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඇත්තටම මෙහි සිදුවී තිබුනේ පෘතුවිය අභ්යන්තරයේ සිට පොලොව මතුපිටට කාන්දු වූ ස්වභාවික වායු ධාරාවක් අකුණු ගසන අවස්ථාවක ගිනි ගැනීමට පටන් ගෙන එලෙසම කාලයක් තිස්සේ පැවතීම. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඛනිජ තෙල් ආශ්රිත බලශක්තිය මිනිස් ඉතිහාසය වෙනස් කළේ අද ඊයේ නෙවෙයි කියන එකට මීට වඩා සාක්ෂි අවශ්යද?</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මෙසේ ග්රීකයන් විසින් නොදැනුවත්වම ස්වභාවික වායු (බලශක්තියක් වශයෙන් නොව) ප්රයෝජනයට ගත්තත් ක්රිස්තුපූර්ව 500 කාලයේදී චීන ජාතිකයින් විසින් මෙම ස්වභාවික වායු බලශක්තියක් ලෙස භාවිතයට ගන්නා තෙක් කිසිවෙක් මෙහි සැබෑ ප්රයෝජනය ලබාගත්තේ නැහැ. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">දැනට වසර 2500 කට ප්රථම ක්රිස්තුපූර්ව 500 චීන ජාතිකයින් උණ බම්බු ආධාරයෙන් ස්වභාවික වායු පෘතුවී අභ්යන්තරයෙන් ඉවතට රැගෙන ඒවා දහනය කොට ලැබෙන තාපයෙන් මුහුදු ජලය වාෂ්ප කිරීම මගින් ලුණු සැදීම කරනු ලැබූ බව සඳහන් වෙනවා. ඔවුන් කාලයක සිටම <a href="http://csegrecorder.com/articles/view/ancient-chinese-drilling" target="_blank">ලුණු ලබාගැනීමට ළිං කැපීමට පුරුදු වී සිටි අතර </a>ඒ අතරේ මොවුන් මෙම ස්වභාවික වායු භාවිතා කිරීමේ තාක්ෂනය දියුණු කරගන්නට ඇතැයි සැලකිය හැකියි. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0Gju7kGW-SdFwuQ622C9xjMFmEzmyMCAhd1rfyqTpwjXZIkh9UujDLeglB9rntVIk8iy1-0gPKDw2L5XYjYFvhUe4lm4-xZ6LweCYNC8WYAZ2guoU_yKQqYKUQqZXNkCStA5laYXFrmo/s1600/bamboo+pipes.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="700" data-original-width="1100" height="253" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0Gju7kGW-SdFwuQ622C9xjMFmEzmyMCAhd1rfyqTpwjXZIkh9UujDLeglB9rntVIk8iy1-0gPKDw2L5XYjYFvhUe4lm4-xZ6LweCYNC8WYAZ2guoU_yKQqYKUQqZXNkCStA5laYXFrmo/s400/bamboo+pipes.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">ස්වභාවික වායු උණ බට වලින් බෙදාහැරෙන අයුරු දැක්වෙන සිතුවමක් (මූලාශ්රය - <a href="http://csegrecorder.com/articles/view/ancient-chinese-drilling">http://csegrecorder.com/articles/view/ancient-chinese-drilling</a>)</span></td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div>
<span style="font-size: large;">1700 බර ගණන්වල බ්රිතාන්ය ජාතිකයින් වාණිජ වශයෙන් <a href="https://www.nationalgeographic.org/encyclopedia/natural-gas/">වීදි ලාම්පු සහ නිවෙස්වල භාවිතයට</a> ස්වභාවික වායු භාවිතා කිරීමට පටන් ගත්තා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ස්වභාවික වායු පුනර්ජනනීයද?</span></h3>
<div>
<span style="font-size: large;"><span style="color: red;"><b>ආපෝ නැහැ</b></span>! හැබැයි "ස්වභාවික" කියන වචනේ තියෙන හින්ද ගොඩක් අය හිතන් ඉන්නේ මේවා පුනර්ජනනීය ශක්ති ප්රභවයක් කියල. නමුත් ඇත්ත කාරණේ නම් ඛනිජ තෙල්, ගල් අඟුරු වගේ ස්වභාවික වායු කියන්නෙත් තවත් පොසිල ඉන්ධනයක්. අනෙකුත් පොසිල ඉන්ධන වගේම මේවත් සැදී ඇත්තේ අවුරුදු මිලියන ගණනක් මියගිය සත්ව සහ ශාක කොටස් පොලොව යටදී දැඩි තත්ව යටතේ විවිධ ක්රියාවලි වලට භාජනය වීමෙන්. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඛනිජ තෙල් මෙන් මේවත් මිනිත්තු කිහිපයකදී භාවිතා කල හැකි වුවත් නැවත ජනනය වීමට ඉතා දිගු කාලයක් යන බැවින් මේවා පුනර්ජනනීය බලශක්තිය ලෙස සැලකෙන්නේ නැහැ. (පුනර්ජනනීය බලශක්ති ප්රභවයක් වන්නේ අප භාවිතා කරන සීඝ්රතාවයෙන්ම හෝ ඊට වඩා වැඩි වේගයකින් නැවතත් පුනර්ජනනය වෙන බලශක්ති ප්රභාවයන්ය උ. දා . සූර්ය, සුලන් හා දැව (භාවිතා කරන ප්රමාණයම නැවත වගා කළහොත් පමණක්)</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ස්වභාවික වායු ලබාගැනීම හා භාවිතය </span></h3>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ස්වභාවික වායු ස්වභාවයෙන්ම පවතින්නේ වායුවක් ලෙස. එය පොළොවෙන් ඉවතට ලබාගැනීම සංකීර්ණ ක්රියාවලියක්. එය විස්තර කරනවට වඩා ඔබ පහත වීඩියෝව නැරඹීම සුදුසු යැයි සිතනවා.</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/Tudal_4x4F0/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/Tudal_4x4F0?feature=player_embedded" width="320"></iframe></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඉතින් මෙම වායුව තිබෙන ආකාරයටම (වායුව ලෙසම) ප්රවාහනය කිරීම හෝ ගබඩා කිරීම කළහොත් ඉතාමත් වියදම් අධික කටයුත්තක්. මොකද වායුවක් ලෙස තිබෙන විට මෙහි පරිමාව වැඩියි. එසේ කළහොත් එකක ශක්තියක් ලබාගැනීමට විශාල පරිමාණයක ඉඩක් අවශ්ය වෙනවා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මෙයට විසඳුමක් ලෙස මෙම වායුව පොළොවෙන් ඉවතට ගෙන සෙන්ටිග්රේඩ් සෘණ 162 කට (මේ වායුවේ ද්රවාංකයට අඩු උෂ්ණත්වයකට) ශීත කරනවා. එවිට මේ ස්වභාවික වායුව (Natural Gas එක ) ද්රව බවට පත් වෙනවා - ද්රවමය ස්වභාවික වායු (Liquefied Natural Gas) ලෙස එහෙමත් නැතිනම් ජනප්රිය කෙටි යෙදුම වන <b><span style="color: blue;">LNG </span></b> ලෙස හඳුන්වන්නේ මෙසේ ද්රවමය බවට පත් කල වායුවයි . මෙම ක්රියාවලියේදී මෙහි පරිමාව 600න් එකකට අඩු වෙනවා. එය ප්රවාහනයත් ගබඩා කිරීමත් භාවිතයත් පහසු කරවනවා වගේම වියදමත් අඩු කරනවා. වාණිජ වශයෙන් සිදුවන්නේ මෙයයි. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">නමුත් මෙම වායුව ද්රව කිරීම ශක්ති වැය වන (energy intensive) කටයුත්තක්. දළ වශයෙන් මෙම වායුව මෙය ශීත කිරීමටත් ප්රවාහනය කිරීමටත් ස්වභාවික වායුවේ ප්රයෝජනයට ගත හැකි ශක්තියෙන් 15% කට සමාන ප්රමාණයක් වැය වෙනවා. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ස්වභාවික වායුවේ පරිසර හිතකාමීත්වය </span></h3>
<div>
<span style="font-size: large;">ලංකාවේ මෙන්ම ලෝකය පුරා පරිසරවේදීන් ගල් අඟුරු වෙනුවට ආදේශකයක් ලෙස ස්වභාවික වායු (LNG ) භාවිතා කරන මෙන් හඬ නගනවා.මෙයට හේතුව දහනයේදී ස්වභාවික වායු මගින් විමෝචනය වන වායු සාපේක්ෂව පරිසර හානිය අඩු වීමයි. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
</div>
<div>
<span id="docs-internal-guid-166093da-c138-108a-c802-e159210174d8"><span style="font-size: large;"><br /></span></span>
<br />
<div dir="ltr" style="margin-left: 0pt;">
<table style="border-collapse: collapse; border: none; width: 451.27559055118115pt;"><colgroup><col width="166"></col><col width="132"></col><col width="*"></col><col width="*"></col></colgroup><tbody>
<tr style="height: 0pt;"><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><br /></td><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><div dir="ltr" style="line-height: 1.2; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">ගල් අඟුරු </span></div>
</td><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><div dir="ltr" style="line-height: 1.2; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">LNG </span></div>
</td><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><div dir="ltr" style="line-height: 1.2; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">ඛනිජ තෙල් </span></div>
</td></tr>
<tr style="height: 0pt;"><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><div dir="ltr" style="line-height: 1.2; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">විදුලි යුනිට් 1000 නිපදවීමේදී විමෝචනය වන කාබන් ඩයොක්සයිඩ් කිලෝග්රෑම් ගණන </span></div>
</td><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><div dir="ltr" style="line-height: 1.2; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">865 kg </span></div>
</td><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><div dir="ltr" style="line-height: 1.2; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">493 kg </span></div>
</td><td style="border-bottom: solid #000000 1pt; border-left: solid #000000 1pt; border-right: solid #000000 1pt; border-top: solid #000000 1pt; padding: 5pt 5pt 5pt 5pt; vertical-align: top;"><div dir="ltr" style="line-height: 1.2; margin-bottom: 0pt; margin-top: 0pt;">
<span style="font-family: "arial"; vertical-align: baseline; white-space: pre-wrap;">728 kg </span></div>
</td></tr>
</tbody></table>
</div>
<span id="docs-internal-guid-166093da-c138-108a-c802-e159210174d8"><span style="font-size: large;">
</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">මූලාශ්රය - <a href="http://www.abc.net.au/cm/lb/4421226/data/lifecycle-emissions-and-energy-analysis-of-lng2c-oil-and-coal-data.pdf">ජපානයේ කරන ලද සමීක්ෂණයක්</a> </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඉහත ගණනය කිරීම සඳහා එම එක් එක් ඉන්ධනයේ ආයු කාලය (Life cycle ) තුල විමෝචනය වූ එනම් ඉන්ධනය පොළොවෙන් ලබාගැනීම, සකස් කිරීම, ප්රවාහනය (අන්තර්ජාතිකව සහ රට ඇතුලතදී), ගබඩා කිරීම, භාවිතය යන සියලුම අවස්ථා වල සිදුවන විමෝචනයන් සැලකිල්ලට ගෙන ඇත. තවද විමෝචනය වන වෙනත් හරිතාගාර ආචරණ වායු වන මීතේන්, නයිට්රජන් ඔක්සයිඩ (N2O හා NOx) වලට ආදාල ගෝලීය උණුසුම් සාධකය (GWP -global warming potential - හප්පා තේරෙන්නේ නැද්ද? සරලයි <span style="font-family: "arial"; white-space: pre-wrap;">කාබන් ඩයොක්සයිඩ් 1ක් මෙන් කී ගුණයක් ගෝලීය උණුසුමට දායක වන්නේද යන්න උ.දා - මීතේන් 1kg ක් පරිසරයට පිට වීම </span><span style="font-family: "arial"; white-space: pre-wrap;">කාබන් ඩයොක්සයිඩ් <a href="http://unfccc.int/ghg_data/items/3825.php">කිලෝ 21</a> පිටවීමට සමානයි ). ටිකක් බර කාරණා මෙතනින් ඉවරයි (තේරුනේ නැත්තන් ගණන් ගන්ඩ එපා . ආපහු සරළව යමු!</span></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඉහත දක්වා ඇත්තේ විදුලිය නිපදවීමේදී ජපානයේ ඇති තාක්ෂනය සමග විමෝචනය වල ප්රමාණයන් ය. භාවිතා කරන තාක්ෂනය මෙන්ම භාවිතා කරන ඉන්ධන වල ගුණාත්මකභාවය අනුව ඉහත අගයන් වෙනස් විය හැක. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ගල් අඟුරු සහ ඛනිජ තෙල් දහනය කල විට එම ඉන්ධනවල ඇති නොයෙකුත් අපද්රව්ය (සල්ෆර් (ගෙන්දගම්), නෛට්රජන් , රසදිය, විකිරණශීලී ද්රව්ය ආදී මෙකි නොකී විෂ ද්රව්ය) විමෝචනය වුවත් එවැනි උවදුරක් ස්වභාවික වායු දහනයෙන් සිදුවන්නේ නැහැ. පිරිසිදු ස්වභාවික වායු දහනයෙන් පිටවන්නේ කාබන් ඩයොක්සයිඩ් සහ ජලය පමණයි. </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">හැබැයි ඉතින් මේ වායුව කැනීමේදී වගේම මේ වායුව කාන්දු වීමක් වුනොත් සිදුවන පරිසර විනාශය නම් සුළු පටු නැහැ. 2015 ඔක්තෝබර් මාසයේ 23 වැනි දින ඇමෙරිකාවේ <a href="https://www.theguardian.com/us-news/2016/feb/17/socalgas-pleads-not-guilty-to-criminal-charges-in-massive-natural-gas-leak-case">කැලිෆෝර්නියා ප්රාන්තයේ සිදුවූ අනතුර</a> මීට හොඳම උදාහරණයක්. මෙම කාන්දුව නතර කිරීමට දින 112 ගතවූ අතර ඒ අතරතුර පිටවූ වායු ප්රමාණය ටොන් 97,100. මෙය සමාන කල හැක්කේ <a href="https://www.theguardian.com/environment/2016/feb/26/los-angeles-aliso-canyon-gas-leak-methane-largest-us-history">කාර් ලක්ෂ 6 අවුරුද්දක් පුරා </a>සිදු කරන පරිසර දූෂනයටයි. මේ අනතුර නිසා අවට සිටි පවුල් <a href="https://www.theguardian.com/environment/2016/feb/26/los-angeles-aliso-canyon-gas-leak-methane-largest-us-history">5700 </a>ඉවත් කිරීමටත් සිදු වුණා .</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">LNG සම්බන්ධ වෙනත් කාරණා </span></h3>
<div>
<span style="font-size: large;">LNG දහනයෙන් පිටවෙන තාපයෙන් විදුලිය නිපදවීම හැරෙන්නට කෙලින්ම රසායනික ප්රතික්රියාවක් තුලින් විදුලිය නිපදවිය හැකි තාක්ෂණයක් තිබෙනවා - fuel cells (සිංහල වචනයක් නම් හම්බ වුනේ නැහැ). මේක දැනට දියුණු වෙමින් පවතින වාණිජව සුළු පරිමාණයෙන් කෙරෙන තාක්ෂණයක්. </span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc6RkWdNNz0VnVcGMIx2CAaXAGVEAv36y9SNT2upS9-YD0iaGgC_LimsAMHCPDB6mLe4OkfDkI5P9NYEKdwNABvEE5FS9_nXYX5WLLDIlFz-EK67PUWhobKyyByet7lHKrTeKqA9NGO1E/s1600/DOE_Fuel_Cell_Power_Plant_Major_Processes.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="408" data-original-width="473" height="345" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc6RkWdNNz0VnVcGMIx2CAaXAGVEAv36y9SNT2upS9-YD0iaGgC_LimsAMHCPDB6mLe4OkfDkI5P9NYEKdwNABvEE5FS9_nXYX5WLLDIlFz-EK67PUWhobKyyByet7lHKrTeKqA9NGO1E/s400/DOE_Fuel_Cell_Power_Plant_Major_Processes.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">fuel cell එකක ක්රියාකාරිත්ව සැලැස්මක් - <a href="http://www.knowledgepublications.com/gw3h2/gw3h2_just_doe_fuel_cell_book_long.htm">මූලාශ්රය </a></span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhADhiJ0r6sMg2EWouKkVC4cL4GGVZ0eXEcdi_nWEiD6trE-YWywFEo45S6wSUG8XlqUIJMITpPIoNl_A6ERsLVbTj0u9iZbv3ueZN-__kahz7UjW7LXUrtVCm4IS1zJDlTD_JxLwIsVTg/s1600/GE+fuel+cell.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="546" data-original-width="551" height="317" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhADhiJ0r6sMg2EWouKkVC4cL4GGVZ0eXEcdi_nWEiD6trE-YWywFEo45S6wSUG8XlqUIJMITpPIoNl_A6ERsLVbTj0u9iZbv3ueZN-__kahz7UjW7LXUrtVCm4IS1zJDlTD_JxLwIsVTg/s320/GE+fuel+cell.JPG" width="320" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">General Electric සමාගමේ fuel cell එකක් (<a href="https://www.ge.com/sites/default/files/GE_FuelCells.pdf">මූලාශ්රය</a> - GE.com) </span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ලංකාවේ LNG භාවිතය </span></h3>
<div>
<span style="font-size: large;">ලංකාවේ නම් මේ වෙනකන් කවදාවත් LNG ගෙනල්ල භාවිතා කරලා නැහැ. හැබැයි ලංකාවේ ස්වභාවික වායු බලාගාරයක් හැදුවේ අද ඊයේ නෙවෙයි. සුප්රසිද්ධ කෙරවලපිටිය විදුලි බලාගාරය (එහෙමත් නැත්නම් වාර්ථාවල තියෙන WestCoast power plant) අන්න එහෙම එකක්. හැබැයි දශකයකට ලං වෙන කාලයක් ආවත් මේක දුවන්නේ ඩිසල් දාල (හරියටම කිව්වොත් ඩිසල් සහ දැවී තෙල් Furnace oil දාල). මේක ගැන දිග කතාවක් තියෙනවා <a href="http://kalahitha.blogspot.qa/2016/09/300-coal-war.html">කලාහිතගේ බ්ලොග් එකේ </a> වගේම <a href="http://nopenena.blogspot.qa/2017/05/blog-post_92.html">මගේ එකෙත්</a> . සාමාන්යයෙන් ගල් අඟුරු බලාගාරයක මෙන් 3-4 ගුණයක මුදලක් වැය වෙනවා මෙසේ ස්වභාවික වායු බලාගාරයේ විදුලි ඒකකයක් සැදීමට ((මූලාශ්රය - <a href="http://www.pucsl.gov.lk/english/wp-content/uploads/2017/07/GenPerformance-2016_Draft.pdf">මහජන උපයෝගීතා කොමිසම් 2016 වාර්තාව</a>) . ආපහු මාතෘකාවට එමුකො!</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">ඉතින් ඊළඟට ඕනේ කෙනෙක් අහන ප්රශ්නේ තමා - ඇයි ඉතින් ඕක LNG දාල දුවන්නේ නැත්තේ කියල? එකට හේතුව තමා LNG භාවිතයට අවශ්ය යටිතල පහසුකම් ලංකාවේ නැති වීම.</span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">මේ පහු ගිය කාලේ මේ LNG terminal එකක් හදන්ඩ ලංකා ආයෝජන ප්රවර්ධන මණ්ඩලෙන් ගත්ත යෝජනා වලට අනුව මෙගාවොට් 2128 ක ව්යාපෘතියකට යනවා <a href="http://www.sundaytimes.lk/170402/news/lng-terminal-boi-slams-moves-by-ministry-235074.html">ඩොලර් බිලියන 3.75ක්</a>. තවත් විදියකින් කිව්වොත් ලංකාවේ දළ දේශීය නිෂ්පාදනයෙන් 4.6%. තවත් රසවත් මේ දවස්වල නැගල යන වචන වලින් කියනවා නම් <a href="http://www.bbc.com/news/world-asia-40761732">හම්බන්තොට වරාය චීනෙට 99 අවුරුද්දකට බදු දුන්න මුදල</a> මෙන් 3 ගුණයකටත් වැඩි ගාණක්! </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT56_UudpSO2qU1wGbQLeatTuRf5_Rg2hKW91ib3a1AghGpAeZPypm3XxLa2qnGjt4dYsUlHtU5_HeY2vUtQXMFFPNZsPEPPQ73I5uLZzQFHWhWqr4QBNwb-4CP5GYcVAW1lVqxiv82yk/s1600/LNG+ship.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="349" data-original-width="620" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhT56_UudpSO2qU1wGbQLeatTuRf5_Rg2hKW91ib3a1AghGpAeZPypm3XxLa2qnGjt4dYsUlHtU5_HeY2vUtQXMFFPNZsPEPPQ73I5uLZzQFHWhWqr4QBNwb-4CP5GYcVAW1lVqxiv82yk/s400/LNG+ship.jpg" width="400" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">LNG ගොඩ බාන පර්යන්තයක් - <a href="http://www.businesswire.com/news/home/20090810005960/en/ExxonMobil-Announces-LNG-Cargo-Adriatic-Terminal">මූලාශ්රය </a></span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP4tDvoMiZoKpDKz9tkBbb_gwa_VRhmeBNh513IQTK0rc7j-vT7nFdcWL8vc2zsaE_IKtnaWEsHxFUkLxrJcZXD6s5QEJVBQRfZUMFo-273iOQR4hUJ8u99FQZjRVIAWXrt58BQeBYw8Y/s1600/typical-lng-vessel.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="270" data-original-width="280" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP4tDvoMiZoKpDKz9tkBbb_gwa_VRhmeBNh513IQTK0rc7j-vT7nFdcWL8vc2zsaE_IKtnaWEsHxFUkLxrJcZXD6s5QEJVBQRfZUMFo-273iOQR4hUJ8u99FQZjRVIAWXrt58BQeBYw8Y/s1600/typical-lng-vessel.JPG" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">LNG ගොඩබෑම - <a href="http://www.liquefiedgascarrier.com/loading-LNG.html">මූලාශ්රය</a> </span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">LNG රටට ගෙන ඒමේදී ගොඩබෑමේ පර්යන්තයක් විතරක් නෙවෙයි රට තුල ප්රවාහනයට අවශ්ය පහසුකමුත් ගොඩනැගිය යුතු වෙනවා. සාමාන්යයෙන් රටක් LNG භාවිතයට යන්නේ විදුලි බලය නිපදවීමට සමගාමීව අනෙකුත් ක්ෂේත්රත් ඒ හා සමාන්තරව LNG භාවිතයට සුදුසු ලෙස වැඩි දියුණු කිරීමේ දීර්ඝ කාලීන සැලසුමක් සහිතවයි. උ. දා . - <a href="http://www.igu.org/sites/default/files/6-3%20KANGV%20-%20Jungho%20Park%20-%20Gas%20Competence%20Seminar%20-%20September%2023%202015.pdf">දකුණු කොරියාවේ බස් රථ වලින් 86% </a>ධාවනය වන්නේ LNG වලිනි </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHR9LOHZ0qvEpmbs4YFQktkuWy6t_24_7ZpGW2eU0Smc9AbkfpcXWBgMd_jaLHF4gtcVhJVziEVT5VC7NdWRIzdhJJzrkSrXtZRJZW7DVsMwR6wEEFoTTGlXpJ3ggVgjy3NUQFLADLLag/s1600/korea+buses.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="924" height="345" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHR9LOHZ0qvEpmbs4YFQktkuWy6t_24_7ZpGW2eU0Smc9AbkfpcXWBgMd_jaLHF4gtcVhJVziEVT5VC7NdWRIzdhJJzrkSrXtZRJZW7DVsMwR6wEEFoTTGlXpJ3ggVgjy3NUQFLADLLag/s640/korea+buses.JPG" width="640" /></span></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-size: large;">දකුණු කොරියාවේ ස්වභාවික වායු භාවිතයෙන් ධාවනය වන බස් රථ සහ පිරවුම් හල් (<a href="http://www.igu.org/sites/default/files/6-3%20KANGV%20-%20Jungho%20Park%20-%20Gas%20Competence%20Seminar%20-%20September%2023%202015.pdf">මූලාශ්රය</a>) </span></td></tr>
</tbody></table>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;">බ්ලොග් පාඨක ඔබ සැම මේ ස්වභාවික වායු විෂය පිළිබඳව අදහසක් ලබාගන්නට ඇතැයි සිතනවා! </span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
ප.ලි - මේ ලිපිය ලියන්න ගිහින් මමත් සෑහෙන අලුත් කරුණු ගොඩක් මගේ දැනුමටත් එකතු කර ගත්තා.</div>
<div>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></h3>
<div>
<br /></div>
<br /></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-9112686049347851972017-07-23T05:59:00.002-07:002017-07-23T06:07:53.444-07:00ඉදිරි වසර 20 ජාතික විදුලි බල සැලැස්ම (වචන වලට එහා ගිය විවරණයක් සරලව) <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"><a href="http://www.pucsl.gov.lk/english/news/press-release-pucsl-approves-cebs-alternate-plan-as-20-year-electricity-generation-plan/" target="_blank">ශ්රී ලංකාවේ ඉදිරි වසර 20 සඳහා විදුලි බල සැලැස්ම</a> අනුමත කොට ඇත. ඉතින් අපිට පාන්ද යැයි නොඅසන්න... අපට ඕවා තේරෙන්නේ නැහැ යැයි නොකියන්න.... සරලව මෙම සැලසුම ඔබේ දැනුමට සහ රසාස්වාදයට සරලව මෙසේ ගෙන ගෙන හැර පාන්නෙමි!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<h3 style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><b>සැලසුමේ සාරාංශය </b></span></h3>
<span style="font-size: large;">ජාතික විදුලි පද්ධතියේ දැනට ඇති ධාරිතාව <a href="http://www.ceb.lk/index.php?aam_media=23587" target="_blank">මෙගාවොට් 3887කි</a>. ඉදිරි වසර 20 තුලදී මෙම සැලසුමට අනුව මෙගාවොට් 8371 එයට එකතු කරනු ලැබේ. මෙය එකතු කරනුයේ ක්රමානුකුලව එක් එක් වර්ෂයේදී එක් එක් ශක්ති ප්රභවයන්ට බෙදා අදාළ සලසුමකටය. ඒ අතර මෙගාවොට් 1257ක විදුලි බලාගාර ක්රම ක්රමයෙන් විශ්රාම යවනු ලැබේ. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේ අලුතෙන් එකතු වන මෙගාවොට් 8371 සැදෙන්නේ මෙසේය - මෙගාවොට් 4800 ස්වභාවික වායුය, මෙගාවොට් 330 දැවී තෙල් ය, මෙගාවොට් 105 ගෑස් ටර්බයිනය. මෙගාවොට් 457 ජල විදුලියය, මෙගාවොට් 1389 සූර්ය බලයය, මෙගාවොට් 1205 සුලන්ය, මෙගාවොට් 85 දැව (දර)ය.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙගාවොට් 4800 ක ස්වභාවික වායු බලාගාර - අනේ වාසනාවන් පුදුම සුස්ටනබ්ල් රටක්නේ අප්පා - එසේ නොකියන්න මා ප්රිය හිතවතුනි! ඊළඟ අවුරුදු 10 -15 ටවත් මේවා ද දුවන්නේ ඛනිජ තෙල් දමාය (ස්වභාවික වායු ඩිසල් වගේ රටකට ගේන්නට බැරිය ඒවාට අවශ්ය විශේෂ යටිතල පහසුකම් සැදිය යුතුය) - එහ් එහෙමද? ඔව්! සාමාන්ය ව්යවහාරයෙන් කිවහොත් <a href="http://kalahitha.blogspot.qa/2016/09/300-coal-war.html" target="_blank">මේවාද බෝඩ් එක හැරුණු කොට ඩිසල් බලාගාරය</a> - දුවන්නේ ඩීසල් දමාය. නමුත් මේවාට අප කියෙන්නේ ස්වභාවික බලාගාර කියාය. ස්වභාවික වායු බලාගාර දැම්මා ගල් අඟුරු බලාගාර පැන්නුවා යැයි ඔල්වරසන් දෙන පරිසරවේදීන්ට මේවා පෙන්නේ නැත. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එහෙම බැලුවාම ඊළඟ වසර 20 තුල ජාතික විදුලි පද්ධතියට ඩිසල් බලාගාර මෙගාවොට් 5235 එකතු වේ (ස්වභාවික වායු 4800 + දැවිතෙල් 330 + ගෑස් ටර්බයින් 105 = 5235). </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එසේ නම් සැලසුමේ සැබෑවටම ඇති ඩීසල් බලාගාර වල මුළු ප්රතිශතය <span style="color: red;"><b>62.5% කි</b></span>. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මෙවට ගෙවන්නේ ඩීසල් වියදම සහ ඒවා දමන සමාගමේ සුළු ලාබයයි (<a href="http://nopenena.blogspot.qa/2016/12/blog-post.html" target="_blank">සුළු යන්නට විවිධ අගයන් ඇත</a>). මේවාට අයිසින් ගා ලස්සනට පත්තර වලට දමා ඇත. හදවතින්ම ශ්රී ලාංකික පරිසරවේදියෝ මේ දැක සතුටු කඳුළු හෙලති. පරිසරහිතකාමී ජනයාද ඔල්වරසන් දෙති. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">මේවාට ගෙවන්නේ ඔබෙත් මගෙත් අප අනාගත පරම්පරාවේත් සල්ලිය. ඉතින් මේ වගේ sustainable power generation plan එකකටත් මූ මෙහෙම කිව්වා නේ යැයි මට බැන්නට වැඩක් නැත. sustainable බෝඩ් දමා ඩිසල් බලාගාර දිව්වාට පරිසරයට හොඳක් වන්නේද නැත. ඩිසල් මාෆියාවේ සිටින හොරුන් ටිකකට පමණක් හොඳක් වේ - ඒක පෙන්නේ නැතුව රටට සිදුවන මහා පරිමාණ පාඩුවකි (වසරකට ගුවන්තොටුපළවල් 5-6 සැදීමට හැකි මුදලකි). </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">අප ජීවත් වන්නේ ඩෙංගු රෝගීන් දෙදෙනෙකු එකම ඇඳේ (හෝ සමහර ලෙඩුන් බිම පැදුරකද) දමා ප්රතිකාර කරන රටකය. ශරීර අභ්යන්තරයේ <a href="https://anithkona.blogspot.qa/2017/07/blog-post_22.html" target="_blank">තරල කාන්දු වී </a>ලේ වහනය වී වේදනාවෙන් සිටින ඔවුන්ට ඇඳක් නොදී මේ වාගේ විකාර කෙරුවාට අප sustainable රටක් වන්නේ නැත!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhArgofZroo_ked9G-OM_sF-bxytTEN_LFf8tbXQ2Y1dKk-lMj9anbSouRwtUfyTQjSVyN1loWqemB6IinIKejDqtp9y5GGspLPlgH9L-c0-1jgnvKouC8XRFEMlcKevgtW2ypgmb714SE/s1600/Dengue-Patients.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="358" data-original-width="600" height="190" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhArgofZroo_ked9G-OM_sF-bxytTEN_LFf8tbXQ2Y1dKk-lMj9anbSouRwtUfyTQjSVyN1loWqemB6IinIKejDqtp9y5GGspLPlgH9L-c0-1jgnvKouC8XRFEMlcKevgtW2ypgmb714SE/s320/Dengue-Patients.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පිංතූරය - <a href="http://timesrilanka.com/major-news/health/" target="_blank">TIMESRILANKA </a></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqO0CJers3rSbSJh47R5c095gj2Hxw3W97a__RIZMqiyHoIm7BRI8LaffgBL_y3vLOw8zx1LNlGCoL1U8sW0VvOhg9sy_A8Rbw23vkq428YLYdZ6LOmYWqc8xKy4EKWp2LAEZIE9_LUDw/s1600/image_1498582618-1f8f885fde.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="353" data-original-width="600" height="188" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqO0CJers3rSbSJh47R5c095gj2Hxw3W97a__RIZMqiyHoIm7BRI8LaffgBL_y3vLOw8zx1LNlGCoL1U8sW0VvOhg9sy_A8Rbw23vkq428YLYdZ6LOmYWqc8xKy4EKWp2LAEZIE9_LUDw/s320/image_1498582618-1f8f885fde.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පින්තූරය - <a href="http://www.dailymirror.lk/article/Hospitals-flooded-with-dengue-patients-131706.html" target="_blank">dailymirror </a></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-18281991161351946422017-07-20T00:37:00.000-07:002017-07-20T00:37:02.267-07:00ගම්මුන්ගෙන් අසා නිගමනයකට එන විද්යාත්මක ක්රමය - ශ්රී ලංකික පරිසරවෙදීන්ගෙන් අසා දැනගමු <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">EFL නමැති පරිසර සංවිධානය එක්තරා පානීය ජල බෝතල් සමාගමක් නිසා එම ප්රදේශයේ භූගත ජලය සිඳී ඇති බවට ඇති <a href="http://efl.lk/bottled-water-plant-leaves-villagers-thirsty/" target="_blank">ප්රවෘති නිවේදනයක් </a>දුටු මම ඔවුන්ගෙන් ඊමේල් මගින් අසා සිටියේ එම නිගමනයට පැමිණියේ කෙසේද කියාය!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔවුන්ගේ පිළිතුර වුයේ ගම්මුන්ගෙන් පැමිණිලි අනුව ඔටාරා පදනමෙන් මෙම තොරතුර ලැබුණු බවය. මම නැවතත් අසා සිටියේ ඉහත නිගමනයට පැමිණි විද්යාත්මක ක්රම වේදය පවසන ලෙසය. එය ඔටාරා පදනමෙන් අසගන්නා ලෙසත් EFL සංවිධානය එම ප්රදේශයට කිසි දිනෙක ගියේ නැති බවත් මට දන්වා එවිනි. ඔවුන් විසින් ලබා දුන් ඔටාරා පදනමේ විද්යුත් ලිපිනයෙන් එම ක්රමවේදය අසා යැවුවද පිළිතුරක් නොමැත (සති 3 තිස්සේ). ඇතැම් විට ඔවුනුත් ගම්මුන්ගෙන් අසා විද්යාත්මක නිගමනයකට යන ක්රමවේදයක් අනුගමනය කර ඇතැයි මම අනුමානය කරමි. එය එසේ නොවන බව දන්නා කවුරුන් හෝ සිටී නම් කරුණාකර මාව දැනුවත් කරන මෙන් ඉල්ලා සිටිමි.</span><br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">මෙතෙක් ලැබූ තොරතුරු වල සාරාංශය මෙසේය - ඔටාරා පදනම නමැති සංවිධානය පරිසර බලපෑම් ගැන පරිසර සංවිධාන වලට ගුරුහරුකම් දෙයි. ඔටාරා පදනමට උපදෙස් දෙන්නේ ගම්මුන්ය (එම ගම්මුන් මේ පිළිබඳව අනුගමනය කරන ක්රමවේදය මා දන්නේ නැත - ඇහුවට මොවුන් කියන්නේද නැත). මේ අතර පරිසරවේදියෝ ලංකාවේ බලශක්ති අර්බුදය විසඳීමට රජයට අවවාද අනුශාසනා කරති. </span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">එහෙම වෙන්නේ ඇයි ... අයි ඩෝන්ට් නො වයි තමා !</span></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-1095938960100966893.post-91157523579322080072017-07-19T05:22:00.001-07:002017-07-19T05:22:32.167-07:00මහා පාරේ මා දුටු එලිටිස්ට්ලා <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;">එලිටිස්ට්ලා ගැන මා මුලින්ම දැනගත්තේ අරුණි ශේපිරෝ ගේ බ්ලොග් අඩවියේ තිබු <a href="https://arunishapiro.wordpress.com/2014/07/14/%E0%B6%8B%E0%B6%B4%E0%B7%8F%E0%B6%B0%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B6%9A%E0%B7%8A-%E0%B6%87%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B6%B1%E0%B6%B8%E0%B7%8A-%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8F%E0%B7%80%E0%B6%9A%E0%B7%8A/" target="_blank">බ්ලොග් පොස්ට්</a> එකකිනි. පසු ගිය දිනක ලංකාවේ සිටින විට දුටු පහත සඳහන් සිදුවීමත් සමග මොවුන් පිලිබඳ මාගේ මතකය නැවතත් අලුත්විණි.<br /></span><br />
<span style="font-size: large;">දිනය - 2017 ජුලි 17</span><br />
<span style="font-size: large;">වෙලාව - ප.ව. 5.30</span><br />
<span style="font-size: large;">ස්ථානය - මහනුවර කටුගස්තොට මාර්ගයේ KPH රෝහලට හැරෙන හංදිය<br /><br /></span><br />
<span style="font-size: large;">මේ දිනවල කටුගස්තොට මහනුවර මාර්ගයේ ඉදිකිරීම් සිදුවන බැවින් ඉතා අධික මාර්ග තදබදයක් ඇති අතර සමහර විට කිලෝමීටර් 3 පමණ යාමට පැයකට ආසන්න කාලයක් ගත වේ. </span><br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSSkIkYt8uje1Fpumc_kKP3A8DyDcaqt8ZXPXLWG5RvKuwqJsHnIYwHjVhHFG8wcQvCg1QP2PCNH3zLsFtUmRwxuvTb63YXPpVeggM55N_Wlk1esPG-qzDpJxEj69DKpIjjoq0ou6XKRA/s1600/20108198_10155055164132636_5101935893394257209_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="540" data-original-width="960" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSSkIkYt8uje1Fpumc_kKP3A8DyDcaqt8ZXPXLWG5RvKuwqJsHnIYwHjVhHFG8wcQvCg1QP2PCNH3zLsFtUmRwxuvTb63YXPpVeggM55N_Wlk1esPG-qzDpJxEj69DKpIjjoq0ou6XKRA/s400/20108198_10155055164132636_5101935893394257209_n.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මා විසින් මගේ ජංගම දුරකතනයෙන් ලබාගත් ඡායාරූපයකි </td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">මේ ඡායාරූපයේ ඇත්තේ කේබල් ජෝය්න්ට් (cable joint) එකක් ගැසීමට පැමිණි ලංකා විදුලිබල මණ්ඩලයේ (CEB) සේවක පිරිසකි. ඔවුන් පිරිස අවශ්ය බඩු භාණ්ඩ වාහනයෙන් බාගෙන අවහිර වූ මාර්ගය තවත් අවහිර වන සේ ඔවුන්ගේ වාහනය පාරේ නවතා නිවාඩු පාඩුවේ වැඩේ කරගෙන යන අකාරයක් මට පෙනුනි. බඩු ටික බා ගත් පසු වාහනය අන් අයට බාධා නොවන පරිදි වෙනත් ස්ථානයක නතර කිරීම පසෙක තබා රියදුරුද ඔවුන් සමග සතුටු සාමීචියේ යෙදී සිටිනවා පෙනුනි. මම දන්නා ආකාරයට ඔවුන්ගේ මෙම කාර්යයට වාහනයෙන් කිසිදු උපකාරයක් නොමැත. කේබල් ජෝය්න්ට් එක ගැසීමට අවශ්ය ගෑස් සිලින්ඩරය සහ අනෙකුත් කළමණා බාගත් පසු වාහනය ඉවත් කිරීමට ඔවුන්ට කිසිදු බාධාවක් නැත. අනෙක් කාරණය නම් මෙසේ පාර අවහිර කරගෙන මේ වැඩය කරනුයේ හදිසි බිඳ වැටීමක් යථා තත්වයට පත් කිරීමට නොව අලුත් කේබලයක් සඳහා බවත් පෙනුණි (මෙය අනුමානයක් පමණි).</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">සාමාන්ය වාහනයක් මෙසේ නැවැත්තුවා නම් මිනිත්තු කිහිපයක් ඇතුලත දඩ කොලයක් ලැබීම අනිවාර්ය දෙයකි. පොලිසියේ මහත්තුරුන් විදුලිබල මණ්ඩලයේ වාහන වලට දඩ කොළ නොලියන බව ස්ථීරවම දන්නා මොවුන් කිසිදු සාධාරණ හේතුවක් නැතුව වුවත් මෙසේ පාර අවහිර කරගෙන සිටින්නේ ඔවුන්ට කිරීමට පුළුවන් විදියට ඒ පාරේ යන දහස්ගණනක් මිනිස්සුන්ගේ ජීවිත තව තවත් අපහසුතාවයට පත් කිරීමටත් තමන්ගේ සුළු පහසුවත් පිණිසය. එසේ කවුරුන් හෝ පැමිණ ඔවුන්ව ප්රශ්න කරේ නම් දැමීමට ඔවුන් ළඟ කෙස් පැලෙන තර්කද අඩු පාඩු නැතුව ඇති බවද මම හොඳාකාරවම දනිමි.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">ඔවුන්ගේ හැසිරීමෙන් මා දැක්කේ විදුලි කාර්මිකයන්ට වඩා එලිටිස්ට්ලා (elitist) ලා පිරිසකි. ඔවුන් වැඩය මන්දගාමීව කරගෙන සතුටු සාමීචියේ යෙදෙන අතර අසලින් අමාරුවෙන් තදබදයේ යන වාහන වල මිනිසුන් සහ ඔවුන්ගේ රථය නිසා අපහසුවෙන් වාහන හසුරුවන්නන් (මාද ඇතුළුව) දෙස බැලුවේ නියම එලිටිස්ට් මානසිකත්වයෙනි - "බලන්න අප වැන්නවුන්ගේ සේවය ගැනීමට මේ මිනිසුන් කොතරම් වාසනාවන්තද? ඒ නිසා අප ඔවුන්ගේ ජීවිතය තවත් අමාරු කොට මෙසේ අපේ රාජකාරිය කරාට කම් නැත - එය අපගේ වෘත්තීය අයිතියකි. කවුරුන් හෝ අපිට කොක්කක් දැම්මොත් අප මෙම වැඩය නවතා දමා යන්නෙමු. අප වැඩ කරන්නේ අපට අවශ්ය පරිදිය. ඒ ගැන අපට අභියෝග කිරීමට දැනුමක් ඇති කිසිවෙක් මේ අහල පහල නැත"<br /><br /></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">මේ මට ඡායාරූපයක් ගැනීමට හැකි වූ මෙවැනි එක් අවස්ථාවක් පමණි. මෙවැනි අවස්ථාවන් බොහෝ ගණනක් මම දැක ඇත්තෙමි - වෙනත් ආයතනවලත්. මෙවැනි දේවල් නැති කිරීමට අපට විශේෂ තාක්ෂණයක් හෝ දැනුමක් අවශ්ය නැත - අවශ්ය වන්නේ ආකල්පමය වෙනසක් පමණි!</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br /></div>
නදීර http://www.blogger.com/profile/03226850311647192873noreply@blogger.com7